Még hosszabb lehet az árfolyamgát

árfolyamgát, törlesztés, kamat, PSZÁFAkár több évvel is meghosszabbíthatják az árfolyamgát rendszerét, amennyiben a Nemzetgazdasági Minisztérium rábólint a felvetésre. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi március végi időpont után is választhatja a megoldást az arra jogosult nagyjából 350 ezer ügyfél. Az alapos döntéshez azonban nem árt pontos információkkal rendelkezni, így ebben segítünk most a legfontosabb pontok átismétlésével.

Még tovább?

Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke vetette fel, hogy mivel a devizahitelek hátralévő átlagos futamideje 11-12 év, és az árfolyamgát öt évre nyújt védettséget, „lehetővé tennénk, hogy a következő hét évben bárki bármikor beléphessen”. Ezek után kiderült, hogy a lehetőséget a Nemzetgazdasági Minisztérium megvizsgálja.

Úgy tűnik, hogy a változtatástól a Magyar Bankszövetség sem zárkózna el, ugyanis a szervezet azt jelezte a felvetést megelőzően, hogy az árfolyamgáttal kapcsolatos változtatási javaslat esetén készen áll arra, hogy megvizsgálja annak költségeit, megvalósíthatóságát. A szövetségnél azt is hangsúlyozták, hogy a bankszektor fontosnak tartja, hogy a hitel-visszafizetési problémákkal szembesülő ügyfeleknek szervezett és szabályozott módon segítséget tudjon nyújtani.

Az eredetileg tavaly év végén lejáró határidőt a jogalkotó meghosszabbította, így az árfolyamgát szerződés megkötését a hiteladósok 2013. március 29-ig kezdeményezhetik a devizakölcsönt nyújtó pénzügyi intézménynél.

Kevesen vannak

A PSZÁF összesítése szerint a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások november 30-ig 90 530 gyűjtőszámlát nyitottak meg devizaalapú jelzáloghiteles ügyfeleik igénylése alapján. Mivel a lehetséges igénybe vevők teljes köre közel 450 ezer fő, az érintettek mintegy 23,3 százaléka lépett addig be az árfolyamgát konstrukcióba. A felügyeletnél korábban azt nyilatkozták, hogy a várakozásokat alulmúló érdeklődés egyik oka valószínűleg az, hogy sok érintett nem ismeri a részleteket. A PSZÁF felhívta a figyelmet, hogy számításaik szerint az árfolyamgátba való belépéssel átlagosan félmillió forint kamattal kevesebbet kell visszafizetni az adósoknak, a konstrukció lejártával pedig a jogszabály szerint maximum 15 százalékkal nőhet meg a törlesztőrészlet a rögzítetthez képest.

Ismételjük át!

A statisztikák szerint az érintettek nagyjából még harmada beléphet az árfolyamgát rendszerére, ezért számukra mindenképpen hasznos, ha ismét átnézzük, hogy miről is van szó pontosan! A tudnivalók ismétlése azért sem árt, mert a Lakásfókusz Elemzési Központ internetes követői között a jelentkezési határidő meghosszabbítása után végzett gyorsfelméréséből az derült ki, hogy a 250 válaszadó harmada egyetért a hosszabbítással, de a több idő mellett még további tájékoztatást igényelnének a konstrukcióval kapcsolatban. Mivel a felmérések szerint a távolmaradás leggyakoribb oka a bizalmatlanság és a konstrukció nem ismerete, ezért lássuk pontról-pontra a legfontosabb elemeket!

Mi a lényege az árfolyamgátnak?

Az árfolyamgát célja a devizaadósok árfolyam miatti fizetési kötelezettségének maximalizálása a következő öt évben. Ezért a piaci árfolyamtól függetlenül a devizaadósok svájci frank esetében 180 forintos árfolyamon törlesztik az adósságukat, az euróban eladósodottak 250 forintos, a japán jen hitellel rendelkezők 2,5 forintos árfolyamon.

Mi lesz a ki nem fizetett összegekkel, azaz a virtuális és a pillanatnyi árfolyam különbségével?
A mindenkori aktuális árfolyam és a virtuális árfolyam közötti különbség megoszlik az állam, a bank és a hitelfelvevő között. A havi törlesztés kamatrészét a bank és az állam átvállalja, a hitelfelvevőt mindössze csak a tőketartozás terheli, amit egy úgynevezett gyűjtőszámlán tartanak nyílván. Ezt az árfolyamgát 2017-es lejárata után kell elkezdeni törleszteni a normál hitellel együtt.

Mi lesz akkor, ha nagyon elszalad az árfolyam és túl sok hitel gyűlik a tőkeszámlámon?

A kormány minden összeget (kamat és tőke is) átvállal 270 forintos svájci frank és 340 forintos euró árfolyam felett, így nem tud ennél több gyűlni a tőkeszámláján. Az igazán fontos kérdés, hogy akkor mi lesz, ha Önt árfolyamgát nélkül ér egy 290 forintos svájci frank árfolyam? Már csak ezért is érdemes belépnie az árfolyamgátba.

Azt mondták, a magas forintkamatok miatt a végén úgyis minden kedvezményt visszafizetek.

Ez nem teljesen így van, még húsz év távlatában is pozitív lesz az egyenlege. Ezen túl ez egy biztosítás a magas árfolyamok ellen, amivel még anyagilag is jobban jár.

De mi lesz, ha rám szakad a magas törlesztőrészlet öt év múlva?

Az árfolyamgát miatti alacsonyabb törlesztőrészlet és a mostani törlesztőrészlet közötti különbséget tegye félre egy lakástakarék-pénztárba és ezt törlessze be a hitelébe az ötödik év végén. Így az alacsonyabb tőketartozás miatt alacsonyabbá válik a havi fizetnivalója is. Ezen túl a törvény is gondoskodik arról, hogy a forintos gyűjtőszámla fizetnivalója ne lehessen nagyobb, mint az utolsó rögzített árfolyamú törlesztés 15 százaléka.

Azért nem lépek be, mert lehet, hogy előtörlesztjük a hitelt két-három év múlva…

Sokan nem tudják, hogy az árfolyamgát ideje alatt is elő lehet törleszteni a hitelt, úgyhogy csak emiatt nem érdemes lemondani a belépésről.

Összességében az megállapítható, hogy egy intenzív tájékoztató kampány segítséget jelenten a hiteleseknek abban, hogy valóban megismerjék a rendszer működését, hogy minden szükséges információ birtokában tudják meghozni a döntésüket. Ezt finanszírozhatná az állam, a bankok, vagy akár közösen is, hiszen mindkét fél alapvető érdeke, hogy minél többen csatlakozzanak az árfolyamgáthoz, és ezáltal stabilabbá váljon a devizaadósok helyzete. Illetve az adósok visszajelzései alapján a banki ügyintézők hozzáállásán, hatékonyságán is lehetne mit javítani, de ez talán a kisebbik gond.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.