Hitelválság: közös a felelősség

A lakosság szerint a devizaválság kialakulása nagyjából ugyanannyira köszönhető a forint gyengülésének, mint a csökkenő jövedelmeknek, a bankok nem kellően körültekintő hitelezési politikájának, vagy a devizaadósok felelőtlen hitelfelvételének és a hiányos szabályozásnak – derül ki a Lakásfókusz Elemzési Központ 500 fő megkérdezésével végzett reprezentatív felméréséből. A hitellel rendelkezők elsősorban a forintárfolyamot és a szűkülő anyagi kereteiket okolják a kialakult helyzetért, míg a kölcsönnel nem rendelkezők szerint ugyanezek mellett a devizahitelesek tehetnek leginkább a sorsukról. Az elemző szerint az érintettek meglepően objektíven értékelik a kialakult helyzetet.

Bár elsősorban a gazdasági környezet kedvezőtlen változásait teszi felelőssé a lakosság a hitelválság kialakulásáért, azonban az emberek szerint  maguk a főszereplők, azaz az adósok, a bankok, valamint a szabályozói oldalnak is markáns a felelőssége – derül ki a Lakásfókusz Elemzési Központ friss, 500 fő megkérdezésével végzett reprezentatív felméréséből.  Az elemzés azt mérte fel, hogy a válaszadók szerint egy egytől-ötig terjedő skálán mennyire volt meghatározó szerepe öt tényezőnek – a bankok hitelezési politikájának, a gyenge forintnak, a szabályozásnak és a felügyeletnek, a csökkenő jövedelmeknek, valamint a hitelfelvevők nem kellő körültekintésének – abban, hogy jelenleg mintegy 100 ezer család rendelkezik Magyarországon olyan devizahitellel, amelynek törlesztése súlyos nehézséget okoz a számára.

„A lakosság szerint elsősorban a makrogazdasági környezet által befolyásolt forintárfolyam és a romló jövedelmi viszonyok idézték elő a mostani nehézségeket” – ismerteti az eredményeket Toplak Tamás, a Lakásfókusz Elemzési Központ vezető elemzője. Közlése szerint mind két lehetőséget a válaszadók 42 százaléka nevezte meg olyan tényezőként, amely maximálisan szerepet játszott a kedvezőtlen helyzet kialakulásában. Kevéssel lemaradva az okok között a devizahitel-szerződések által érintett két fél, azaz a bankok és a hiteligénylők nem kellően körültekintő és elővigyázatos magatartását nevezték meg a válaszadók meghatározó tényezőként. A nem megfelelő szabályozásnak és a pénzintézetek hiányos felügyeletének a válaszadók 32 százaléka szerint volt kiemelt szerepe a mostani helyzet előidézésében.

„A felmérésből az is kiderült, hogy érzékelhetően eltér a válaszadók véleménye az érintettségük fényében: másként látják az egyes tényezők súlyát azok, akiknek sosem volt hitelük, mint azok, akik kölcsönt vettek fel, vagy azok, akik jelenleg is fizetési nehézséggel küzdenek” – mondja az elemző. A kutatásban egyébként a megkérdezettek 73 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem rendelkezik hitellel. Az ő válaszaik jellemzően együtt mozogtak, 65-70 százalékuk szerint mind az öt tényező hozzájárult kisebb-nagyobb mértékben a jelenlegi helyzet kialakulásához. Egyedül a szabályozási rendszer és felügyelet kapott kisebb pontszámot, de a többség (58 százalék) ezt a tényezőt is felelősnek tartja.

A felmérés fő megállapításai

  •  A gyengülő forintot és a csökkenő jövedelmeket tartja a devizahiteles probléma fő okának a lakosság
  • A lakosság a három fő szereplő – a hitelesek, a bankok, az állam – felelősségét hasonló mértékűnek látják
  •  Az emberek – és az adósok is – objektíven látják, racionálisan értékelik a helyzetüket

A devizahitellel rendelkezők esetében némileg eltérő képet kapunk, a legszembetűnőbb különbség, hogy a felelőtlen hitelfelvételt az átlagnál kevesebben jelölték meg fő tényezőként. „Azonban a személyes érintettség ellenére a válaszadók közel fele szerint ez a tényező is szerepet játszott a jelenlegi válság kialakulásában, ami azt mutatja, hogy racionálisan gondolkodnak, és saját felelősségüket is felismerték” – hangsúlyozza Toplak Tamás. Az adósok mindazonáltal nagyobb szerepet tulajdonítanak a különböző külső tényezőknek, mint például a gyenge forintnak, vagy a bankok hitelezési gyakorlatának. Ugyancsak különbség, hogy a devizahitelesek többsége nagyobb hangsúlyt fektet az állami szabályozók hiányosságára, mint nem devizahiteles társaik.

A devizahitelesek csoportján belül külön „kasztot” alkotnak a fizetés problémákkal küzdő adósok, és több esetben a véleményük is különbözik a hitelválság kialakulásával kapcsolatban. A legnagyobb eltérés a felelőtlen hitelfelvételre vonatkozó kérdés esetében mutatható ki. Míg a törlesztést gond nélkül teljesítő hitelesek válaszai szinte teljesen megegyeznek a hitellel nem rendelkezők válaszaival – 63 százalékuk szerint a hitelfelvevők is hozzájárultak a válsághoz -, a fizetési gondokkal küszködők esetében ez az arány jóval alacsonyabb. Mindezek mellett még így is 40 százalékuk hangsúlyozta a devizahitelesek saját felelősségét.  Ez a csoport a bankok, illetve szabályozás és felügyelet, vagyis az állam szerepét hasonló súllyal értékelik, 84, illetve 81 százalékuk tartja őket felelősnek a válság kialakulásáért.

„A felmérés legfőbb tanulsága, hogy a lakosság meglepően objektívan látja a hitelválság kialakulásának okait, és még az érintettek, a devizahitelesek túlnyomó része is reálisan, racionálisan gondolkodik a saját helyzetéről” – foglalja össze Toplak Tamás, a Lakásfókusz Elemzési Központ vezető elemzője.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.