Megnevelt minket a végtörlesztés


végtörlesztés, árfolyamgát, devizahitel, lakás, öngondoskodás

Nevelő hatása is volt a devizahitel-mizériának: egy friss kutatás szerint javítja az öngondoskodást és formálja a lakosság pénzügyi tudatosságát az árfolyamgát és a végtörlesztés.Az eredmény nem is olyan meglepő, és legfőképp azzal magyarázható, hogy aki egyszer már megjárta a hitelével, a korábbinál százszor jobban odafigyel a biztos anyagi hátterének újbóli megteremtésére és megóvására.

Az árfolyamgát és a végtörlesztés is hozzájárul a lakossági öngondoskodás erősítéséhez: a csökkenő, illetve megszűnő törlesztőrészletek miatt magmaradó összegből – vagy annak egy részéből – sokan terveznek megtakarítást. Mindez egy a napokban publikált GfK felmérésből derül ki. A kutatás eredményei szerint a végtörlesztők 28 százaléka tesz félre a kormány adósságmentő programjának köszönhetően megmaradt pénzből, az árfolyamgátat igénybe vevő vagy azt tervező válaszadók esetén pedig 43 százalék ez az arány.

A kutatás szerint a megtakarítással rendelkező válaszadók 8 százaléka fizette vissza a hitelét kedvezményes árfolyamon, az érintettek többsége azonban még nem döntötte el, hogy a végtörlesztéssel felszabaduló jövedelmet megtakarítja-e.  Mindemellett azonban a végtörlesztők közel egyötöde gondolja, hogy a megmaradó összeg egy részét félreteszi, 12 százalékuka pedig azt, hogy teljes egészében megtakarítja. A megmaradó pénzből átlagosan havi 34 ezer forintot terveznek az öngondoskodásra fordítani. Az összeg elhelyezésére a leggyakrabban – a válaszadók majdnem fele – a lekötött betéti formát említette.

Az árfolyamgátat eddig a devizahitellel rendelkező válaszadók 9 százaléka vette igénybe, és további 32 százalék tervezi, hogy él ezzel a lehetőséggel. Mindez egybecseng a korábbi blogbejegyzésünkben írtakkal, amely szerint roham várható hamarosan az árfolyamgát iránt. A végtörlesztést igénybe vevőkhöz hasonlóan az árfolyamgáttal élők is igyekeznek biztos anyagi tartalékot képezni maguknak. A megkérdezettek egynegyede határozottan állította, hogy az összeg egy részét félreteszi, míg 27 százaléka azt nyilatkozta, hogy a teljes összeget megtakarítja. Az érintettek számításai szerint átlagosan havi 19 ezer forinttal tudnak így gondoskodni a jövőjükről. Az árfolyamgátat választók vagy azt fontolgatók körében főként azok a megtakarítási formák a népszerűek, amelyek a rendszeres megtakarításokat ösztönzik. Ennek megfelelően a válaszadók 43 százaléka említette például a lakástakarék-pénztárat és 30 százalék a takarékszámlát, mint a használni kívánt megtakarítási formát. Az eredmények azt is mutatják, hogy az árfolyamgát amellett, hogy jelentős megtakarítással jár, körültekintőbb tervezést igényel, hiszen a gyűjtőszámlán halmozódó hitelösszeget később vissza kell majd fizetni.

A felmérés eredményei egyáltalán nem meglepőek, hiszen azt bizonyítják, hogy jóval körültekintőbbé válnak a pénzügyeikben azok az emberek, akik egyszer már „megégették” magukat a devizahitelükkel. A devizahitel-mizériának tehát volt egy edukációs hatása is: az érintett lakosság a korábbinál százszor jobban odafigyel majd ezentúl a biztos anyagi hátterének újbóli megteremtésére és annak mindenáron történő megóvására. Ezt támasztják alá a felmérés eredményei is, amely szerint a végtörlesztés és az árfolyamgát által felszabadult összeget túlnyomó részük félreteszi, gyűjtögeti, fialtatja. Az öngondoskodás erősödése, a pénzügyi tudatosság és tájékozottság fejlődése pedig megelőzheti azt, hogy a jövőben hasonló tarthatatlan helyzet alakuljon ki, mint amilyen most a problémás devizahiteleseké.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.