Itt a panel reneszánsza?

Bár a panellakások megítélése nem a legjobb Magyarországon, több közép-európai országban is úgy tűnik, elindult az ilyen lakások felértékelődése. Egy nemrégiben publikált felmérés szerint például a csehek 40 százaléka úgy gondolja, a panel ideális lakóhely lehet. De vajon valóban ilyen rózsás a helyzet?

Szűk terek, hangos szomszédok, magas fűtésszámla, és rosszul szigetelő ablakok; hosszan lehet sorolni a panellakások hátrányait. Mégsem lehet megkerülni ezt az épülettípust, hiszen a hetvenes-nyolcvanas években Európa-szerte (bár különösen a keleti blokkban) építették őket a tömeges lakásigény kielégítésére. Magyarországon közel 800 ezer panellakás található, ahol a lakosság ötöde él, de Csehországban például minden harmadik, Prágában pedig minden második embernek a „panelák” az otthona. Folytatás

Fogy a magyar! És egyedül él…

Gyakran megfogalmazott vélemény a hazai lakáspiaccal, lakásépítéssel kapcsolatos cikkek kommentjei között, hogy elöregedő társadalomban, egyre kevesebben vagyunk, így valójában nincs is szükség új lakások építésére, az ingatlanpiac eleve zsugorodásra van ítélve. De vajon jó ez a következtetés? Hiszen miközben egyre kevesebben vagyunk, egyre többen élünk egyedül.

A Német Statisztikai Hivatal a napokban tette közzé a legfrissebb, háztartások méretére vonatkozó adatokat. Az eredmények első hallásra meglepőek: Németországban az egyszemélyes háztartások aránya már megközelítette a 40 százalékot, a nagyobb családok pedig már ritka kivételnek számítanak: öten például mindössze a lakások 4,8 százalékában élnek együtt. Az egyszemélyes háztartások aránya különösen a nagyvárosokban kiemelkedő, Berlinben például a háztarások 54,3 százalékában (!) egyedül élnek. Folytatás

Hitelt a lakáskiadásért: a koreai módszer

Vásárolni vagy bérelni? Gyakori dilemma ez a lakást keresők számára, még ha idehaza lefutottnak is tűnik a meccs. Azonban nem mindenhol korlátozódik a kínálat erre a két opcióra. Dél-Koreában például több évszázadra tekint vissza az ingatlankiadás sajátos formája, az úgynevezett Jeonse, ami az albérlet és a hitelezés egyfajta kombinációjára épül.

Dél-Koreában úgy juthat valaki akár évekre albérlethez, hogy nem kell bérleti díjat fizetnie. Mielőtt azonban a rendszer magyarországi meghonosításáért kardoskodnánk, nem árt megnézni az érem másik oldalát is, az ingyenességnek ugyanis komoly ára van. A lakóknak az ingatlan árának 60-80  százalékát – akár több tízmillió forintnak megfelelő összeget – letétbe kell helyeznie a tulajdonosnál, amit a szerződés lejártakor teljes egészében vissza is kap. Folytatás

Erre számítson, ha eladna: itt tart a lakáspiac

Erős január után még erősebb februárt hagytunk magunk után lakáseladások szempontjából – legalábbis a Duna House tranzakciószám-becslése alapján. A most megjelent adatok szerint régóta nem lehetett ekkora érdeklődést kimutatni a lakáspiacon. A legolcsóbb lakások továbbra is Kelet-magyarországon, a legdrágábbak Budán találhatók.

Az ugyancsak jól teljesítő január után meglepően magas számot becsült a Duna House a februári lakásértékesítésekre vonatkozóan, ami a válság utáni egyik legerősebb ingatlanpiaci forgalmát mutatja. A tavalyi februárhoz képest 12%-kal több adás-vétel zajlott, ha pedig az első két hónapot tekintjük, akkor is 10,5%-os az erősödés a két év azonos időszakában. Folytatás

Zuglóba vagy Cinkotára költözne? Ennyit kell fizetnie!

Még a válság idején is megtartotta népszerűségét Budapest XIV. és XVI. kerülete, melyek zöldebbek, nyugodtabbak, mint a belvárosi városrészek, ugyanakkor a környező külső kerületeknél magasabb státuszú lakossággal rendelkeznek. Ebből következik, hogy itt az árak is magasabbak a pesti átlagnál. A Balla Ingatlaniroda megvizsgálta, hogy mennyivel.

Nyüzsgéstől mentes, nagy zöldfelületekkel tarkított, csendesebb, ugyanakkor jó közlekedésű kerülete Pestnek Zugló és hozzá kapcsolódó XVI. kerület, melyeket azért lehet egy kalap alatt tárgyalni, mert az a vevő, aki a XIV. kerületben keresgél, többnyire a XVI. kerületre is nyitott, s ott is hasonló színvonalra számíthat. Folytatás

EU: 4 millió hajléktalan 11 millió üres lakás

Még ma is jól láthatók a már több mint öt éve kirobbant ingatlanpiaci válság nyomai. Becslések szerint az Európai Unióban mintegy 11 millió üres lakás található, ami több mint kétszer elég lenne a kontinens hajléktalanjainak ellátására.

Mintegy 11 millió lakás áll üresen az Európai Unió tagállamaiban a Guardian brit napilap felmérése szerint. Ez több mint kétszer elegendő lenne az unió hajléktalanjainak ellátására. Az EU-ban becslések szerint mintegy 4,1 millióan élnek fedél nélkül – annyian, mint amennyi Írország lakossága. Folytatás

Panel és garázs lehet az év slágere?

Budapest az egyik legolcsóbb európai nagyváros, ha ingatlanárakról van szó. Igaz, ez csak az árak abszolút összehasonlítására érvényes, ha azt nézzük, hogy mennyit kell egy helyi lakosnak dolgozni, hogy egy lakás boldog tulajdonosa legyen, már korántsem ilyen rózsás a helyzet. Az ilyen piacok kiváló lehetőséget biztosítnak a befektetési céllal vásárlóknak. Szakértők szerint az év slágere a panel és a garázs lehet.

Egy közelmúltban készült felmérés rámutatott, a budapesti ingatlanok európai viszonylatban is kifejezetten olcsónak számítanak. Nem csak a nyugat-európai városokban, de Pozsonyban, Prágában, sőt, még Bukarestben is magasabb belvárosi átlagos négyzetméterárakkal találkozhatunk. Ennek ellenére még sem tapasztalható kezelhetetlen roham az ingatlanközvetítőknél. Ennek oka, hogy Budapest csak az árak tekintetében versenyképes, ha megnézzük, hogy egy helyi lakosnak mennyit kell dolgozni egy lakás megvásárlásához, már jóval kedvezőtlenebb képet kapunk. Míg idehaza átlagkereset mellett egy 60 négyzetméteres lakásért 6,36 évet kell dolgozni, addig Ljubljanában 5,16-ot, Berlinben pedig mindössze 3,53 évet. Folytatás

2014: Mi várható a lakáspiacon?

Bár régóta várjuk, nem valószínű, hogy radikális fordulat jön a hazai ingatlanpiacon, szakértők szerint továbbra is a kivárás, és a lassú növekedés lesz jellemző az új esztendőben. De vajon mit hoznak a választások?

Az elmúlt éveket az lakáspiac fokozatos zsugorodása jellemezte, és bár a vásárlás feltételei egyre kedvezőbbé váltak, a várva várt fordulat eddig nem következett be. Az új lakások építése lényegében leállt, és a használt lakások eladása is alacsony szinten maradt. Az egyik nagy ingatlanközvetítő becslése szerint tavaly mintegy 84 ezer eladás történt, de a válság előtt ez a szám még 150 ezer körül alakult. Pedig a körülményekre nem lehet panasz. Az árak a padlón vannak, és a kamatok is minden korábbinál alacsonyabbak: egy 10 millió forintos lakáshitelt már 6-7 százalékos THM mellett is fel lehet venni, így lényegében már alig van különbség a piaci és a kamattámogatott hitel között. Folytatás

Lakáspiac: nincs új a nap alatt

Tovább esik az ingatlanpiac, az építések mellett az eladott ingatlanok száma, és átlagára is tovább csökkent az év első felében. Egyre kevesebbet kell dolgoznunk egy lakás megszerzéséért és a hitelek is kedvezőbbé válnak, mégsem indul be a kereslet: a bizonytalan gazdasági helyzet és az állami támogatások visszavágása többet nyom a latba.

A KSH múlt héten adta ki a negyedéves lakásépítésekre vonatkozó adatokat, melyek az ingatlanszektor további lejtmenetéről tanúskodtak. Nem ez volt azonban az egyetlen most publikált információ: október végén jelent meg az idei év első félévére vonatkozó lakásárindex is, mely az árak mellett az értékesített ingatlanok számát is összesíti. Folytatás

Tovább zuhan a lakásépítés: Mindig van lejjebb?

Megjelent a KSH legfrissebb, harmadik negyedévre vonatkozó lakásépítési statisztikája. Az eredmények még a korábbi rossz adatokat is alulmúlják. De vajon meddig tarthat még a visszaesés? Mi kell a folyamat megállításához?

Kiadta a Központi Statisztikai Hivatal a lakásépítésekre vonatkozó harmadik negyedéves adatait. Az eredmények lesújtóak: az év első 9 hónapjában mindössze 4077 lakás épült, ami a tavalyi évhez képest 37 százalékos visszaesést jelent. Ez különösen annak fényében rossz eredmény, hogy tudjuk, már tavaly ilyenkor is negatív rekordokat döntögettünk. Ráadásul a jövőben sem számíthatunk sok jóra: a kiadott építési engedélyek száma is 32 százalékos visszaesést mutat. Folytatás