Feléled az eszközkezelő?

A kezdeti döcögés után az elmúlt hónapokban nőni kezdett az eszközkezelőnek felajánlott ingatlanok száma. Ennek hatására a kormány a programot óriási sikernek, az ellenzék inkább kudarcnak tartja. Bárkinek is adunk igazat, az tény, hogy az eszközkezelőre szükség van. De egy eddiginél jóval hatékonyabb formában. 

Júniusban 1200, júliusban pedig 2200 lakást ajánlottak fel a Nemzeti Eszközkezelő (NET) részére, ami kimagasló értéknek számít, tekintve, hogy a szervezet 2011 év végi indulása és idén július vége között összesen 7500 lakás került be a rendszerbe. Ez azt jelenti, hogy két hónap leforgása alatt közel megkétszereződött az érintettek köre.

Egy jól működő eszközkezelőre nagy szükség is lenne, a lakáspiac jelenlegi állapota ugyanis egyáltalán nem kedvez az adósoknak. Alig van kereslet, az árak pedig évek óta nem látott mélységben vannak. Így aki a lakás értékesítésével próbálná menteni a helyzetet, komoly nehézségekbe ütközik. Az ingatlanok többsége ma már 90 százalék hitel-fedezeti (LTV) aránnyal rendelkezik, vagyis a lakás értéke nem éri el a tartozás összegét, így ha értékesítésre kerül is sor, az adósság nem fedezhető az árból. Sokan azonban el sem jutnak eddig a problémáig, hiszen egyszerűen nincs is érdeklődő lakásukra. Ez különösen érvényes a vidéki, nagyvárosoktól távolabbi térségekben, ahol eladhatatlanokká váltak az ingatlanok. Nem véletlen, hogy épp Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt a legnagyobb aktivitás, a legkevesebb felajánlás pedig Nyugat-Magyarországról érkezett.

A helyzet pedig akár még rosszabb is lehet: a PSZÁF adatai alapján a kényszerértékesítésre kijelölt lakások száma 100 ezer felett jár, és bár a jelenlegi kvótarendszer értelmében ennek csak töredékét lehet ténylegesen értékesíteni, a moratórium jövőre lejár, így egyszerre zúdulhat ez a nagy állomány a piacra, tovább csökkentve az árakat.

Jól látható tehát, hogy a piac önmagában nem tudja kezelni a kialakult helyzetet, és a kényszerértékesítések többsége sem az adósnak, sem a banknak nem hoz megnyugtató eredményt. Egy ilyen szituációban a lakások állami átvétele reális alternatíva lehet. A NET lényege, hogy a fizetésképtelenné vált devizahitelesek felajánlhatják ingatlanukat az eszközkezelőnek megvásárlásra, később pedig visszabérelhetik azt. Az ügylethez a bank hozzájárulása is szükséges, mivel az értékesítés után általában a tartozás egy részét el kell engedniük, így inkább csak a kisebb értékű ingatlanok kerülnek bele ebbe a körbe. A belépés feltételei szigorúak, bár az év elején lazítottak rajtuk, így Budapesten és a megyeszékhelyeken már 20 millió forintos, más településeken pedig 15 millió forintos ingatlan is bekerülhet a körbe. A NET által kifizetett vételár Budapesten és megyei jogú városban az ingatlan forgalmi értékének 55 százaléka, más városokban 50, faluhelyen 35 százaléka lehet, a maradék tartozást a banknak kell állnia.

Az eddigi mentőcsomagok közül talán ez az egyetlen, amely valóban szétteríti a terheket az egyes szereplők között. Az állam fizet az ingatlanokért, a bank elengedi a tartozás egy részét, viszont gyorsabban megtisztíthatja portfólióját a bedőlt hitelekről, az adósnak pedig le kell mondania tulajdonáról, cserébe viszont otthonában maradhat. Ez pedig önmagában is sokat számít, hiszen a résztvevők nem lesznek kiszakítva eredeti környezetükből, és nem kell feladniuk munkájukat sem, mint például az Ócsára költözők többségének.

Az eszközkezelő további előnye, hogy hosszú távú intézkedésről van szó, hiszen míg egy árfolyamgát, vagy végtörlesztés csak a törlesztést befolyásolja, addig az itt felvásárolt ingatlanok az állam tulajdonában maradnak, és ezzel megalapozható lehet egy a hazai ingatlanpiacról olyan nagyon hiányzó bérlakásrendszer alapjai.

Természetesen az eszközkezelő programja sem mindenható, hiszen már 100 ezer lakás átvétele is komoly terhet jelentene a költségvetésnek, és akkor még nem beszéltünk a 90 napon belüli tartozásokról, azokról, akik továbbra is törlesztenek, vagy éppen azokról, akik közműtartozás vagy szabadfelhasználású hitel miatt kerültek bajba. A kialakult helyzet kezeléséhez az is kellene, hogy ismét beinduljon a lakáspiac, némiképp emelkedjenek az árak, és aki arra kényszerül, hogy el kell adnia lakását, találjon rá megfelelő vevőt.

Előző cikkünk: Biztosra mennél? Így hirdesd a lakásod!

További bejegyzések:
Jön a családi csődvédelem?
Régi-új divat: a penthouse
Devizahitelek: Kompromisszumos ultimátum

 

Egy hozzászólás a(z) “Feléled az eszközkezelő?” bejegyzéshez

  1. Az én kálváriám nem mindennapi ! 2013.május 29.-én beadtam az igénylést, Julis 2.-án érdeklődtem a Budapesti K_H banknál, hogy hol áll az űgyem. Megnézték szánmítógépben és a Szolnoki K-H fiók még nem kűldte tovább. Ha nem érdeklődők még most is az űgyintéző fiókjában lenne. Végre elindult az űgyem 2013. julius kőzepén. A kőzponti bank abba kőtőtt bele, hogy a tulajdoni lapon a helyrajzi szám mellett nem Sorompó ut.1 van, hanem 1/0 Ez eddig senkit nem zavart, mikor a milliókat folyósították jó volt a tulajdoni lap. El kellett mennem az Építési hatósághoz igazolást kérni, hogy a lakcim nem 1/0 hanem 1 szám. Ez mindig és mindenhol igy volt.Ez 3000- ft illetékkel járt. Na most már igy rendbe nem hiányzik semmi, és 8 napon belűl kapok értesítést, hogy átadták az NEt-nek az űgyem. Azóta is várom az értesítést. 3 hónapja áll a K-H banknál az űgyemen. Műtétek sorozatára kellene mennem ez miatt nem vállaltam be a műtéteket, mert még a lakhatásom sorsa nincs lerendezve.Kérem adjanak tanácsot hogyan sűrgethetném meg a folyamatot. Űdvőzlettel: Polgár béláné Szolnok,Sorompó ut. 1.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.