Túlélésre játszanak a devizahitelesek

devizahitelesek, adósmentő, intézményes megoldásokRövid távú szemlélet jellemzi a fizetési nehézségekkel küzdő devizahiteleseket, akik alapvetően tájékozatlanok az olyan eszközökkel kapcsolatban, amely segíthetné őket a helyzetük rendezésében – ez derül ki abból a hiánypótló felmérésből, amelyet blogunk készített 500 devizahiteles megkérdezésével.

A kutatás többek közt arra kereste a választ, hogy mekkora az ismertsége, a támogatottsága vagy elutasítottsága a nehéz helyzetben lévő devizahitelesek körében az olyan megoldásoknak, amelyek segíthetnék őket az adósságuk leküzdésében. A felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a megkérdezettek gyakorlatilag csak két „adósmentő” eszközt tudnak maguktól megnevezni: az árfolyamgátat, illetve a fizetési átütemezést a bankkal történő megállapodás alapján. E két megoldás említettsége a kutatás során együtt bő 40 százalékot tett ki, míg a többi megoldás közül egyiknek sem haladta meg az említettsége az 5 százalékot.

Az úgynevezett intézményes megoldások kiemelkedően magas említettségét önmagában jó jelnek is lehet tekinteni, hiszen arra utal, hogy a devizahitelesek aktívan foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy miként tudnának helyzetükön javítani. Ezek a rövid-közép távra szóló megoldások mindenképpen alkalmasak arra, hogy az igénybevételükkel az adósok lélegzetvételnyi időhöz jussanak, ami alatt helyrehozhatják anyagi helyzetüket. Azonban mindemellett nem szabad megfeledkezniük az adósoknak arról, hogy olyan megoldásokon is gondolkozzanak, amelyek véglegesen rendezhetik a helyzetüket, ez a felmérés eredményei szerint ugyanis jelenleg nem jellemző rájuk.

Érdekes eltérések mutatkoztak a devizahitelesek által adott különböző válaszok között a lakóhelyük földrajzi elhelyezkedésének függvényében. Az Északkelet-Magyarországon élők például átlagot meghaladó mértékben érzik úgy, hogy nincs reális alternatíva a problémáik megoldására, ami mutatja, hogy ezen a környéken lehet a legégetőbb a bajba jutott devizahitelesek kérdése. A bankkal kötött fizetési átütemezésben a leginkább az Észak-Dunántúlon lakók bíztak, közel 25 százalékuk említette ezt a lehetőséget, míg az országos átlag 20 százalék volt, legkevésbé pedig Észak-Kelet Magyarországon, itt kevesebb mint 18 százalékuk említette meg ezt lehetséges megoldásként. Az árfolyamgátat, mint potenciális megoldást legnagyobb arányban Dél-Dunántúlon, Délkelet-Magyarországon, illetve a Közép-Magyarország régióban lakó devizahitelesek említették meg.

Összességében a válaszok alapján a fizetési gondokkal küzdő devizahitelesek elsősorban az állam segítségében bíznak, illetve abban, hogy a bankoktól további haladékot kaphatnak, szinte minimális, egy százalék alatti volt az olyan megoldások spontán említése, amelyekben komolyabb áldozatot kellene vállalnia az adósnak – például eladni a lakását, hogy kisebbe, vagy albérletbe költözzön. Az pedig, hogy a válaszadók 20 százaléka szerint nincs valós lehetőség a nehéz helyzetük megoldására, az általános elkeseredettség mellett azt is jelentheti, hogy az adósok egy része nem is próbál aktívan tájékozódni a rendelkezésre álló eszközök között.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.