Javulás a nemfizető lakáshitelek arányában

lakáshitelek, nemfizető, devizahitelek, mentőakciók, hitelállományAz MNB legújabb hitelezésről szóló jelentéséből kiderül, hogy a tavaly év végi 8254 milliárd forintról a hitelállomány szeptember végére 6800 milliárd forintra süllyedt. Ennek többek között oka a devizahiteleseket megsegítő kormányzati akciók, a devizahitelek kedvezményes forintra váltása és a végtörlesztésként ismertté lett kedvezményes hiteltörlesztés.

Ezen túl a 90 napos késedelemben lévő lakáshitelek aránya is csökkent, a válság kitörése óta először, most már „csak” a hitelállomány 15,8%-a minősül nem fizető hitelnek. Mielőtt azonban túlságosan örülnénk a pozitív fejleményeknek, sajnos a háttérben meghúzódó okokból látszik, hogy korai még a fellélegzés.

A csökkenés mögött inkább csak adminisztratív okok vannak, mint például a nemfizető devizahitelek forintosítása miatti mintegy 55 milliárd forintnyi tőkeelengedés, valamint az így átalakított hitelek az újrastrukturálás miatt átkerültek a rendben lévő hitelek közé. Annak ellenére, hogy aki eddig nem tudta fizetni a devizás hitelét, előfordulhat, hogy a forintosat sem fogja tudni, csak idő kérdése, hogy ez sokaknál nyilvánvalóvá legyen.

A végtörlesztést pedig csak a megtakarítással rendelkező, vagy másik banknál még mindig hitelképes adósok tudták igénybe venni, így az ő kilépésükkel a meglévő hitelállomány minősége tovább romlott.

2009 őszén még 90%-a a hiteleknek problémamentesnek számított, ez 2011 őszére 73%-ra csökkent, idén szeptemberben pedig már csak 65% tartozik ebbe a kategóriába. Azaz mindössze a hitelek kétharmadát fizetik nagyobb elmaradások nélkül.

Eközben a problémás forinthitelek száma is megugrott, alig öt százalékkal kisebb arányú a rossz hitelek aránya, mint a devizás hiteleknél. Ez azt mutatja, hogy már nem a magas devizaárfolyam a probléma legfőbb forrása, hanem a magas munkanélküliség, a családi tartalékok felélése és az általános reálbér-csökkenés.

A problémamentes hitelek összege az elmúlt egy év során mintegy ezermilliárd forinttal csökkent, a „csak” 30 napos késedelemben lévő hitelek pedig mintegy 200 milliárd forinttal lett kevesebb. Vagyis a teljes csökkenés közel 90%-át a jó minőségű hitelek csökkenése okozta, vagyis tovább romlott az egyébként is rossz minőségű állomány összetétele.

A hitel-portfolió minőségének ilyen nagyarányú változását az állami mentőakciók okozták, amely főleg a segítségre nem szoruló hiteleseknek nyújtott lehetőséget a hitelektől való szabadulásra, míg az igazán gondba lévő, de még a hiteleit fizető rétegnek semmit nem kínált. Ugyanígy a forinthitelesek kimaradtak a hitelkönnyítésből, miközben már ott is a hitelek 12,8%-a 90 napon túli késedelemben van.

A gazdaság további romlása, a magas infláció és a viszonylagosan gyenge forint nem túl sok reménnyel kecsegtet a közeljövőben, nem várható a fizetőképesség számottevő javulása a következő hónapokban.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.