Elnéptelenedő települések – menni vagy maradni?

 jelzálogpiaci válság, Lehman-csőd, bank, település, elsivatagosodásMegállítható-e a hanyatlás egy elnéptelenedő településen? Nem mindenhol. Vannak olyan helységek, ahol a fordulat kilátástalan. Nemcsak Magyarországon, a gazdag Németországban is több térség szenved, s a fejlesztők ott sem tudnak mást tanácsolni, mint, hogy aki tovább akar lépni, hagyja el a térséget. S bár ott több pénz van, úgy látják nincs értelme támogatással meghosszabbítani az agóniát, inkább azt segítik aki elmenne.

Óriási port vert fel, amikor alig egy hónappal az 2008-as Lehman-csőd után, amellyel világméretűvé terebélyesedett az amerikai jelzálogpiaci válság, kiderült, hogy több magyar bank szigorította az ingatlanhitelezését. A kiszivárgott listák világossá tették vannak olyan települések, ahol a lakóknak nemigen lesz esélyük arra, hogy a jövőben hitelt vegyenek fel ingatlanuk fedezetével. Ha ugyanis azokat forgalomképtelennek minősíti a bank, fedezetként sem fogadhatja be.

Mégha felháborító is ez a játékszabály annak, aki hitelt venne fel, a bank betétesei érdekében nem tehet mást. Az ingatlanok iránti kereslet elmaradása az egyik legfontosabb jele annak, hogy problémás a település jövője, ami csak tovább erősíti az elvándorlást. Az elköltözést sokszor megakadályozza azonban, hogy az ingatlan eladhatatlan. Magyarországon fel sem merülhet, hogy bárkinek azt tanácsolják egy központi helyről, hogy hagyja veszni házát, inkább menjen el akár ennek árán is. A gazdag Németországban azonban éppen emellett érveltek a nemrég.

Az Európa motorjának tekintett országban is egyre nagyobbak ugyanis az egyes térségek közötti különbségek, mégha a probléma mérete nem is hasonlítható az itthoniéhoz. Ott 1500 olyan települést tartanak számon (főként a keleti tartományokban, például Szászországban, Kelet-Thüringiában vagy Brandenburg lengyel határ melletti részén), ahol beindult az elvándorlás, nálunk viszont nyolcadakkora lakosság mellett lehet ekkora a szám, de az biztos, hogy több száz kifejezetten hátrányos helyzetben lévő települést listáztak.

A jóval gazdagabb országban azonban nem a nehéz sorsú települések támogatását fokoznák, hanem inkább úgy gondolják, hogy szembe kell nézni az „elsivatagosodás” tényével. A folyamatot ugyanis még központi pénzekkel sem mindig lehet megfordítani, csak lassítani, aminek viszont nincs értelme. Ha bezár egy vállalkozás, a fiatal mobilabb munkavállalók is elmennek, csökken a vásárlóerő, egyre több bolt zár be, a hanyatlás pedig másokat is költözésre bír. A német hozzáállás annál drámaibb, hogy ott az utolsó jegyzett “elsivatagosodás” a középkorban játszódott le.

Az érzelemmentes megoldást észérvekkel támasztják alá. Az elnéptelenedő településeken az önkormányzatok kasszája üres, miközben az infrastruktúra költségei magasak. Csak egy példa, ha például egy helységben a lakosok harmada marad, akkor a víz- és csatorna-hálózat üzemeltetésének és fenntartásának maradókra jutó ára akár tíz- húszszorosára is nőhet, szól az indoklás. S a megoldás? Itt sem hagynák magukra az embereket, ám az erőket a tervszerű átköltöztetésre összpontosítanák. Azaz a támogatást nem azért kapnák a problémás térségekben élők, hogy maradhassanak, hanem azért, hogy elmenjenek. Kedvezményekkel és új lakásajánlatokkal próbálnák az idősebbeket is rábírni arra, hogy áttelepüljenek olyan helyre, ahol jó az orvosi ellátás, be tudnak vásárolni és az elmagányosodás is kevésbé veszélyezteti őket.

2 hozzászólás a(z) “Elnéptelenedő települések – menni vagy maradni?” bejegyzéshez

  1. Ez szuper izgalmas téma, főleg nekem 1 kutatáshoz (na jó, ajánlathoz) éppen most. No de honnan lehetne erről (főleg a német policy részéről) többet megtudni? Sajnos még azt sem teljesen sikerült összeraknom, hogy ezt milyen kulcsszavakkal tudnám megguglizni… Köszi a segítséget előre is!

    • Kedves Vera! A pontos német kifejezés a jelenségre a schrumpfende (shrinking) stadt, erre rákeresve elég sok találat jön elő a neten. A német nyelvű szakirodalom elég sokat foglalkozott a témával az elmúlt 15-20 évben.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.