Mégsem zárul még az árfolyamgát?

 árfolyamgát, PSZÁF, adós, hitelesekKitolnák az árfolyamgátra való jelentkezés határidejét jövő március végére, mert nagyon kevesen igényelték eddig a konstrukciót. Ez önmagában azonban még kevés lehet a konstrukció sikerhez.

Meghosszabbíthatják három hónappal az árfolyamgátra való jelentkezés határidejét – erről nyújtott be egy módosító indítványt a költségvetési törvényhez egy kormánypárti képviselő. Ha ezt megszavazza a parlament, akkor nem csak tíz munkanapja marad a rendszerhez való csatlakozásra annak a több mint 350 ezer devizahitelesnek, aki ezt eddig nem tette meg, hanem kapnak egy negyedév haladékot. A kormány ezek alapján úgy fest, észrevette, hogy az alapvetően a devizahitelesek, a bankok és az állam számára is kedvező konstrukció kudarcra ítéltetett, ha nem csatlakoznak hozzá elegen, hiszen akkor a jelenlegi tarthatatlan helyzetében ragadna a több tízezer fizetési problémával küzdő adós, és a probléma az ország vezetőinek a körmére égne. Már pedig a legfrissebb statisztikák is azt mutatják, hogy távolinak tűnik a bankok és más szakértők által remélt 60-75 százalékos csatlakozási arány az év végéig, hiszen a PSZÁF adati szerint október végéig még az adósok alig ötöde jelentkezett rá az árfolyamgátra. És ez még úgy is igaz, hogy valóban megélénkült az érdeklődés a hitelesek részéről az elmúlt hetekben.

De mi lehet az oka ennek az érdektelenségnek, illetve annak, hogy az adósok ekkora aránya mondott le az árfolyamgátról? Azaz pontosabban fogalmazva nem élt eddig vele, és ezzel a havi törlesztési terheinek az időszakos csökkentésével, illetve átlagban körülbelül félmillió forintnyi hitelkamat elengedésével? Az egyik fő magyarázat a bizalmatlanság, a pénzintézetekkel és az állammal szemben egyaránt. Ennek eredője, hogy az érintett devizahitelesek egyszer már csúnyán befürödtek a roppant vonzó „banki ajánlatokkal”, méghozzá az állam teljes asszisztálása mellett. Emiatt azonban a valóban mindannyiuk számára komoly segítséget nyújtó árfolyamgátat sem képesek „befogadni”, legalábbis egyelőre.

A másik ok prózai: egyszerűen nem is ismerik kellőképpen az árfolyamgátat, nem tudják, nem értik, hogyan működik. Ezt a blogunk által 500 devizahiteles körében végzett felmérése is alátámasztja: eszerint az adósok kétharmada nem tudta megmondani, hogy mi is az árfolyamgát lényege, 35 százalékuk például tévesen azt gondolta, hogy a konstrukció a devizahitel forintosítását takarja. Igaz, az elmúlt időszakban már érezhető javulás tapasztalható e tekintetben, ami az egyre növekvő érdeklődésben is visszaköszön, ám még mindig sok a tájékozatlanságból fakadó – sok esetben alaptalan – aggodalom az árfolyamgáttal szemben.

És most itt jön a kérdés, hogy a jelentkezési határidő meghosszabbítása önmagában elegendő lehet-e arra, hogy valóban széles tömegek csatlakozzanak az árfolyamgáthoz? Nos, valószínűleg nem. Illetve csak abban az esetben, ha ebben a három hónapban intenzív tájékoztató kampány segítené a hiteleseket abban, hogy valóban megismerjék a rendszer működését, hogy minden szükséges információ birtokában tudják meghozni a döntésüket. Ezt finanszírozhatná az állam, a bankok, vagy akár közösen is, hiszen mindkét fél alapvető érdeke, hogy minél többen csatlakozzanak az árfolyamgáthoz, és ezáltal stabilabbá váljon a devizaadósok helyzete.  Illetve az adósok visszajelzései alapján a banki ügyintézők hozzáállásán, hatékonyságán is lehetne mit javítani, de ez talán a kisebbik gond.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.