Gyenge forintba olvadnak a milliók

árfolyam, devizahitel, lakáshitel, árfolyamgátAz euró és a frank árfolyama ismét rekord közeli magasságokban mozgott márciusban, és az elmúlt napokban is csak néhány forintos erősödés volt tapasztalható. Ez rossz hír a devizahiteleseknek, hiszen a gyenge forint a törlesztőrészletek további növekedését is magával hozhatja. Az árfolyamváltozás viszonylag ritkán kerül szóba a hitelválságot kiváltó tényezőként, holott ez az elsődleges oka annak, hogy ma is családok százezrei szembesülnek fizetési nehézségekkel. De mi áll a forintgyengülés hátterében? Vajon lehetne ellene tenni?

Hosszú hónapok óta folyamatos viták tárgyát képezik a különböző, devizahiteleseknek nyújtott mentőcsomagok és intézkedések. Mennyire hatékonyak, kinek tudtak eddig segíteni, mennyire veszélyezteti a bankrendszer stabilitását és ezzel hosszútávon a gazdaság versenyképességét. Míg a ezek kapcsán sokszor késhegyre menő viták folynak, addig viszonylag kevés szó esik magáról a főbűnösről: az árfolyamról.

De mi is ez devizahitelesek életét megkeserítő árfolyam? Nem más, mint az adott pénznem, jelen esetben a forint ára, amit alapvetően a kereslet és a kínálat határoz meg. A keresletre, és azon keresztül az árfolyamra több tényező együttesen hat és azt alapvetően befolyásolja, hogy milyenek az adott országgal szemben a piaci szereplők várakozásai, mennyire hiteles az ország gazdaságpolitikája. Minden, bizonytalanságot és a pénzügyi stabilitást veszélyeztető intézkedés vagy kijelentés a bizalmatlanságot erősíti, és a forintot gyengíti. De az országtól látszólag független tényezők is jelentősen befolyásolják az árfolyamot. Az elmúlt napokban például a ciprusi bankválság is negatívan hatott a forint árfolyamára, és amikor a megoldással kapcsolatban elmozdulás történt a holtpontról, rögtön érzékelhető volt a forint erősödése.

Az első igazán nagy forintgyengülés 2008 őszén az amerikai pénzügyi válság Európába történő begyűrűzéséből adódott, amikor a befektetők igyekeztek távol maradni a kockázatosabbnak ítélt országoktól, köztük Magyarországtól. Ugyancsak jelentős gyengülés volt 2011 őszén, amit a bankokat hátrányosan érintő végtörlesztés okozott, ezzel tovább növelve az intézkedésből kimaradó devizahitelesek terheit.

Az, hogy az árfolyam változásának milyen hatása van a devizahitelekre, mára már mindenki jól tudja. A hitelesekre eső terhek radikális növekedését a következő példa is jól mutatja. Ha az újdonsült lakástulajdonos 2007 márciusában 20 évre vett fel 6 millió forint összegű svájci frank alapú hitelt, a hitelösszeget és a törlesztőrészleteket az aktuális, 150 forintos árfolyamon számolták ki: 38 739 frankos tőketartozást kellene – az egyszerűség kedvéért nem számolva az egyéb banki költségekkel illetve kedvezményekkel – 295 frank visszafizetésével törleszteni. Ez a szám lényegében azóta sem változott, viszont ha átváltunk forintra, sokaknak ismerős kép rajzolódik ki. Míg a kezdőrészlet 44 382 Ft volt, addig ez az összeg mára 73 622 Ft-ra nőtt. Hasonló változás figyelhető meg akkor is, ha a tőketartozást nézzük meg, ami frankban számolva folyamatosan apad, de forintban az árfolyamváltozás miatt 6 millióról közel 8,5 millióra nőtt, annak ellenére, hogy folyamatosan törlesztett az ügyfél.

Azok a hitelesek, akik svájci frankban adósodtak el, jóval nagyobb veszteséget könyvelhetnek el, mint euróhiteles társaik. A svájci frank ugyanis jóval nagyobb arányban drágult meg a 2007-es szinthez, képest, mint az euró. Ennek oka többek között az, hogy a svájci fizetőeszköz stabilitása miatt úgynevezett menekülővalutává vált, vagyis világszerte sokan ebbe menekítették megtakarításaikat.

Mi lehet a megoldás? Az árfolyamra ható tényezők összetettségéből adódóan sajnos viszonylag szűk a kormány mozgástere a forint erősítésével kapcsolatban. De kiszámítható gazdaságpolitikával, és a pénzügyi stabilitást megőrző intézkedésekkel legalább mérsékelni lehetne a forintgyengülés kockázatát. Addig is maradnak az olyan lehetőségek, mint például az árfolyamgát, melynek jelentkezési határidejét épp ezen a héten tolták ki május 31-re. A konstrukció az árfolyam-ingadozásból származó kockázatot mérsékelné azzal, hogy az igénylők öt évig, de legkésőbb 2017. június 29-ig fix árfolyamon törleszthetnek. Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy minél magasabb a rögzített és a valós árfolyam közötti különbség, annál nagyobb lesz a gyűjtőszámlán felhalmozódó második hitel, így belépés előtt érdemes átszámolni, hogy mik a lehetséges forgatókönyvek.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.