Ha borul a forint, az árfolyamgát az utolsó mentsvár

hitel, lakás, árfolyamgát, euró, frank, törlesztésElvileg szeretnék, a gyakorlatban azonban még hozzá sem kezdtek – sok százezer magyar devizahiteles van így az árfolyamgáttal. Hogy mekkora a szakadék a szándék és a cselekvés között, mutatja, hogy a legfrissebb statisztikák szerint június végéig mindössze 20 ezer adós lépett be a védőernyő alá, miközben a lakossági felmérések szerint 300-450 ezer hiteles tervez élni a lehetőséggel.

Pedig blogunk is megírta többször, hogy az árfolyamgát alkalmas eszköz az árfolyamkockázat kivédésére. Cikkeztünk arról is, hogy az árfolyamvédelem megteremti azt a nyugodt néhány évet, amely alatt a hiteles képes összeszedni magát, sorait rendezni, majd a védelem kifutása után a korábbiaknál tudatosabb pénzügyi hozzáállással végleg kiszabadul az adósság csapdájából. E kézzelfogható előnyök ellenére maradt az érdeklődés egyelőre mérsékelt.

Igaz, az év végéig igényelhető a védelem, tehát a hiteleseknek még több mint négy hónap áll a rendelkezésére, és hát mi magyarok nem szoktuk az ilyesmit elkapkodni, ám ennek ellenére érdemes elgondolkodni azon, hogy mi tartja vissza az adósokat.

Véleményünk szerint a meghatározó szerepet a szándék és a cselekvés közötti ellentmondásban az árfolyamgát valódi szerepének, értékének a meg nem értése adja. A hitelesek, részben a média által befolyásolva, előre kalkulálható, kézzel fogható, forintosított előnyt várnak az árfolyamgáttól. Meghatározott árfolyam- és kamatfeltételezések mellett kiszámolják a teljes futamidőre, hogy mennyit kell törleszteni, majd megállapítják, hogy hát ez bizony több, mint az árfolyamgát nélküli helyzet. Vagy ugyanannyi. Vagy ugyan kevesebb, de csak 23 ezer forinttal.

És a kutya pontosan itt van elásva. Mert az árfolyamgát nem arra szolgál, hogy kevesebbet fizessünk vissza, mint nélküle. Az árfolyamgát arra szolgál, hogy viszonylag kiszámíthatóvá és viszonylag mérsékeltté tegye a törlesztést az öt – vagy éppen négy, vagy három, vagy akármennyi – évre, és ezzel megteremtse a feljebb már említett nyugalmi periódust.

Hogy ennek mekkora az értéke, az csak akkor derül ki, ha elkezdünk extrém árfolyamszcenáriókkal számolgatni. Egy 2008 nyarán felvett 10 milliós átlagkölcsön esetében például havi 60 ezer forint az a különbség, amit az árfolyamgát ideje alatt „megspórolunk”, amennyiben az aktuális frankárfolyam 300 forint. De még 275-nél is havi 45 ezerrel vagyunk beljebb.

Igen, a gyűjtőszámlán közben gyűlik – és kamatozik – az adósság. Igen, az árfolyamvédelem kifutása után akár 15 százalékkal is nőhet a törlesztőnk. Ám ezek elhanyagolható kellemetlenségek ahhoz képest, amit mondjuk egy az egekbe emelkedett törlesztő okozta beborulás okozhat. Törlesztésképtelenség, 90+, végrehajtás, ingatlan elvesztése – felesleges részletezni, micsoda egzisztenciális tragédiába torkollhat egy ilyen folyamat.

Az elmúlt hónapokban intenzíven erősödő forint e szcenáriókat persze távolabb tolta a devizahitelesektől. Ám illúzió lenne azt gondolni, hogy biztonságban vagyunk. Elég, ha az IMF-megállapodás csúszik egy kicsit (vagy netán létre sem jönn), elég, ha a svájci jegybank felhagy a frankgyengítő erőfeszítéseivel, elég, ha leáll a kínai gazdaság motorja, elég, ha az amerikai adósságlufi kipukkad, és máris nyakunkon a 300-as, 325-ös euró, a 250-es, 275-ös, vagy akár 300-as svájci frank. És ha bekövetkezett a krach, akkor már régen késő. Védjük tehát le magunkat, ne kockáztassunk! Ébresztő!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.