Hömpölygő ügyfelek az árfolyamgátnál

árfolyamgát, PSZÁF, gyűjtőszámla, devizahitel, deviza, bankszövetségA deviza alapú lakás – és egyéb – hitelek terheinek enyhítése továbbra is a magyar pénzügyi szektor egyik központi kérdése. Jól mutatja ezt az árfolyamrögzítéssel történő törlesztési lehetőség iránti óriási érdeklődés is. Bár e megoldás átmeneti, legfeljebb öt év időtartamú könnyebbséget biztosít, számos, az árfolyamváltozások miatt közel elviselhetetlen törlesztési teher alatt nyögő család számára biztosíthat lélegzetvételnyi időt.

Amint az a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének nemrég közzétett adataiból kiderült, csak május végéig közel 11 ezer gyűjtőszámlahitel-számlát nyitottak, de az árfolyamgátra kötött szerződések száma ennél magasabb, mivel nem minden pénzintézet nyitja meg azonnal a gyűjtőszámlát.Az egyes pénzintézetek egyébként már június elején jelezték, hogy látványosan megugrott az igénylések száma, miután a Magyar Bankszövetség kérésének megfelelően felgyorsították az árfolyamgátra vonatkozó kérelmek befogadását. Az április 1-jén hatályba lépett törvény értelmében ugyanis a nem közszférában dolgozó deviza alapú lakáshitelesek eredetileg csak június 1-től, a devizalapú szabad felhasználású hitellel rendelkezők pedig csak szeptember 1-től vehették volna igénybe az árfolyamgát lehetőségét 2012 végéig. A bankok azonban mindkét csoport esetében egy hónappal korábbra hozták a csatlakozás lehetőségének megnyitását.

A 11 ezres szám ugyanakkor azt is mutatja, hogy jócskán maradt potenciális igénybe vevője az árfolyamgátnak: egyedül az OTP 110 ezer olyan ügyfelet tart számon, akik megfelelnének az árfolyamgáttal kapcsolatos követelményeknek. Ez a többi pénzintézetet is bekalkulálva több százezer fősre becsülhető ügyfélkör azon köztes mezőnyt képezi, amely ugyan a hitelesek „elitjétől” eltérően nem volt képes élni a végtörlesztés lehetőségével 2011-ben, de még képes teljesíteni az árfolyamgát feltételeit, vagyis nincs 90 napot meghaladó fizetési késedelme.

Igaz ugyan, hogy az árfolyamgát csupán ötéves átmeneti könnyebbséget biztosít a 180 forinton rögzített svájci frank, a 250 forinton fixált euró-, illetve a 2,5 forintban megállapított jen-árfolyamoknak köszönhetően. És azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az öt év leteltével, de legkésőbb 2017 júniusában kimerülő átmeneti könnyítés után nemcsak a törlesztőrészletek visszaemelkedésére lehet számítani, de a rögzített és a valós árfolyam közötti különbség miatt felhalmozódott forinttartozást is törleszteni kell, jóllehet kamatmentesen.

Mindezek ellenére az ötéves fellélegzés időszaka kulcsfontosságú lehet egy család életében, mozgásteret biztosíthat például a kereső tagoknak, hogy a napi törlesztési teher elmaradásának köszönhetően vállalni tudják egy esetleges állásváltoztatás kockázatát. Ezen felül az eltartott gyermekek esetében ez az öt év éppen elég lehet arra, hogy ne idő előtt, kényszerből kelljen keresőkké válniuk. Ezekkel a lehetőségekkel például az egyik korábbi posztunkban szereplő Tibor (http://lakasfokusz.hu/?p=63) és családja is jó eséllyel elkerülheti a „lecsúszás forgatókönyvében szereplő végkifejletet”. Éppen emiatt kulcsfontosságú, hogy a hitelünket nyújtó pénzintézetnél tájékozódjunk pontosan a saját konkrét ügyünkre vonatkozó feltételekről, és ne a médiában vagy az interneten kerengő különböző „rémhírek” alapján alakítsuk ki már előzetesen elutasító vagy kishitű álláspontunkat az árfolyamgát lehetőségével kapcsolatban.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.