A zsákutcában lakás luxusa

zsákutca, lakás, ingatlan, ingatlanügynökök, hátsó kertA víz melletti fekvés, vagy a legfelső emeleten kialakított önálló lakás magától értetődően olyan plusz, amely értékesebbé teszi az ingatlant. Luxust jelezhet, ha nem is hétköznapi értelemben azonban az is, ha valaki olyan szerencsés, hogy egy zsákutcában épült lakást mondhat magáénak.

Bár a zsákutca önmagában nem cseng túl jól, hiszen elvontabb értelemben csapdát, kiút nélküliséget jelent, az ingatlanpiacon azonban  a múlt század 20-as évei óta igenis jól hangzik. Az Osztálylétrán Amerikában sokak által kedvelt szatírikus társadalomrajzban le is szögezte a szerző, Paul Fussel, hogy a zsákutca a felső középosztály kedvelt lakhelye. No persze nem olyan zsákutcára kell gondolnunk, amely egy falban vagy egy ipari üzem kerítésében végződik, s ahonnan csak hosszú tolatás után tud kifarolni bármely autó. Ez – amerikai ingatlanügynökök szerint – nemhogy emelné az ingatlan rangját, inkább leértékeli azt. Szó sincs tehát erről. Olyan utcát kell elképzelni, amelynek a végén – egyfajta körforgalomban egy terebélyes Rover is kényelmesen megfordulhat. Ezt az utcát az angolszász lakáshirdetésekben cul de sac (a zsák alja, feneke) utcaként jellemzik.

A tengerentúli diadalútjára jellemző, hogy 1936-ban a szövetségi hatóságok már kifejezetten ajánlották ezt az építkezési módot a kertvárosi lakóövezeteket tervező szakembereknek.

A zsákutcában lévő ingatlanok lakói így csak a fekvés jó oldalát élvezik, mentesülnek az átmenő forgalomtól és az azzal járó légszennyeződéstől, ellenőrizhetik az utcába behajtókat, s a gyerekek is nagyobb biztonságban vannak, ha éppen a kerítésen kívülre futnak, összességében pedig jóval csendesebb így a lakhely, mint bármely más. Mindezek az előnyök egy zsákutcai ingatlan árát – piaci elemzések szerint – 20 százalékkal értékelik fel a környéken lévő többi ingatlanéhoz képest.

Az efféle zsákutcában lakás önmagában is egyfajta presztízs. A mozisztároktól hemzsegő Beverly Hills-ben például további extra a zsákutca, Brad Pitt és korábbi felesége Jennifer Aniston is azért került be akkoriban a hírekben, mert zsákutcában lévő házuk folyamatos építgetésével magukra haragították a csendes környéket favorizáló többi milliomos szomszédot.

A zsákutcát, mint mézesmadzagot az itthoni ingatlanügynökök is egyre többször alkalmazzák. „Szeretne egy elit zsákutcában lakni, ahol szemben az erdő és az utcába csak az ott-lakók hajtanak be?” – turbózták fel egy sorházbeli lakás hirdetését. Az ingatlan tulajdonosainak itt is volt mit a tejbe aprítani, az ingatlan leírásában további értéknövelő tényező volt, az igényesen kialakított hátsó kert, kerti faházzal, halastóval, sziklakerttel és automata öntözőrendszerrel.

Az angolszász világban a kertvárosokban  rendkívül elterjedt cul de sac megoldásoknak persze ellenzői is vannak. Érvelésük szerint az ott lakóknak – éppen az átmenő forgalom hiánya miatt – még a közeli célpontokhoz is nagyobb utat kell megtenniük, ráadásul emiatt a gyalogos és a biciklis közlekedés is kevésbé vonzó a számukra. (Milliomosok körében ez nyilván nem okoz meghasonlást.) Ezt a problémát a legújabb terveknél úgy hidalják át, hogy a zsákutca végét a többi utcával egyre gyakrabban kötik össze gyalogösvényekkel vagy kerékpárúttal. Ezek a megoldások minden bizonnyal a feng shui elveire figyelők számára is több célra teszik használhatóvá a zsákutcát, ezt a – természetből vett hasonlattal – holtágat amelyet csak a védett öblöt kereső fészekrakóknak ajánlanak, a társasági életre vágyó „vándormadaraknak” semmiképpen.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.