Miért drága a lakáshitel?

lakashitel, ingatalan alap, hitelezési hajlandóság, magyar nemzeti bank, jelzalog, jelzaloghitel, kamat, forrásAz ingatlanpiac fellendülése nagyban függ az elérhető lakáshitelek költségeitől, illetve a bankok hitelezési hajlandóságától és lehetőségétől. Megvizsgáltuk, milyen kilátásaink vannak az ingatlanhitelezéssel kapcsolatban.

A hitelek árát vagy költségét a hitelekre felszámított kamat mutatja. A bankok a forrásköltségükre a hitel mellé allokálandó saját tőke elvárt hozamát és a hitelek nem teljesítéséből várható veszteséget kitermelő felárat tesznek. Ennek eredménye lesz a hitelfelvevők által fizetendő kamat mértéke.

A hitelezési lehetőséget a bankok mérlegállománya határozza meg, aminek nem tettek jót az elmúlt évek állami elvonásai és a tulajdonosok tőkekivonásai sem. (A Magyar Nemzeti Bank felmérése szerint a külföldi tulajdonosok az elmúlt években 3,6 billió forintot vontak ki a magyarországi leánybankjaikból, részben a saját tőkehelyzetük javítása, részben a mostoha hazai viszonyok miatt.) A bankok hitelezési hajlandósága részben az előző két kérdéstől is függ, a nem teljesítő hitelek arányától és a rendelkezésre álló kihelyezhető pénzmennyiségtől.

A tavaly év végi végtörlesztés hatására a deviza alapú jelzáloghitelek állománya 4,89 billió forintról 3,71 billió forintra csökkent. Mivel a végtörlesztéssel azok élhettek, akiknek nem volt elmaradása a hitel fizetésében, valamint elő tudták teremteni a szükséges összeget a megtakarításaikból, vagy más bankoknál hitelképesnek minősültek, ezért a végtörlesztéssel a legjobb adósok kerültek ki a bankok portfóliójából. Ez automatikusan együtt járt a meglévő állomány rosszabbá válásával. 2012 első negyedévében már a devizahitelek 62%-a az úgynevezett nem szerződésszerű teljesítő kategóriába esett. (Ide tartoznak az újratárgyalt, 90 napon belül nem fizetett és 90 napon túl nem fizetett hitelek.)

Amennyiben a forintos hiteleket is nézzük, már kicsit jobb az arány, már „csak” a teljes állomány 15%-a a legalább 90 napja nem fizető hitelek állománya. (Vagyis ez nem tartalmazza az újratárgyalt és 90 napon belül nem fizetett hiteleket.) Ez egy hatalmas arány, ahogy a második bekezdésben leírtuk, az így kieső összeget a bankoknak a fizető hiteleken kell érvényesíteni. (Amit fontos tudni, hogy a bank a megtakarítók pénzét adja kölcsön, ezért fontos jó gazda módjára eljárni a hitelek árazásában is.)

Sokat segítene a dolgon, ha az állam lehetővé tenné, hogy a nem fizető hitelek mögött lévő ingatlanokat a bankok elárverezhessék, így jutva a pénzükhöz. Amíg évente csak a problémás hitelek pár százalékánál érvényesíthetik a végrehajtást, az adósok sem érzik szükségesnek a hitelproblémájuk megoldását. Mivel az eddigieknél kevesebb kihelyezhető tőke áll a bankok rendelkezésére és a hitelportfólió minősége is tovább romlott, ezért megválogatják, kinek adnak kölcsönt. A fenti okok miatt a magas (12-13%-os) átlagos hitelkamat is várhatóan megmarad még egy-két évig.

Arra lenne kíváncsi, megéri-e ilyen magas kamat mellett belevágni lakásvásárlásba hitelből? Olvassa el az erről szóló cikkünket és megkapja a választ:

http://lakasfokusz.postr.hu/alberlet-vagy-sajat-lakas

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.