Kevesebb bérlakás, növekvő igény

Magyarországon európai összehasonlításban is rendkívül magas a magántulajdonban lévő lakások aránya, és elenyésző az önkormányzati bérlakások száma. Bár a növekvő lakhatási költségek és a devizahitelek bedőlése miatt egyre nagyobb lenne az igény rájuk, a rendszerváltás óta eltelt időszak éppen a bérlakásrendszer leépítéséről szólt. A válság egyik hozadéka lehet, hogy a figyelem ismét a szociális bérlakásokra terelődik.

Korábbi bejegyzésünkben bemutattuk, hogy európai viszonylatban rendkívül magas Magyarországon a saját tulajdonú lakások aránya. Míg Németországban csak a lakosság 53 százaléka él saját ingatlanában, hazánkban ez a szám 90 százalék. Az önkormányzati bérlakások aránya mindössze 3 százalék annak ellenére, hogy a rendszerváltás óta folyamatosan nőttek  a lakhatás költségei, és mára a társadalmi egyenlőtlenségek egyik fő tényezőjévé vált. Az elmúlt húsz év lakástámogatási rendszere is elsősorban a tulajdonszerzést támogatta, a szociális célok viszont csak korlátozottan érvényesíthetők a magántulajdon ilyen magas aránya mellett.

Eltúlzott privatizáció

Bár az önkormányzati lakások magánkézbe adása már a rendszerváltás előtt is előfordult, igazán tömeges jelenséggé csak a 90-es évek első felében vált. Az akkorra már jelentősen elöregedő lakásállomány felújítása komoly terhet jelentett volna mind az államnak, mind a helyi önkormányzatoknak, ezért azok privatizációja mellett döntöttek. A lakók kedvezményes áron – sokszor a piaci érték töredékéért – vásárolhatták meg az ingatlanokat. A probléma azonban ezzel nem oldódott meg, hiszen az immár társasházakká alakuló épületek felújítása a családok tőkehiánya és a sokszereplős tulajdonosi szerkezet hatására bonyolultabb lett, mint valaha. A folyamat jól tükröződik a számokban is. Míg 1990-ban közel 700 ezer önkormányzati bérlakás volt az országban, addig ez a szám 1996-ra 221 ezerre, 2011-re pedig 117 ezerre csökkent a KSH adatai szerint. A visszaesés Budapesten volt a leglátványosabb, ahol a rendszerváltás előtt a lakások fele tanácsi tulajdon volt, de a privatizáció hatására ez az arány 6 százalékra esett vissza. A tendencia az elmúlt 10 évben sem változott. Annak ellenére, hogy 2001 óta több, mint 5000 önkormányzati lakás épült, a megszűnő, vagy magánkézbe kerülő lakások száma ennek közel tízszerese volt.

Forrás: KSH

Kevés lakás, rossz minőség

A bérlakásállomány meglehetősen elöregedett, az épületek fele 1945 előtt épült, és csak 7,5 százalékuk a rendszerváltást követően. Az, hogy mennyi, és milyen minőségű önkormányzati lakás van, városonként, kerületenként nagyon heterogén képet mutat. Budapesten a XIII. kerület rendelkezik a legtöbb, közel 7000 bérlakással. A városrészben az elmúlt években jelentős fejlesztések is történtek, a 2006-ban meghirdetett bérlakásprogram 200 lakás építését tűzte ki célul, amelynek nagy része azóta meg is valósult, idén pedig az ország első passzív társasházának építése kezdődhet meg. Az ígéretes fejlesztések ellenére a bérlakásállomány jelentős része nagyon rossz állapotban van. Mindössze az épületek harmada nem igényel felújítást, és 13 százalékuk már nem is hozható rendbe gazdaságosan. A VII. kerületben például közel 500 bérlakás áll üresen, többnyire azért, mert lakhatatlan állapotban vannak.

Forrás: KSH

Hogyan lehet önkormányzati bérlakásba költözni?

Az önkormányzati bérlakásokba általában a bizonyos időközönként kiírt pályázatok útján lehet beköltözni. Aki élni szeretne ezzel a lehetőséggel, szemfülesnek kell lennie, hiszen minden önkormányzat más-más időpontban hirdeti ki ezeket a pályázatokat. A felhívással általában a kerület honlapján, a helyi médiában, és a polgármesteri hivatalban lehet találkozni. Az, hogy pontosan mik a jogosultság feltételei, és hogy mit kell a sikeres pályázathoz benyújtani, szintén városonként változó. Általános szabály, hogy a pályázó csak helyi lakos lehet, illetve hogy nem rendelkezhet saját tulajdonú ingatlannal, és mivel a döntést az önkormányzat illetékes szerve elsősorban szociális alapon hozza meg, szükség lesz a munkaviszonyt, jövedelmet igazoló dokumentumokra. Ugyanakkor a siker akkor sem garantált, ha minden szempontnak megfelel a pályázó. Az önkormányzatok nyilatkozatai szerint egyetlen megüresedő lakásra általában több száz jelentkező közül kell választaniuk.

Hiányzó források

Bár nagy igény lenne olcsó és megfelelő színvonalú önkormányzati bérlakásokra, ezek felújítását, illetve újak építését az önkormányzatok többsége nem tudja felvállalni anyagi források hiányában. A kormány részéről ugyan néhány hete felmerült, hogy az állam segítené a helyi önkormányzatokat abban, hogy a bérlakásokat alakítsanak ki a bajba jutott devizahitelesek megsegítésére, konkrétumok azonban nem hangoztak el. Ezzel párhuzamosan civil szervezetek is dolgoznak egy szociális bérlakásrendszer   kialakításán, amelybe üresen álló, magántulajdonban lévő ingatlanokat vonnának be.

Bármelyik koncepció is kerül előtérbe, a megvalósítás még várhatóan hosszú évekbe telik. De ha nem is lesz egyik napról a másikra gyökeres változás, a válság egyik hozadéka lehet, hogy a figyelem ismét a bérlakásokra irányul, és talán nagyobb hangsúlyt fektetnek a döntéshozók ennek a szektornak a fejlesztésére, ami hosszú távon egy a társadalmi és gazdasági igényekhez jobban igazodó tulajdonosi szerkezetet hozhat magával.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.