Munkaadó is fizetheti lakáshitelünket

Az idei év újdonsága, hogy a munkáltatók a cafeteria keretében lakáshitel visszafizetéséhez is nyújthatnak segítséget, vagyis adómentesen fizethetik dolgozójuk akár teljes havi törlesztőrészletét. Az új szabállyal kapcsolatban még sok a nyitott kérdés, de egyre több részlet kerül napvilágra.

Januártól változtak a munkavállalóknak nyújtható adómentes juttatásokra vonatkozó szabályok. A módosítások értelmében már a lakáscélú hitel törlesztésébe is besegíthet munkaadónk, már amennyiben megfelelünk bizonyos feltételeknek. Az egyik ilyen feltétel, hogy csak a „méltányolható lakásigény” kielégítéséhez kapcsolódhat a felvett kölcsönünk.

De mit is jelent ez? Az RSM DTM adótanácsadó cég szerint az ingatlan szobaszáma lesz meghatározó az adómentes támogatás megítélésében, és nem vételár vagy éppen az építési költség. Ez azért pozitívum, mert az ingatlan árának meghatározása sok bizonytalanságot okozna, hiszen az egy folyamatosan változó tényező, és ugyanaz a lakás nem ugyanannyiba kerül ma, mint mondjuk hat évvel ezelőtt. Ez azt eredményezné, hogy nem ugyanazok a feltételek vonatkoznának a különböző időpontokban hitelt felvevőkre. Ahhoz, hogy megfeleljünk a kritériumoknak, egy-két fő esetében még elegendő egy egyszobás lakás is, három főnél legalább 1,5 szobának, hat fős család esetében pedig legalább három szobának kell lennie.

Ugyancsak fontos kitétel, hogy az adómentes hiteltörlesztési támogatás a meglévő lakás vételárának, építési költségének legfeljebb 30 százalékáig vehető igénybe, 5 év alatt összesen legfeljebb 5 millió forint értékben. A támogatott lakáshitel lehet forint vagy deviza alapú és új vagy használt lakásvásárlási, felújítási célú egyaránt, viszont nem lehet szabad felhasználású hitel még abban az esetben sem, ha azt egyébként valamilyen lakáscélból vettük fel.

A munkáltatóknak azonban érdemes arra felkészülniük, hogy az adómentes támogatás feltételeinek teljesítését igazolnia kell, az adóévet követő év május 31-ig. A szabályozó szigorú szankciókat állított fel ahhoz, hogy visszatartsa a juttatással való visszaélést, hiszen az igazolás bemutatásának elmulasztása, vagy jogosulatlan támogatás esetén a támogatás 20 százalékkal növelt összegben munkajövedelemnek minősül, mely után adó és járulék kötelezettség állapítandó meg.

Előző bejegyzésünk: EU: 4 millió hajléktalan 11 millió üres lakás

Szocpol helyett „ingyenhitel”?

Varga Mihály egy tegnapi sajtótájékoztatón azt nyilatkozta, megfontolandónak tartaná az MNB által indított Növekedési Hitelprogram lakossági kiterjesztését, ahol a kölcsönt lakásépítésre lehetne felhasználni. Kacsa, jól irányzott kampányfogás, vagy éppen valós segítség lesz vajon az elejtett félmondatból?

A nemzetgazdasági miniszter szerint örvendetes lenne, ha az építőipart a magánerős építkezések hajtanák, és ennek érdekében megfontolandó lenne a korábban indult hitelprogram kiszélesítése oly módon, hogy azt nem csak a vállalkozások, hanem magánemberek is igénybe vehessék. A példaként felhozott program nem más, mint az NHP, melynek keretében rendkívül alacsony, 2,5 százalékos kamat mellett igényelhető hitel, amihez ráadásul semmilyen más banki költség nem kapcsolódhat. Bár a miniszter ma már sietve ki is jelentette, csak magánvéleményt fogalmazott meg, a bogarat mégis beleültette a lakáspiac szereplőinek fülébe. Folytatás

Nincs önerő? A britek megoldják!

A lakáshitelekkel kapcsolatban visszatérő probléma, hogy sokan nem képesek az önrész felmutatására, így még a legkedvezőbb kamatozású kölcsönöket sem tudják igénybe venni. Ez a jelenség nem csak nálunk, az Egyesült Királyságban is gondot okoz, emiatt sokan kiszorulnak az ingatlanpiacról. A brit kormány idén új támogatási rendszert dolgozott ki ennek orvoslására, azonban a csomag kockázatokkal is járhat.

Ahogy korábbi bejegyzésünkben írtuk, a bankok ma már legalább 25-30 százalékos önerő felmutatását kérik lakáshitel felvételekor, ez pedig sok családot eleve elzár annak lehetőségétől, hogy kölcsönt vegyen fel lakásvásárláshoz. Természetesen ez nem magyar sajátosság, a britek is hasonló problémától szenvednek. A kormány új lakástámogatási rendszer legújabb, Help tu Buy Scheme (HBS) nevű eleme ezen próbál segíteni. Folytatás

Mit kell tudni a kamattámogatásról?

A hitelválság 2008-as kitörését követően drasztikusan visszaesett a lakáshitelezés, ami egyben a lakáspiac beszűkülését is magával hozta. A növekedés első jelei csak most, négy év elteltével kezdenek mutatkozni, amiben komoly szerepe lehet a kamattámogatott lakáshiteleknek és a kamatok utóbbi hónapokban megfigyelhető csökkenésének. A kamattámogatásra azért is érdemes odafigyelni, mert a szocpol mellett lényegében ez az egyetlen otthonteremtést segítő állami szubvenció. De mit lehet tudni a kedvezményes hitelekről?

A hitel igénylésének első lépése az önrész előteremtése. Míg a válság előtt még nagyon kicsi önrész esetén is adtak a bankok hitelt, ma már joggal óvatosabbak a pénzintézetek. A hiteligényléshez legalább 25-30 százalék saját erőt kell felmutatni, vagyis valószínűleg még a legolcsóbb lakások esetében is legalább 2-3 milliós kezdőtőkére lesz szükség. Ez sajnos ma sok családnak áthidalhatatlan korlátot jelent, ugyanakkor látni kell, hogy ez az adóst is védi a túlvállalás ellen, hiszen csökkenti annak kockázatát, hogy a hitelt nem tudja majd visszafizetni, ami a lakása elvesztésével is járhat. Folytatás

Szezonalitás vagy növekedés? – Bíztató lakáshitelezési adatok

Az elmúlt hónapok katasztrofális eredményei után némi optimizmusra ad okot, hogy több hónapja növekszik a lakáshitel-igénylések száma. Ebben valószínűleg közrejátszik a jegybanki alapkamat – és ezzel együtt a hitelkamatok – csökkenése, valamint a kamattámogatott hitelek növekvő népszerűsége. A válság vége a bíztató jelek ellenére még valószínűleg messze van, pedig a hitelezés beindulása a lakáspiac életre keltése, és a devizahitelesek helyzetének javítása miatt is fontos lenne.

Rendkívül alacsony szinten volt a lakáshitelezés a tavalyi évben, de a legfrissebb statisztikai adatok szerint talán van némi elmozdulás. Tavasszal már az előző év értékeihez képest is bővülés volt tapasztalható a kihelyezett lakáshitel-összegek terén, és a hitelpiac szereplői a nyári hónapokra további növekedést prognosztizálnak. Folytatás

Mi kellene a lakáshitelezés beindításához?

Továbbra is alacsony szinten van a lakáshitelezés, amely nagymértékben hozzájárul az ingatlanpiac válságához. Bár vannak bíztató jelek, az áttörés még várat magára. Vajon mire számítanak a szakértők 2013-ban? A Portfolio.hu Hitelezési konferenciáján jártunk.

A Portfolio.hu idén is megszervezte Hitelezés konferenciáját, amelyen a bankszektor, a hitelközvetítők és a szabályozó hatóságok képviselői a hitelezés aktuális kérdéseit vitatták meg. Aktualitásban pedig nem volt hiány: ahogy azt múlt heti bejegyzésünkben is írtuk, a lakáshitelezés rendkívül alacsony szinten maradt 2012-ben. Míg 2008-as csúcsévben 950 milliárd forintnyi hitelt folyósítottak a bankok, addig tavaly ez a szám mindössze 200 milliárd volt. Ez jelentősen kihat a lakáspiacra is. Mivel csak kevesen engedhetik meg maguknak az önerős vásárlást, az új építések gyakorlatilag leálltak, de a használt lakások piacán is viszonylag alacsony forgalom volt megfigyelhető. Folytatás

Lakáshitelezés takaréklángon

Az elmúlt 12 évben nagymértékben átalakult a hazai lakáshitelezés, a válság hatására jelentősen visszaesett a lakosságnak nyújtott kölcsönök összege, és a KSH 2012-re vonatkozó adatai azt mutatják, hogy továbbra sincs érdemi változás ezen a téren. Az ingatlanszektor felpörgetéséhez azonban fontos lenne a kiszámítható és fenntartható lakáshitelezés beindítása. A  támogatott hitelek, a kamatok csökkenése, és a szocpol bővítése eredményezhet elmozdulást ezen a téren. 

A lakáshitelek a 2000-es évek elején kezdtek el terjedni, amikor az első Orbán-kormány otthonteremtő programja keretében kedvező kamatozású, támogatott lakáshiteleket vezetett be. Ennek köszönhetően 2003-ban már közel 200 ezer lakáshitel-szerződést kötöttek összesen több mint 800 milliárd forintért, amely összegnek 90 százaléka támogatott hitel volt. Folytatás