Félmilliót „kaphatnak” a devizahitelesek

 devizhitelesek, svájci frank, árfolyamgát, gyűjtőszámla-hitelDe már csak húsz munkanapjuk van erre, eddig lehet jelentkezni az árfolyamgátra, amellyel eddig átlagosan ennyi kamatköltséget spóroltak meg maguknak a csatlakozók. Mai bejegyzésünkben összeszedtünk minden fontos tudnivalót a konstrukcióról azok számára, akik még mindig vacillálnak, vagy nem tudnak dönteni.

Húsz munkanapjuk van arra a magyarországi devizahiteleseknek, hogy egy tollvonással megszabaduljanak körülbelül félmillió forintnyi hitelköltségüktől. Ennyi idő maradt ugyanis 2012. december 31-ig, azaz addig, amíg a devizahitelesek jelentkezhetnek az árfolyamgátra a hitelintézetüknél. És ekkora az az összeg, egészen pontosan 450-550 ezer forint, amelyet átlagosan meg tudott spórolni az a 65 ezer ügyfél, aki szeptember 30-ig gyűjtőszámlát nyitott a konstrukció keretében. Ennyi kamat megfizetésétől mentesülnek ugyanis oly módon, hogy az állam és a hitelintézetek átvállalják helyettük a gyűjtőszámlára kerülő árfolyam-különbözet kamatrészét a PSZÁF különböző forgatókönyveket figyelembe vevő számításai szerint.

Az érintett banki ügyfeleket ennek ellenére valamilyen szintű bizonytalanság – már-már bizalmatlanság – jellemzi az árfolyamgáttal kapcsolatban, amit jól mutat, hogy szeptember végéig a körülbelül 450 ezer lehetséges igénybe vevőnek csupán 14,4 százaléka lépett be a konstrukcióba. Ez pedig jóval alulmarad a kormány, illetve egyes pénzintézetek várakozásaival, amelyek úgy számoltak, hogy akár az érintettek 40-60 százaléka is igénybe veheti majd az árfolyamgátat az év végéig.

Bejegyzésünkben ezért összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat az árfolyamgáttal kapcsolatban, hogy segítsünk azoknak, akik még fontolgatják az „állami mankó” igénybevételét.

Ki jelentkezhet az árfolyamgátra, illetve kinek lehet érdemes?

Fontos tudni, hogy a jogszabályok szerint csak a deviza alapú jelzáloghitellel rendelkező adósok jogosultak az igénybevételre, akik 90 naposnál rövidebb csúszásban vannak a kölcsönükkel, emellett szintén előírás, hogy a hitelük összege a folyósításkor nem érte el a 20 millió forintot. Nem élhetnek a lehetőséggel azok sem, akiknek ingatlanjuk végrehajtás alatt áll. A programban való részvétel azoknak az adósoknak lehet különösen ajánlott, akiknek esetleg jelenleg törlesztési nehézségeik vannak, de megítélésük szerint pénzügyi kilátásaik hosszabb távon – 3-5 éves időtartamban – javulni fognak.

Meddig lehet jelentkezni?

A határidő 2012. december 31, eddig az időpontig kell benyújtania a fogyasztónak az írásbeli kérelmét a hitelező intézményhez. Fontos tudni, hogy ez nem a hiánytalan igénylési dokumentáció benyújtásának, illetve a gyűjtőszámla-hitel szerződés megkötésének a határideje, tehát eddig az időpontig elég csupán az írásbeli kérelmet beadni.

Mi az árfolyamgát konstrukció lényege?

A rendszerhez csatlakozott adósok a hitelüket maximum 60 hónapon keresztül, de legkésőbb 2017 júniusáig rögzített árfolyamon törleszthetik.  Ez a rögzített árfolyam svájci frank esetében 180, euró esetében 250, japán jen esetében 2,5 forint.

A fix és az aktuális árfolyam közötti különbözet egy gyűjtőszámlán halmozódik a rögzítés időtartama alatt, tulajdonképpen mintegy jövőbeni tartozásként. A felhalmozott tartozás után kamatot is kell fizetni, amelynek mértéke nem lehet magasabb, mint a három havi BUBOR. Fontos azonban kalkulálni azzal, hogy a rögzített időszak letelte után a törlesztő részlet a gyűjtőszámlán felhalmozott összeggel megemelkedik.

Mindenképpen érdemes tudni azonban azt, hogy a gyűjtőszámlán felhalmozott összeg két részből áll, a felvett hitel tőkerészéből, valamint a kamatokra eső árfolyam-különbözetből. Ez azért különösen fontos, mert a gyűjtőszámlán felhalmozódott összegből az ügyfélnek a rögzített időszak lejárta után csak a tőkerész árfolyam-különbözetét kell megfizetnie a törlesztő részletekben, a kamatokra eső árfolyam-különbözetet nem. Ezt ugyanis 50-50 százalékban az állam és a hitelt nyújtó bank állja. Ez tulajdonképpen a tartozás egy részének elengedését jelenti, és ez az a körülbelül félmilliós összeg, amit a PSZÁF statisztikái szerint meg tudtak „spórolni” maguknak azok az adósok, akik jelentkeztek a rendszerbe.

Mi van akkor, ha a rögzítés ideje alatt elszáll a forint? Mi védi meg az adóst attól, hogy hatalmas összegűre nőjön emiatt a gyűjtőszámláján felhalmozott tartozás?

Erre vonatkozóan is tartalmaz „védelmi mechanizmust” az árfolyamgát rendszere. Azért, hogy az ügyfelek mentesüljenek az esetleges szélsőséges árfolyam-ingadozások hatása alól, a jogszabály maximális árfolyamokat határozott meg, amelyeket ha meghalad a piaci árfolyam, akkor sem nőhet tovább a gyűjtőszámla-hitel egyenlege, mert az erre a részre eső árfolyam-különbözetet teljes egészében az állam fizeti ki. Ezek a „maximált” árfolyamok a következők: 270 HUF/CHF, 340 HUF/EUR és 3,3 HUF/JPY.

Mi védi az adósokat attól, hogy a rögzítés után egyszerre szakadjon rájuk a tartozás, és emiatt hirtelen és drasztikusan megemelkedjen a törlesztő részletük?

A konstrukció ez ellen is véd: a jogszabály ugyanis előírja, hogy a gyűjtőszámla-hitel után fizetendő törlesztő részlet mértékét a hitelt nyújtó pénzügyi intézmény több körülmény együttes figyelembe vételével úgy köteles megállapítani, hogy a gyűjtőszámla-hitel után fizetendő törlesztő részlet – a kamattal és egyéb költségekkel együtt – ne haladja meg a rögzítés periódusa alatt fizetett utolsó törlesztő részlet 15 százalékát.

Hogyan lehet még többet spórolni az árfolyamgáttal a konstrukció által nyújtott közvetlen előnyökön kívül?

Az árfolyamgát igénybevételével amellett, hogy a hitelének (annak kamatának) egy részétől megszabadulhat az ügyfél, és azáltal, hogy a havi kiadásai csökkennek, újabb spórolási lehetőségek nyílnak meg, amelyekkel tovább csökkentheti végső soron az adósságát. A csökkenő havi törlesztő részleteken megspórolt összeget ugyanis tovább növelheti különböző megtakarítási formákkal, például ha bankbetétben helyezi el a pénzét, vagy állami támogatással járó lakás-takarékpénztári konstrukcióban kezd gyűjtögetni. Szintén jó megoldás lehet a tartós befektetési szerződés, a megtakarítási számla, az állampapír, vagy a nyugdíj-előtakarékossági számla is. Azért is célszerű fialtatni és nem „felélni” a felszabadult összegeket, mert így az ügyfél még inkább képes lesz az árfolyamrögzítés futamidejének lejárta utáni terheket is fizetni.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.