Fordulat: A bankszövetség az adósok segítségét kéri – Ez történt a héten

A bankoknak kiadott ultimátum óta, elcsendesedett a devizahitelekkel kapcsolatos vita, egyedül a Bankszövetség kommunikál a kormány és az adósok felé, egyben konzultációt kezdeményezett az hiteleseket képviselő civil szervezetekkel. Egyre többen csatlakoznak az Eszközkezelőhöz, indul a fűtési szezon. Ez történt a héten:

Elindulhat a párbeszéd?

A Rogán Antal által kiadott ultimátum óta, ahogy arra számítani lehetett, valóban elcsendesedett a devizahiteles mentőcsomag körüli vita, a kormányoldalnak elvileg nem kell megszólalnia az általuk szabott határidőig, november 1-ig. A bankszövetség azonban továbbra is kommunikál. Patai Mihály például kijelentette, a kormánynak is meg kell hajolnia  realitások előtt, több száz ezer egyedi szerződést nem lehet másfél hónap alatt módosítani úgy, hogy az minden érdekelt fél számára megfelelő legyen, hiszen ha ez lehetséges lenne, akkor azt már rég megtették volna. A kormány részvétele tehát elengedhetetlen a helyzet megoldása érdekében. Folytatás

Nagyüzemi ötletelés – Ez történt a héten 2013.08.31.

A héten átadta a Bankszövetség az új devizahiteles mentőcsomagra vonatkozó javaslatait a kormánynak, ráadásul rögtön kettőt is, mivel az egyik a még fizetőképes adósokra, a másik a már bedőlt hitelekre vonatkozik. Ezzel párhuzamosan az MNB is készített egy tervezetet, így jelenleg legalább három javaslat van az illetékes minisztérium asztalán. Varga Mihály szerint további egyeztetések várhatók. Ez történt a héten:

Nőtt a kényszerértékesítésre kijelölhető lakások száma

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ismét közreadta kényszerértékesítésre vonatkozó negyedéves adatait. A legfrissebb információk szerint jelenleg valamivel több, mint 117 ezer adós rendelkezik 90 napot meghaladó tartozással, ami kismértékű növekedést jelent az előző negyedévhez képest. A ténylegesen meghirdetett ingatlanok száma a 2011-ben bevezetett kvótarendszernek köszönhetően ennél jóval kevesebb, ráadásul a pénzintézetek a rendelkezésre álló keretet sem használják ki. A július és szeptember között kijelölésre kerülő 3898 lakásnak várhatóan csak a töredéke cserél ténylegesen gazdát, ugyanis sok esetben nem is érkezik vásárló az ingatlanra. Pozitív változás, hogy egyre több lakást vesz át a Nemzeti Eszközkezelő, így az eredeti tulajdonosoknak nem kell elhagyni otthonukat, mivel az államtól visszabérelhetik azt. A NET Zrt. célja, hogy jövő év végére 45 ezer lakást átvegyen, ez a szám azonban még meglehetősen távol van, július végéig összesen 7500 ingatlan került állami kézbe.

Elkészült a bankszövetség ajánlata

A héten átadta a Bankszövetség a Nemzetgazdasági Minisztériumnak az új devizahiteles mentőcsomagra vonatkozó elképzeléseit. Terveik között két mentőcsomag is szerepel, melyek közül az egyik a még rendben fizető adósokra, a másik pedig a már bedőlt hitelesekre vonatkoznának. Patai Mihály a Bankszövetség elnöke úgy nyilatkozott, hogy az intézkedéseik terheit elsősorban a bankok állnák, és ez több száz milliárdos extra kiadást jelent számukra. Mindkét csomag esetben forintosítás, kamattámogatás illetve egy új típusú árfolyamgát szerepelne, de ezek részletei még nem ismertek. Varga Mihály szerint a pénzintézetek ajánlata jó kiindulási alap, ugyanakkor még további egyeztetések várhatóak a végleges döntés meghozataláig. Sajtóértesülések szerint azonban továbbra is versenyben van a Nemzeti Bank által is bemutatott javaslat, amely a hitelek kedvezményes árfolyamon történő forintosításával, és a terhek állam és bankok közötti megosztásáról szól.

Terjedhet a lakáslízing?

Szakértők az euró alapú lakáslízing fokozatos térnyerésére számítanak. Az érintettek elsősorban a Nyugat-Európában munkát vállalók lehetnek, akik fizetésüket euróban kapják. A jelenlegi árfolyam, az alacsony ingatlanárak, és az egyre alacsonyabb hitelkamatok most jó feltételeket biztosítanak a lakásvásárláshoz. Elsősorban a nyugati határ mentén, valamint a fővárosban lehet az ilyen típusú konstrukciók elterjedésére számítani.

Új szegmens a piacon: minikollégium

Az ingatlanpiaci válság egyik hozadéka lehet az olyan új típusú szolgáltatások megjelenése, mint a minikollégium. A nagy méretű, nehezen kiadható lakásokban, családi házakban egy kis átalakítással diákszállások hozhatók létre, amelyek valamivel kevesebb pénzért, ugyanakkor talán nagyobb eséllyel – és hosszabb távra – kiadhatóvá válnak. Jelenleg mintegy fél tucat hasonló szállás található Budapesten, melyek az állami kollégiumoknál valamivel drágábban, az egyszerű albérleteknél viszont olcsóbban nyújtanak lakhatást az egyetemisták és főiskolások részére. Az üzleti modell még nagyon friss, így várhatóan csak néhány év múlva derül ki, hogy valóban működőképesek-e az ilyen típusú kis kollégiumok.

Előző cikkünk: Bankszövetség ajánlata: több száz milliárdos csomagot adnának

Bankszövetség ajánlata: több száz milliárdos csomagot adnának

Átadta a Bankszövetség a devizahiteles mentőcsomagra vonatkozó elképzeléseit a Nemzetgazdasági Minisztériumnak. Kétféle intézkedés is szerepel terveik között, az egyik a még rendben fizető adósokra, a másik pedig a bedőlt hitelekre vonatkozna.

A mai napon folytatódtak a tárgyalások a kormány és a Bankszövetség képviselői között az új devizahiteles mentőcsomaggal kapcsolatban. Patai Mihály, a pénzintézeteket képviselő szervezet elnöke elmondta, a csomag kialakításakor figyelembe vették a kormány azon kérését, hogy az intézkedés hatására jelentősen csökkenniük kell a törlesztőrészleteknek, ráadásul a terhek nagyobb részét valószínűleg a bankok viselnék. Folytatás

Önkéntes magáncsőd, kötelező mentőcsomag – Ez történt a héten 2013.08.24.

Elkészült a magáncsődre vonatkozó törvénytervezet, amely szerint az eljárást az adósok maguk kezdeményezhetik majd az illetékes kormányhivatalnál. Ezzel szemben kötelező lenne a készülő devizahiteles mentőcsomag, és az abból az adós csak kifejezett kérésére maradhatna ki. Az albérleti piac most pörög igazán, aki még a megfelelő lakást keresi, jobb, ha siet. Ez történt a héten:

Önkéntes lesz a magáncsőd

Elkészült az a törvénytervezet, amely lehetővé tenné a családi csődvédelem bevezetését. A Blikk információi szerint a magáncsőd önkéntes alapon működne, vagyis az adós maga jelentkezhet az eljárásra, és az illetékes kormányhivatal feladata lesz eldönteni, hogy megfelel-e a feltételeknek.  Amennyiben igen, a közjegyző kijelöl egy csődbiztost, akinek az lesz a feladata, hogy felügyelje a család kiadásait, és megnézze, hol tudnak még esetleg további megtakarításokat eszközölni. A csődvédelemről szóló törvényt ősszel tárgyalja a Parlament, és várhatóan jövő év elejétől lépne életbe. Folytatás

Önkéntes lenne a magáncsőd

Ősszel tárgyalhatja a Parlament a magáncsődről szóló törvénytervezetet. Sajtóértesülések szerint a csődvédelem önkéntes lenne, vagyis az adósnak magának kell jelentkeznie, ha élni kíván ezzel a lehetőséggel.

Elkészült az a törvénytervezet, amely lehetővé tenné a családi csődvédelem bevezetését. A Blikk információi szerint a magáncsőd önkéntes alapon működne, vagyis az adós maga jelentkezhet az eljárásra, és az illetékes kormányhivatal feladata lesz eldönteni, hogy megfelel-e a feltételeknek.  Amennyiben igen, a közjegyző kijelől egy csődbiztost, akinek az lesz a feladata, hogy felügyelje a család kiadásait, és megnézze, hol tudnak még esetleg további megtakarításokat eszközölni. Folytatás

Vihar előtti csend – Ez történt a héten 2013.08.17.

Tovább folytatódott az ingatlanárak csökkenése, és a támogatott lakáshitelek kamatainak mérséklődése. Némi pozitív elmozdulás megfigyelhető meg hitelezés terén, az átütő fordulatra azonban valószínűleg még várni kell. A devizahiteleseknek jó hír, hogy már készül az újabb mentőcsomag terve, és jövő évtől akár a magáncsőd is bevezetésre kerülhet. Ennek ellenére nem érdemes felfüggeszteni a törlesztést az állami segítségben bízva, hiszen az új csomagok részletei egyelőre nem ismertek. Ez történt a héten:

Ennyire még sosem volt olcsó lakáshitel

A kedvezményes lakáshitelek kamatai soha nem látott mélységbe estek az elmúlt hetekben. Az állampapír referenciahozamainak csökkenése miatt a törlesztés első öt évében már 6-7 százalék körüli fix kamaton lehet törleszteni, amit a futamidő fennmaradó éveiben piaci kamatozás követ. Ezzel párhuzamosan tovább estek az ingatlanárak is, az FHB lakásárindexe például már több mint négy éve mérsékelt, de folyamatos csökkenést mutat. A kedvező feltételek miatt ugyan érzékelhető a hitelek iránti érdeklődés növekedése, igazán komoly áttörésre rövidtávon még nem lehet számítani. Folytatás

Elhúzódó adósmentés jöhet? – Ez történt a héten

A héten újabb fejezettel bővül a devizahiteles mentőcsomagok története. A kormány bejelentette, hogy a devizahitelek fokozatos kivezetését tervezi, amelyről tárgyalásokat kezdenek a bankokkal. További részletek nem ismertek, de valószínűleg lekerültek a napirendről a legradikálisabb megoldások, és inkább egy több évre elhúzódó program várható.

Devizahiteles csomag: elhúzódó válságkezelés jön?

Szerdán tárgyalt a múlt héten beharangozott újabb mentőcsomagról a kormány, túl sok információ azonban nem került nyilvánosságra. A találkozó után Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter úgy nyilatkozott, a kormány célja a devizahitelek fokozatos kivezetése, amelynek megvalósításáról tárgyalásokat kezdeményeznek a bankokkal. A bejelentés megnyugtatólag hatott a piacokra, hiszen nagy valószínűség szerint lekerültek a napirendről azok a radikális megoldások, amelyek a múlt héten kerültek szóba. Folytatás

Újabb mentőcsomag a láthatáron – Ez történt a héten 2013.07.20.

A kormány újabb mentőcsomag ötletét dobta fel a héten, amelynek keretében akár a már meglévő szerződéseket is felül lehetne vizsgálni. A csomag központ eleme az árfolyamváltozás, mint az ügyféltől független tényező lenne. Jövő évtől több változás is érintheti az ingatlantulajdonosokat: egy tervezet szerint módosulna a szomszédjog, és a szennyvízszippantás szabályai is szigorodnának.

Magára talált az építőipar?

Az év első öt hónapjában 7,5 százalékkal nőtt az építőipari termelés az egy évvel korábbihoz képest, májusban pedig a 11,5 százalékot is elérte a bővülés. A bíztató számok ellenére azonban korántsem ilyen fényes az ágazat helyzete. A növekedés elsősorban annak köszönhető, hogy tavaly rendkívül rossz évet zárt a szektor, és a már lekötött szerződések alapján a közeljövőben sem várható érdemi növekedés. Az építőipar válságát jelzi az is, hogy tavaly ebből a szektorból került ki a legtöbb bedőlt vállalkozás. Folytatás

Fordulat a hitelezésben? Ez történt a héten – 2013.07.13.

Tovább gyűrűzik a devizahiteles per, mindenki az ítélet következményeit találgatja, a Bírósági Végrehajtói Kamara szerint most  végrehajtások felfüggesztése is kérhető. Mindeközben némi élénkülés tapasztalható a lakáshitelezésben, több hónapja folyamatosan nőnek a kihelyezett összegek. A piaci fordulat először a panellakások esetében következhet be. Esetükben kicsi, de folyamatos áremelkedés figyelhető meg. A válság a barkácsáruházakat is megviseli, a héten csődbe ment a német Praktiker, de ez egyelőre nem érinti a hazai áruházakat.

Leállíthatók a végrehajtások?

A múlt héten a Kúria kompromisszumos döntést hozott a devizahiteles perben. A szerződés nem semmis, de az árfolyamrésre vonatkozó rész hiányos, így ezt javítani kell, és rögzíteni kell az árfolyamrés maximális rátáját. A banknak az ezen a rátán felül beszedett pénzt vissza kell utalni az adósnak. Mivel egyedi szerződésekrő van szó, várhatóan perek sora kezdődhet a többi szerződés vonatkozó részének tisztázására és a visszautalandó összeg meghatározására. Folytatás

Jön a kibővített szocpol? – Ez történt a héten 2013.06.29.

Továbbra sincs döntés a nagy sajtóvisszhangot kiváltó devizahiteles perben, ugyanis a Kúria július 4-re napolta el az ülést. Eközben a kormány újabb hangulatjavító intézkedéseket jelentett be, várhatóan a nyáron véglegesítik a szocpolbővítést is tartalmazó demográfiai intézkedéseket, nem biztos azonban, hogy valóban bevezetésre kerül-e a használt lakásokra felhasználható félszocpol. A támogatott lakáshitelek kamata viszont tovább csökken, és családi házhoz is viszonylag olcsón lehet jutni.

Devizahiteles per: döntés elnapolva

Kedden kezdte el tárgyalni a Kúria az egyik bank és devizahiteles ügyfele közötti ügyet. Az adós azért indította a pert a bank ellen, mert a szerződésében nem tüntették fel a devizahiteleknél általános alkalmazott vételi és eladási árfolyamokat. A pert rendkívül nagy sajtóvisszhang kíséri, a múlt héten pedig nyilvánosságra került a Kúria és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete közötti levelezés, amelyben a PSZÁF arra hívja fel a figyelmet, hogy a szerződések tömeges semmissé nyilvánításának komoly hatásai lehetnek. A kúria végül elnapolta a tárgyalást, döntés július 4-én várható. Folytatás