Semmis az árfolyamrés: Valóban jön a fordulat?

A Kúria ítéletet hozott a Kásler Árpád vs. OTP ügyben, és kimondta, semmis az árfolyamrés, azaz a devizavételi és a devizaeladási árfolyam alkalmazását előíró szerződés feltétel, a bankok csak a Nemzeti Bank középárfolyamát alkalmazhatják átváltáskor. A döntés sokakat érint, és komoly hatással lehet egy új devizahiteles mentőcsomagra, ugyanakkor kérdés, hogy mekkora segítséget jelent a bajban lévő devizahiteleseknek.

Ma hozta meg az ítéletet a Kúria a Kásler Árpád által indított, és már az Európai Bíróságot is megjárt perben, melyben arról kellett dönteni, hogy a bank tisztességesen járt-e el akkor, amikor árfolyamrést alkalmazott, azaz a törlesztőrészleteket eladási árfolyamon, a folyósítást viszont vételi árfolyamon számolta ki.

A Kúria indoklása szerint az árfolyamrés alapvetően technikai jellegű feltétel, nem része a főszolgáltatásnak, így vizsgálható annak tisztességes mivolta. Mivel konkrét átváltás nem történt, a bank azért nem is számíthat fel díjat, vagyis az árfolyamrés tisztességtelen, és semmis. A különnemű árfolyamok használata nem indokolt, és nehezíti, hogy a fogyasztó tisztán lássa a szerződéses kötelezettségeit. Ez azonban nem jelenti a teljes szerződés semmisségét, az érvénytelen részt a bíróságnak kell meghatározni, jelen esetben ez az MNB hivatalos devizaárfolyama.

Bár jelen esetben csak egyetlen devizahiteles szerződésről, és annak is csak egyetlen pontjáról van szó, a döntésnek komoly következményei lehetnek. Elsősorban azért, mert az árfolyamrést több százezer szerződés tartalmazza, így a devizahitelesek széles körét érinti, és befolyásolhatja a Kúria június 16-ára előrehozott jogegységi döntését, és a kormány őszre tervezett újabb mentőcsomagját is. A két hét múlva esedékes jogegységi döntés során a Kúria négy kérdésre fog majd választ adni, ezek közül az egyik éppen az árfolyamrés tisztességességére vonatkozik, így ezen a téren nagy meglepetésre nem kell számítani.

De vajon a mostani döntéssel valóban fordulat jön a devizahitelesek életében? Aligha. Az árfolyamrés a havi törlesztőrészletek összegéből mindössze néhány ezer forintos tételt jelent. És bár valószínűleg mindenki örülni fog a jóváírásnak, a fizetőképességet nem ez fogja helyreállítani. A terhek emelkedése 70 százalékban a forint gyengülésére vezethető vissza, de ezen a téren nincs érdemi változás, sőt: a svájci frank árfolyama most is 250, az euróé pedig 305 forint körül mozog. Igaz, hogy az árfolyamkockázat kiküszöbölésére ott van az árfolyamgát, azonban a konstrukció meglehetősen népszerűtlen, hiszen ha öt év múlva is a maihoz hasonlóan gyenge lesz a forint, az adósok semmivel sem lesznek előbbre, mint most.

Az igazi kérdés, hogy mi lesz az őszre beharangozott mentőcsomagban. Az MNB stabilitási jelentésében csepegtetett információk szerint egy kontrollált adósságelengedésről vagy jövedelemarányos törlesztésről is szó lehet, de biztosat valószínűleg csak hónapok múlva lehet megtudni. Addig pedig marad az árfolyamgát, és a Nemzeti Eszközkezelő.

Előző bejegyzésünk: Fogy a magyar! És egyedül él…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.