Belefulladunk a rezsiköltségekbe – van megoldás!

energiaárak, fűtés, légkondicionálás, fenntartható, rezsiköltségekAz elmúlt hetekben több felmérés is alátámasztotta azt, amit a magyar családok jelentős hányada minden hónap végén érez, hogy szinte minden pénzüket a lakhatásra és a rezsire költik. Pedig megoldás erre a helyzetre is lenne, hiszen az is akár a felével csökkenthetné az energiafogyasztását, akinek nincs milliós megtakarítása otthonának energetikai felújításának finanszírozására.

A családok jelentős része a saját bőrén tapasztalja azt, amit számos, a közelmúltban megjelent felmérés és kutatás is megerősített, miszerint ingük-gatyájuk rámegy a lakhatási és rezsiköltségekre. Az OTP Lakástakarék napokban ismertetett felmérése szerint például a magyar háztartások több mint felénél a rezsi a teljes éves háztartási kiadás 25-50 százalékát teszi ki, ötödüknél pedig az összes havi költés több mint fele megy el ilyen célra. A kutatás szerint az átlag magyar család évi 420-600 ezer forintot költ rezsire.

Ekkora összeget pedig, – amely az energiaárak emelkedésével ráadásul évek óta folyamatosan nő -, egyre nehezebben tudnak kigazdálkodni a családok. Ezt a tendenciát a Habitat for Humanity Magyarország Alapítvány 2011-re vonatkozó, júliusban ismertetett kutatása is alátámasztja, amely szerint a magyar lakosság negyede, mintegy 2,5 millió ember él olyan háztartásban, amely azért maradt el egy éven belül valamilyen rezsi-, lakbér- vagy hiteltörlesztőrészlet-fizetéssel, mert nem volt rá pénze.

A rezsikiadások legnagyobb részét a fűtés teszi ki, a háztartások energiafogyasztása pedig becslések szerint a következőképpen oszlik meg: fűtés, légkondicionálás: 75 %, melegvíz-előállítás: 11 %, főzés: 7 %, hűtés, fagyasztás: 2 %, világítás 2 %, mosó- és mosogatógép: 1,5 %, elektronikai eszközök: 1,5 %. Természetesen hozzá kell tenni ehhez, hogy az arányok jelentősen változhatnak az adott ingatlan energetikai állapotának, illetve az adott háztartás jellemzőinek függvényében.

Kevesen tudják azonban, hogy létezik megoldás az energiafogyasztás jelentős csökkentésére, így a rezsikiadások mérséklésére, még az olyan háztartások számára is, amelyeknek nincsen kellő megtakarítása ahhoz, hogy egy akár több millió forintos lakáskorszerűsítést saját zsebből fizessenek ki. A Fenntartható zöldOtthon Program szakembereinek számításai szerint például az energiahatékonysági felújítások szinte minden esetben finanszírozhatók lennének a fűtés- és egyéb közműkiadásokon megspórolt összegekből. Ez pedig még akkor is igaz, ha a háztartások nem, vagy csak minimális önerőt tudnak felmutatni, s így a beruházás döntő része hitelből történik. Utóbbi esetben ugyanis a rezsikiadásokon megspórolt összeg fedezheti a hiteltörlesztést, azaz a család költségvetését nem terheli meg szinte semmilyen többletteher még az első években sem, a későbbiekben, a hitel törlesztése után pedig drasztikusan lecsökkennek a kiadások, és ekkortól már teljes mértékben élvezhetik a megtakarítást.

A rezsicsapdából való kitöréshez tehát az első lépcső az lehet, ha felmérjük otthonunk energetikai állapotát, és a szakemberektől korszerűsítési ajánlatot kérünk. Ezt követően, amikor megtudtuk, hogy mekkora beruházásból milyen megtakarítást érhetünk el, érdemes kiszámolnunk, hogy mennyi idő alatt térül ez meg nekünk, akkor ha zsebből fizetjük ki, illetve akkor, ha valamilyen hitelkonstrukciót igénylünk ehhez. Azt is érdemes megfontolni, hogy az energiaárak várható további növekedésével, az építőanyagok folyamatos drágulásával jobb lehet minél előbb belevágni egy ilyen felújításba. Mert nem biztos, hogy kifizetődő, ha csak és kizárólag az államra várunk, hogy a saját „unortodox” eszközeivel csökkentse a rezsikiadásainkat.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.