Ön kinek segítene?

Továbbra sem lehet tudni, hogy kiknek készül az új devizahiteles mentőcsomag: míg korábban arról szóltak a nyilatkozatok, hogy csak a lakáshiteleseken segítenének, az is elhangzott,  hogy a devizahiteleket végérvényesen ki kell vezetni a piacról. A bizonytalanság hatására több hírportál is közvéleménykutatásba kezdett, és azt kérdezte olvsóitól, kiknek segítene a legújabb mentőcsomag kapcsán. Meglepő eredmények születtek.

Az eco.hu hírportál olvasóinak 48 százaléka például egyáltalán nem nyújtana mentőcsomagot a hiteleseknek, további 22 százalékuk pedig csak a leginkább rászorulókon segítene, függetlenül attól, hogy forintban vagy devizában adósodtak el. A válaszadóknak mindössze 9 százaléka gondolja úgy, hogy minden devizahitelesnek – még az autóhiteleseknek is – jár a segítség.

Forrás: hirek.eco.hu

Ettől meglehetősen eltérő eredmény született a pénzentrum.hu hasonló felmérésén. Itt a válaszadók harmada segítene mindenkin, beleértve az autóhiteleseket is. 39 százalék a jelzáloghiteleseken, 28 százalék pedig csak a rászorulókon segítene.

Forrás: Pénzentrum.hu

Mi lehet a nagy különbségek hátterében? A pénzcentrum esetében rögtön torzítja az eredményt, hogy kevesebb válaszlehetőség volt feltüntetve. Egy másik kérdésből azonban kiderül, a válaszadók 28 százaléka a mentőcsomag összes költségét az adósokra terhelné, ez pedig lényegében azt jelenti, hogy ennyien nem is támogatnák a hitelesek állami vagy banki pénzen történő megsegítését. Természetesen nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az egyes portáloknak eltérő a célközönsége, olvasótábora, ami ugyancsak módosíthatja a devizahitelekkel kapcsolatos véleméyneket.

De miért ilyen fontos kérdés, hogy kiknek segítsünk? Azért, mert még mindig nem lehet látni, hogy a legújabb mentőcsomag kiket fog megcélozni. Ahogy azt már egy korábbi bejegyzésünkben írtuk, egyáltalán nem csak a lakáshitelesek, sőt nem csak a devizahitelesek vannak bajban.

Forrás: MNB, Lakásfókusz

Az összesen 1,1 millió jelzáloghiteles szerződésnek kevesebb, mint fele devizaalapú, ráadásul ezen belül többen vannak a szabad felhasználású hitelesek, mint a lakáshitelesek. A problémás hitelek megoszlása is nagyon vegyes, a 90 napon túli tartozások aránya például a forint alapú szabad felhasználású hitelek esetében a legmagasabb.

Bár ha pontos számokat nem is kapunk a fenti villámfelmérésekből, annyi mindenesetre kiderül, hogy a lakosság meglehetősen megosztott devizahiteles kérdésben, így a kormány valószínűleg nem tud olyan megoldást találni, ami mindenki számára elfogadható eredménnyel zárul.

Előző cikkünk: Továbbra is népszerűek a bankok

Címke:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.