Lezárul a perek korszaka? – Ez történt a héten 2013.07.07.

Döntés született abban a devizahiteles perben, amely egészen a legfelsőbb bírói szervhez, a Kúriához jutott. Bár nincs precedensjog Magyarországon, a bankok számára kedvezőbb döntés várhatóan kihat a többi folyamtban lévő, vagy még ezután indítandó ügyekre is. Ezzel párhuzamosan egyre több – bár továbbra is kevés – információ kerül napvilágra a szocpol tervezett bővítéséről. Valószínűleg még jövő év elejéig kell várni a megemelt összegekért, holott egy friss felmérés is azt mutatja, a fiataloknak egyre nagyobb problémát jelent az önálló otthon megteremtése.

Kúria döntése: Nem semmis a döntés

A hét kétségkívül legnagyobb figyelmet kapott eseménye a Kúria devizahiteles ügyben hozott döntése volt. A legfelsőbb bírói testület kompromisszumos döntést hozott: A bank legfeljebb 1 százalékos árfolyamrést alkalmazhatott volna, így azt az összeget, amelyet ezen felül szedett be ezen a jogcímen, vissza kell fizetni az ügyfélnek. Ennek ellenére a szerződés egésze nem semmis, csak a vitatott, árfolyamrésre vonatkozó részeket kell módosítani. Bár a magyar jogrendszerben nincs precedensjog, a döntés várhatóan a devizahiteles ügyekben indított perek visszaszorulását hozhatja.

Még fél év a szocpolbővítésig?

A kormány múlt szombaton tárgyalt a népesedési program főbb elemeiről, amelynek részét képezheti a szocpol már tavasszal beharangozott bővítése is. A legfrissebb információk szerint az intézkedések leghamarabb csak jövő januártól léphetnek életbe, így még sokat kell várni annak, aki lakást vásárolna és a magasabb összegű támogatással is élni szeretne. Továbbra sincsenek információk arról, hogy bevezetésre kerülne-e a félszocpol, vagy csak az összegek megemeléséről lenne szó. A Lakásfókusz felmérése szerint a megkérdezettek 80 százaléka használt lakásra költené a támogatást, így igény elsősorban a félszocpolra lenne.

Egyre többen élnek szüleikkel

A lakástámogatási rendszer hiányosságát jelzi a TÁRKI friss felmérése, mely szerint folyamatosan nő azon fiatalok aránya, akik szüleikkel élnek.Míg a kilencvenes évek elején a 40 év alattiak 20 százaléka élt a szülőkkel, addig 2011-re ez az arány a duplájára emelkedett. Az okok között életmódbeli változások – például későbbi házasság – is szerepelnek, de a lakáshoz való jutás nehézsége is mindenképp komoly tényezőnek számít. A fiatalok 35 százaléka tervez valamilyen lakáscélú beruházást a következő néhány évben, de 75 százalékuknak nincs jelenleg félretehető pénze, így az önerő megteremtésében sokan csak a családra számíthatnak – ha tudnak.

Címke:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.