Felépítik-e Ócsát London mellé?

A válság természetesen nem csak Magyarországon viselte meg az ingatlanszektort, és az azt fűteni hivatott jelzálogpiacot, ám a 2008-as egyöntetű hatás után más-más forgatókönyvek szerint alakulnak a piacok egyes országokban.

Az általános válságrecept a következő: a hitelből finanszírozott ingatlanberuházások a hitelpiac kiszáradásával elmaradoznak. A bedőlő hitelek, illetve devizás hitelek esetén az árfolyamváltozás plusz terhet tesz a finanszírozók vállára, ami nyomást gyakorol az ingatlanárakra: a kereslet visszaesik az elmaradó friss hitelfelvételek miatt, a kényszerértékesítések új kínálatként jelentkeznek, és az általános hangulat miatt is egyre csökken a forgalom és az árszínvonal is.

Többféle megoldás lehetséges, mindegyik más-más ponton avatkozik be a csúnya egyenletbe:

1. A hitelterhek csökkentése átütemezéssel, részbeni elengedéssel, a bankok támogatásával, tőkésítésével.
2. A friss hitelkihelyezés támogatása, kamattámogatott konstrukciókkal, vagy a feltételeken való könnyítéssel.
3. Az ingatlanpiac kínálati oldalának átalakítása, hiszen aránytalanul nő a kisebb lakások iránt a kereslet, ami emeli az árakat abban a szegmensben, ugyanakkor jelentős kapacitások maradnak így is parlagon, azoknak meg más jellegű építkezésekkel igyekszik az állam feladatot adni, ha tud.

Magyarországon is volt próbálkozás mindegyikre: az árfolyamgát, a végtörlesztés, a Nemzeti Eszközkezelő, az Ócsai kalandpark, izé, lakópark, valamint a mindenféle állami beruházások próbálták helyrerázni a szociálisan és gazdasági értelemben megtépázott ingatlanpiacon a lakókat és az építőket.

Eltérő problémákkal küzd például Nagy-Britannia. A hitelterheket itt is nagyon sokan nyögik, és növekszik a rossz adósok aránya. A friss kihelyezés is visszaesett, ugyanakkor mégsem olyan drámai mértékben, viszont a középosztály egyre csökkenő aktivitásával. Erre igyekszik megoldást kínálni az a programtervezet, ami 20%-nyi kamatmentes hitelt adna minden új jelzálogfelvételhez.

A programmal kapcsolatban azonban kétségeit fejezte ki például Alisdair Darling, volt pénzügyminiszter is, aki szerint Londonban és környékén éppen az ingatlanpiaci buborék megmentését és továbbfújását szolgálja a bőkezű támogatás.

Ha megnézzük ugyanis a brit ingatlanpiac és a magyar árainak alakulását, merőben eltérő pályát láthatunk 2008 után. Nagy-Britanniában egy gyors összeomlást mutattak be a lakossági ingatlanárak, másfél év leforgása alatt, körülbelül 25-30 százalékkal estek vissza, teljesen meghalt a hitelpiac. Innen kezdődött egy lassú talpraállás, ennek igyekszik most további lökést adni a hitelprogram. Azonban Londonban és környékén a lakásárak korántsem zuhantak vissza annyira, így a friss forrás ismét spekulációs boomot indíthat be.

Darling arra is figyelmeztetett, hogy 2007-ig közel egy évtized leforgása alatt megháromszorozódtak az ingatlanárak, és jelentős motívum volt a bérbeadási céllal hitelből finanszírozott ingatlanépítés és vásárlás. Amennyiben nem ellenőrizhetően terjed szét a piacon az új 20%-os támogatás, akkor csupán ezt az állapotot állítják helyre, ami a volt munkáspárti pénzügyminiszter szerint korántsem kívánatos, és csupán a tehetős polgárságnak lesz kiszolgáltatva az alsó-középosztály. Az OECD adatai alapján ugyanis, míg Németországban az éves megtakarítások 88%-ának megfelelő méretű hitelportfóliót birtokolnak a háztartások, addig az angoloknál ez az arány 153% (közel 1,3 milliárd font értékben), tehát jelentős túlfűtöttség mutatkozik. Összehasonlításképpen, az USA a kettő között található, 115 százalékkal.

Darling javaslata szerint az államnak a kínálati oldalon is be kell avatkoznia, és olyan lakáspiaci kínálat kialakulását segíteni kisebb, olcsóbb ingatlanokkal, amik megelőzik az árak újbóli elszabadulását, és a kínált likviditás eredménytelen elszivárgását.

A magyar olvasó rögtön lát maga előtt egy szociális lakóparkot, London határában, kicsi egyenházakat. Ha rosszul sül el a terv, akkor a kis kégliket megkaparintó középosztálybeli brit landlordok éppen az Angliába kivándorló magyar vendégmunkásoknak fogják kiadni kedvező áron, akik aztán megírják itthon, hogy mennyivel jobban sikerült az ingatlanpiaci támogatási program odakint, mint Magyarországon.

Előző cikkünk: Amerikai vs. hagyományos – melyik konyhatípust válasszuk?

További bejegyzések:
Így adózz az ingatlan után – SZJA
Mi kellene a lakáshitelezés beindításához?
Nincs több eszköz a devizahitelesek megsegítésére?
Valódi rezsicsökkentést!
Szocpol gyerek nélkül – Tudnivalók a megelőlegezett lakástámogatásról
Változik a szocpol, de mikortól?
Bérlakás vagy saját tulajdon? Mi éri meg jobban?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.