Választási téma a lakhatás?

Az Egyesült Királyságban az albérletben élők 35 százaléka döntene egy párt mellett az alapján, hogy milyen lakáspolitikát folytatnak. Ez arra enged következtetni, hogy a jövőre esedékes parlamenti választásokon kiemelt kérdés lehet az otthonteremtés. De mi a helyzet nálunk? A héten választunk, de a lakhatással kapcsolatos témák mintha még a szokásosnál is kevésbé jelennének meg.

Az Egyesült Királyságban az albérletben élők több, mint harmada az alapján választana magának pártot, hogy az milyen lakáspolitikát folytat. Ez egy most közzétett felmérésből derül ki, melyet a Generation Rent, azaz a privát bérlakásszektorban érintettek érdekvédelmi szervezete készített. A kutatás rámutatott, hogy ezek az ingadozó szavazók akár érdemben is befolyásolhatják a jövőre esedékes választások eredményeit – a szigetországban a magyarnál jóval magasabb a bérlakásokban élők aránya – ezért nagy valószínűséggel a pártok kiemelt kampánytémává emelhetik az otthonteremtéssel kapcsolatos kérdéseket. Folytatás

Nincs még itt a félszocpol…

A napokban több helyen is megjelent az az információ, miszerint március 1-től bevezetésre került a használt lakás vásárlására is felhasználható félszocpol. A hír sajnos nem igaz, valószínűleg egy korábban megjelent törvénymódosítást értettek félre a témával foglalkozó újságírók.

A napokban több helyen is megjelent a hír, miszerint a hónap elejétől már igénybe lehet venni a használt lakás vásárlására felhasználható félszocpolt, még a Kossuth rádión is hallható volt egy összeállítás, melyben a támogatás ingatlanpiacra gyakorolt pozitív hatásairól volt szó. Csalódniuk kell azonban azoknak, akik a szocpol kibővítésére vártak, ugyanis ezek a változások nem léptek életbe. Folytatás

Küszöbön a félszocpol bevezetése?

A megkérdezettek többsége, 57 százaléka használt lakás vásárlására, kisebbik része a már meglévő otthonának átalakítására használná a félszocpolt, ha kibővítenék a vissza nem térítendő állami támogatások rendszerét – derül ki a Lakásfókusz Elemzési Központ több mint 1000 fő megkérdezésével készült friss felméréséből. A Lakásfókusz kormányközeli forrásokból úgy értesült, hamarosan újra bevezethetik a félszocpolt, ám a bejelentés pontos idejéről még nincsenek információink. Lassan egy éve járta be először a sajtót a hír, hogy a használt lakások vásárlását és átalakítását is támogatná az állam.

Inkább használt lakást vásárolnának a vissza nem térítendő állami támogatásból, semmint a már meglévő otthonukat alakítanák át a megkérdezettek, ha az immár egy éve jóváhagyott minisztériumi előterjesztésnek megfelelően újra bevezetnék a félszocpolt – ez derül a Lakásfókusz Elemzési Központ reprezentatív online felméréséből, amelyet 1000 fő megkérdezésével készített. A válaszadók 57 százaléka vásárolna használt lakást, 43 százaléka pedig az átalakítás mellett döntene. Folytatás

Előtörnek a lakástakarékok?

A devizahitelek bedőlése, és általában a hitelekkel szembeni bizalomvesztés következtében a magyarok egyre inkább a biztonságosabb megtakarítási formák felé fordulnak. A változás nyertesei a lakástakarékok lehetnek, ahol az általunk befizetett összegek mellé még állami támogatás is kapcsolódik. Az rendszer sikerességét jelzi, hogy újabb szereplő is megjelent a lakástakarékok piacán.

Hiába az egyre alacsonyabbá váló hitelkamatok, a lakáshitelezés nem mozdul ki mélypontjáról. A problémát nagy valószínűséggel nem is a magasak kamatok jelentik, sokkal inkább az, hogy a lakásvásárláson gondolkodók már eleve el vannak adósodva, vagy egyszerűen félnek egy hosszú lejáratú hitel felvételétől. Ez a folyamat alaposan átrendezte a lakásfinanszírozás piacát. A változások nyertesei a lakástakarék-pénztárak lehetnek. Folytatás

Olcsó lakás rászorulóknak? Még várni kell…

A napokban felröppent a hír, hogy a kormány egy rendeletmódosítással lehetővé tenné, hogy a jövőben bárki kérvényezhessen szociális bérlakást, aki szociálisan rászorul vagy hajléktalan, esetleg túlzsúfolt lakásban él. Mint kiderült, a helyzet azért korántsem ilyen rózsás.

A héten változott a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. működéséről szóló kormányrendelet. A módosított szabályok értelmében a NET Zrt. tulajdonában lévő tartalékingatlanok listáját minden hónapban közzé kéne tenni az Eszközkezelő, valamint az illetékes Önkormányzat honlapján. A meghirdetett ingatlanokra jelentkeznek azok, akik a törvény szerint szociálisan rászorulónak minősülnek, vagy nincs hol lakniuk. Vagyis bárki, aki hajléktalan, túlzsúfolt lakásban él, vagy gyermeket nevel és családi pótlékot, valamint szociális segélyt kap. A jelentkezők között előnyt éveznének az eszközkezelő már meglévő bérlői, a családosok és az adott településen élők. Folytatás

Nincs igény a lakhatási támogatásra?

Már-már közhely, hogy a magyarok nem elég mobilak, ha munkavállalásról van szó, és hiába van lehetőség elhelyezkedésre egy távoli településen, sokan nem tudnak, vagy nem akarnak elköltözni megszokott lakóhelyükről. Ehhez még az is hozzájárul, hogy legtöbbször saját lakásban élünk, amit nehezen adunk fel, ráadásul nem is biztos, hogy a vételárért hasonló ingatlant tudunk venni egy nagyvárosban. A kormány ezen nehézségek leküzdésére alakította ki a lakhatási támogatást.

A támogatás az otthonuktól nagy távolságra munkát vállalók számára nyújt segítséget az albérleti költségek finanszírozásában. A legalább három hónapja álláskeresőként nyilvántartottak, a pályakezdő álláskeresők, valamint a csoportos létszámleépítéssel érintettek kérhetik, ha a lakóhelyüktől legalább 100 kilométerre találnak állást, vagy naponta több mint 5 órát kellene munkahelyük és otthonuk között ingázniuk. A támogatás összesen másfél évre szól, és fokozatosan csökkenő mértékű. Az első hat hónapban maximum havi 100, a másodikban fél évben havi 60, míg a harmadik hat hónapban havi 40 ezer forint összegben. Folytatás

Egyre kevesebb a lakástámogatás

Bár továbbra is pang az ingatlanpiac, és az érintettek akár komolyabb állami beavatkozást is elképzelhetőnek tartanának a szektor élénkítéséhez, a legfrissebb adatok szerint a lakáscélú állami támogatások összege nemhogy nőtt volna, inkább tovább csökkent a tavalyi évben. A kifizetések nagy része ráadásul még a válság előtti lakásvásárlásokhoz jár.

Csökkentek a lakástámogatásra fordított állami kiadások 2012-ben a múlt héten benyújtott zárszámadás alapján. Összesen 124 milliárd forintot költöttek lakáscélra tavaly, ami 3,9 százalékkal kevesebb, mint 2011-ben. A legnagyobb tételt, a támogatások közel 70 százalékát a már 2009-ben megszüntetett kamattámogatásra fordította a kormány. Ez egészen a program kifutásáig meg fog jelenni a költségvetésben, igaz fokozatosan csökkenő összegként. Folytatás

Egyre népszerűbb a megtakarítás

Egyre népszerűbbek a lakástakarék-pénztárak Európában. A lakáscélú megtakarítás 11 országban elérhető, és a pénztárak már közel 42 millió ügyfelet számlálnak. A gyors terjedésben a gazdasági válság is közrejátszhat: sokan a hitelek és az eladósodás helyett inkább a lassabb gyűjtögetést választják.

A lakástakarék-pénztárak működése nagyon leegyszerűsítve így nézne ki: tíz család szeretne magának házat építeni, de egyenként egy év alatt csak a költségek tizedét tudják összegyűjteni. Ha viszont az egy év alatt megtakarított összeget a tíz család összedobja, máris meg tudják építeni az első házat. A második évben aztán összegyűjtik a második, a harmadikban a harmadik házra valót, tíz év alatt pedig felépítik mind a tíz család otthonát. Aki már megszerezte házát, lényegében a lakáshitelét törleszti a befizetéseivel, aki pedig még az építkezés/vásárlás előtt áll, előre befizeti a későbbi vételárat. Természetesen ma a valóságban ennél jóval összetettebb a rendszer, és nem is tíz, hanem több százezer résztvevője van, de az alapelvek továbbra is valahogy így néznek ki. Folytatás

Használt lakásra kéne a szocpol

A szocpolt igénylők 80 százaléka használt lakásra költené a támogatást – ha lenne rá lehetőség. A Lakásfókusz által készített online felmérés szerint a megkérdezettek fele használt lakást vásárolna, 30 százaléka pedig a már meglévő ingatlanát bővítené. Csak minden ötödik válaszadó venne vagy építene új lakást. A jelenlegi szocpol szabályok viszont csak utóbbit teszik lehetővé, és elképzelhető hogy a tervezett módosítások után sem vezetnék be a félszocpolt.

A kormány szombaton tárgyal arról a demográfiai intézkedéscsomagról, amelynek célja egy a mainál rugalmasabb családtámogatási rendszer kialakítása. Várhatóan a csomag részeként kerülne elfogadásra a már márciusban beharangozott szocpolbővítés is, amely akár a támogatási összegek megduplázásával is járhat. A tavasszal nyilvánosságra került tervezetben szerepelt a használt lakásokra felhasználható félszocpol ismételt bevezetése is, de sajtóértesülések szerint ez most mégis lekerült a napirendről. Folytatás

Mit kell tudni a lakástakarékról?

Egy friss felmérés szerint a fiatalok egyre tovább és egyre nagyobb arányban maradnak a szülői házban. Az előtakarékosság segíthet nekik lakáscéljuk megvalósításában, de az így összegyűjtött pénz felújításra, bővítésre is fordítható, a betéti kamatok csökkenésével pedig az LTP már akár befektetésnek is jó lehet. A döntés előtt azonban érdemes végignézni a különböző ajánlatokat, mivel pénzintézettől, a befizetés összegétől, és főképp a futamidőtől függően nagyon eltérő hozamokkal találkozhatunk.

A TÁRKI által készített 2012-es Társadalmi Riport rámutatott arra, hogy a Magyarországon a 20-39 éves korosztály egyre növekvő arányban él a szülőkkel. Míg 1990-ben mindössze 21 százalékuk élt a szülői házban, addig 2011-ben ez az arány már 39 százalék volt. Természetesen az okok sokrétűek – elhúzódó tanulás, gyerekvállalás idősebb korban – de az anyagi lehetőségek mindenképp sokat nyomnak a latban. A lakáshitelezés továbbra is takarékon van, szociális bérlakás nehezen található, és a legtöbb fiatalnak nincs elegendő jövedelme ahhoz, hogy belevágjon egy lakásvásárlási projektbe. Azoknak, akiknek van munkája, de továbbra is otthon él, érdemes elgondolkodni azon, hogy havonta félretegyenek bizonyos összeget a későbbi lakáscélokra. Erre kínálnak jó lehetőséget a lakástakarékok. De mielőtt belevágnánk, érdemes megnézni, hogy mi is ezeknek a lényege. Folytatás