Árfolyamgát: Hitelelengedéssel komoly segítség lehet

Hétfőn benyújtották, kedden pedig már el is fogadták a devizahiteles mentőcsomag legújabb elemét, mely nem más, mint az árfolyamgát kiterjesztése a 90 napon túli tartozást halmozókra. Ők azonban csak akkor vehetik igénybe az állami kezességvállalást, ha a bank enged tartozásukból. Sokan az árfolyamrögzítést már eddig is látszatintézkedésnek tartották, holott van, akinek tényleg megéri csatlakozni. Utánanéztünk, hogy egy átlagos svájci frank alapú hitel esetében mennyit lehet megtakarítani a konstrukció segítségével.

Első látásra nem sok újdonságot hozott a még a kormány által is átmenetinek tartott új devizahiteles mentőcsomag, mely lényegében az árfolyamgát igénybevételére jogosultak körének kiszélesítését jelenti. A módosítás értelmében ezentúl a 90 napon túli, de 180 napot nem meghaladó tartozást felhalmozók, valamint a 20 millió forintnál magasabb hitelösszeget felvevők is igényelhetik a rögzített árfolyamon való törlesztést. A konstrukció részleteihez nem is igen nyúlt a kormány, az egyetlen lényeges módosítás, hogy a legalább három hónapja tartozók esetében a gyűjtőszámlához kapcsolódó állami kezesség csak akkor igényelhető, ha a bankok elengedik az ügyfelek adósságának egy részét úgy, hogy a tartozás legfeljebb az fedezetül szolgáló ingatlan értékének legfeljebb 95 százaléka legyen. Az intézkedés célja ezzel, hogy a bankokat a hitel részbeni elengedésére ösztönözzék, és elősegítsék a nem teljesítő hitelek arányának csökkenését.

De miről is szól a sokak által csak látszatintézkedésnek, a probléma elodázásának tűnő árfolyamgát? Egy átlagos, 2007-ben 20 éves futamidőre, 7%-os kamattal felvett, 38 739 svájci frank összegű hitel példáján megmutatjuk, mennyit lehet megtakarítani.

Mi az árfolyamrögzítés lényege?

– Az adós 5 évig, de legkésőbb hitel futamidejének lejártáig rögzített, 180 forintos svájci frank, és 240 forintos euró árfolyamon törleszt.

– A kamatfizetésre eső árfolyam-különbözetet az állam és a bankok átvállalják, a tőketörlesztésre eső árfolyam-különbözet pedig egy elkülönített gyűjtőszámlára kerül.

– Az itt felhalmozódó összeget az árfolyamrögzítés lejárta után az eredeti hitellel együtt kell törleszteni, forinthitelnek megfelelő kamattal.

Az árfolyamkülönbözet kiszámolásakor maximalizálják az árfolyamot, az eurót maximum 340, a svájci frankot legfeljebb 270-es árfolyamon lehet átváltani akkor is, ha a valós árfolyam ennél magasabbra emelkedik.

Mennyit takaríthatunk meg?

Először nézzük meg, hogy mi történik egy olyan hitel esetében, melynél az adós nem tud élni a hitelelengedés lehetőségével. Az, hogy mennyi pénzt lehet havonta megtakarítani, természetesen függ attól, hogy mekkora az aktuális frankárfolyam. Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy hogyan alakulnak a törlesztőrészletek 210, 250 és 270 forintos frankárfolyam mellett. A számokból jól kivehető, hogy, a rögzítés ideje alatt jelentősen mérséklődnek a törlesztőrészletek, 250-es szint mellett például közel 20 ezer forinttal. Az öt év elteltével azonban visszaáll az eredeti törlesztőrészlet, ráadásul ez kiegészül a gyűjtőszámla visszafizetésével. Ez mintegy 2-9 ezer forintos többletterhet jelent havonta az adósoknak. Ennél nagyobb mértékű emelkedéssel nem kell számolni, ugyanis a jelenlegi szabályok szerint a gyűjtőszámla-hitel részletei nem haladhatják meg a rögzítés ideje alatt fizetett összegek 15 százalékát.

Az árfolyamgát ebben a formájában tehát elsősorban átmeneti segítséget nyújt azoknak, akiknek terhet jelent a megemelkedett törlesztők fizetése, az, aki viszont a havonta megspórolt összegeket félre tudja tenni – például egy lakástakarékba – az ezt az összeget később előtörlesztésre is fordíthatja, így hosszabb távon is nyerhet a belépésen.

Jól jár, aki a hitelelengedéssel élhet

Egészen más a helyzet azoknál az adósoknál, akik 90 napot meghaladó tartozásuk miatt csak most váltak jogosulttá a belépésre. A kedden elfogadott szabályok szerint ők csak akkor számíthatnak a kamatrész állam általi átvállalására, ha a bank elengedi a hitelek egy részét, mégpedig úgy, hogy a tartozás összege ezt követően nem haladja meg a lakás értékének 95 százalékát. Ha például valaki egy 6,5 millió forintot érő lakásban él és 7,5 millióval tartozik, akkor 1,3 milliót kellene neki elengedni, hogy megfeleljen a fenti kritériumnak. Ha a csökkentett, 6,2 millió forintos tartozásra alkalmazzuk az árfolyamgátat, már igazán komoly megtakarításra számíthatunk.

forrás: Bankmonitor.hu

250-es frankárfolyam mellett például több mint 30 ezer forinttal csökken a havonta fizetendő összeg, és még a gyűjtőszámla-hitellel kiegészítve sem éri el a most fizetendő törlesztő értékét. Aki tehát élni tud ezzel a lehetőséggel, nem csak 5 évig, hanem azt követően is jelentős törlesztőrészlet-csökkenésre számíthat, ráadásul a tőketartozása is azonnal mérséklődik.

Mire érdemes figyelni az árfolyamgáthoz csatlakozáskor?

Az árfolyamgáton elérhető nyereség – az átmenetileg mérséklődő törlesztőrészletek mellett – a rögzítés ideje alatt megtakarított pénz és a később a gyűjtőszámlahitel törlesztésére kifizetett összeg különbsége. Azt, hogy ez végül mekkora összeg lesz, alapvetően három tényező befolyásolja:

 1. A hitel felvételének időpontja: A hitelek többsége ún. annuitásos hitel, azaz az első években főleg kamat törlesztése történik, majd az évek előrehaladtával folyamatosan nő a tőketörlesztés aránya. Mivel az árfolyamgát során a kamattörlesztésre jutó árfolyamkülönbözetet engedik el, minél előbbre járunk a törlesztéssel, azaz minél régebben vettük fel a hitelünket, annál kevésbé éri meg az árfolyamgát.

2. A rögzített és a valós árfolyam közötti különbség: Minél nagyobb a valós és a rögzített árfolyam közötti különbség, annál több lesz a gyűjtőszámlán felhalmozódó tartozás. Ez azt jelenti, hogy magas árfolyam esetén több pénzt takarítunk meg, de ezzel együtt magasabb lesz a gyűjtőszámla törlesztőrészlete az árfolyamrögzítés lejárta után. Természetesen nem lehet megjósolni, hogy hogyan alakul az árfolyam a rögzítés ideje alatt, ezért érdemes több esetre is felkészülni.

3. A gyűjtőszámla-hitel futamideje: Alig emelkedik meg az eredeti törlesztőrészletünk ha időben elnyújthatjuk – akár harminc évre – az árfolyamrögzítés után a gyűjtőszámla törlesztését. Ennek ellenére nem érdemes nagyon kitolni ennek a hitelnek a futamidejét, hiszen a kamatok miatt végül jóval több pénzt kell kifizetnünk, mint amennyit nyertünk az árfolyamrögzítéssel.

Kinek éri meg?

A hitelelengedés nélküli árfolyamgát elsősorban annak éri meg, aki előtt még hosszabb futamidő áll, vagyis magasabb a törlesztőjében az állam által átvett kamattartozás aránya, illetve aki tudja vállalni, hogy a gyűjtőszámla-hitelt viszonylag rövid időn belül visszafizeti. A legjobban azok járhatnak, akik a rögzítés ideje alatt megspórolt havi 10-20 ezer forintot félre tudják tenni egy lakástakarék-pénztárba.

A hitelelengedéssel kombinált árfolyamgát viszont már minden érintettnek nagy segítség lehet, hiszen a törlesztőrészletek hosszabb távon is jelentősen mérséklődhetnek, ráadásul a belépéssel a tőketartozás is csökken. Arra azonban ügyelni kell, hogy az így alacsonyabbá váló részleteket már rendszeresen fizessük, hiszen ha az adós ezekkel is elmarad, visszakerül a kilakoltatási moratórium lejártával otthonukat elveszthető, rossz adósok körébe.

Előző cikkünk: Tovább zuhan a lakásépítés: Mindig van lejjebb?

6 hozzászólás a(z) “Árfolyamgát: Hitelelengedéssel komoly segítség lehet” bejegyzéshez

  1. Itt most még kétséges minden ,hitel fel vevőknek igazából nincs ki dolgozva semmi .Aki bele lépett az árfolyamgátba annak most egy kis fel lélegzés van mert igaz hogy hosszú távoknak jók, de nem azért mert a maradék meg maradt pénzen tovább forgatja ha nem azért mert ki tudja fizetni a rezsit vagy épp tud a családnak enni adnia .Minden politikus aki bent van és döntéseket hoznak azzal nem számolnak hogy több lehetőséget ad a Banknak mit használjon fel épp az ügyfelével ,de a legjobban a gazdag ügyfeleknek jók mert ö félre tudja tenni a meg maradt összeget és tudja forgatni ez csak nekik jók ,de kérdem akkor a legtöbb el szegényedett hitel fel vevőnek mi lesz a sorsa ?mert itt megint a Bankok fognak dönteni ha úgy ébred reggel ma senkinek nem kegyelmezek mert épp nincs kedvem hozzá töredékének segítek és a többi kéz kezet mos .

  2. Ez az új mentőcsomag számomra semmit nem ér. Nem élhetek ezzel sem, úgy mint az előzőekkel. Hallottam, vannak olyanok, akik szándékosan nem törlesztettek, pedig megtehették volna, de bíztak a kormány új mentőcsomagjában. Most újra csak ők járnak jól, mert még a bank is elengedi a tartozásuk egy részét.
    Nos, lássuk mi történt:
    Végtörlesztés: Azok vehették igénybe és nyertek rajta, akiknek volt pénzük. Ők tulajdonképpen nem is voltak rászorulva sem a kölcsönre, sem a megsegítésre.
    Árfolyamrögzítés: Az áthidalókölcsön miatt -ezt még az előző kormány idején kaptuk- nem vehetem igénybe. Ráadásul nagyon úgy tűnik, hogy a problémát nem oldja meg, mert akinek most nincs pénze a részletet fizetni, annak évek múlva talán lesz az emelt részletre?
    Az új mentőcsomag pedig ismét nem old meg semmit. A kiterjesztés rám most sem vonatkozik.
    Azt hiszem, én képviselem azt a réteget, akik minden egyes forintért megküzdenek, tele az életük lemondással, de még valahogy fizetik a többszörösére emelkedett tartozásukat és rettegnek, mi lesz a következő hónapban. Minket nem segít meg senki?
    Az önkormányzatok devizahitelét az állam kiegyenlítette, A horvát kormány is talált megoldást. Nálunk miért nincs?
    Ha a frank most is 180 Ft körül lenne, mint kormányváltáskor, akkor nem lenne szükség mentőcsomagokra!

  3. Miután igyekeztem időben (90. nap előtt valamivel) fizetni a törlesztőrészleteket, így már tavaly beléphettem az árfolyamgát rendszerébe.Így elbuktam néhány milliót, amit most azok nem fognak, akik viszont 90 napon túl fizettek, vagy sehogy.Nem érte meg becsületesen fizetni.Nekem sem mindegy, hogy 14 vagy 12 millióval tartozom….
    ennyit a mentőcsomagról!:-(

  4. Azokkal sem foglalkoznak akiknek csak már 3 év van hátra, de a többszörösét kifizettették velük. Ez még mindig csak porhintés!
    És azzal a sok pénzzel amit benyeltek a bankok azt senki se kéri számon rajtuk? Azzal a különbözettel mi lesz?
    Első lépésben az állami tisztségviselőknek a mi adónkból fizették ki a tartozásukat és azt mondták, hogy “majd mi is sorra kerülünk”. Mikor?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.