Konténerből lakást? Nem lehetetlen!

Bár eredetileg főleg katasztrófák után alkalmazták, egyre több helyen bevált módszerré válik a hajókonténerekből történő építkezés. Hollandiában iskolára, kollégiumra, és lakásra is találhatunk már példát. Magyarországon egyelőre nem jellemző ez az építési mód, pedig lehet, hogy lenne helye az ilyen olcsó, és gyorsan kialakítható épületeknek.

Az úgynevezett konténerépítészet a 80-as években jelent meg Észak-Amerikában illetve Nyugat-Európában, és elsősorban humanitárius katasztrófák esetén alkalmazták. Hajókonténerekből ugyanis gyorsan, és költséghatékonyan lehetett átmeneti szállást biztosítani a bajba jutottaknak, ráadásul az ilyen szerkezeteket egyszerűen lehetett a helyszínre juttatni. Az új-zélandi Christchurch városában a 2008-as földrengést követően számos közintézményt, üzletet ideiglenesen hajókonténerek segítségével építettek fel, így pár hónap alatt visszatérhetett az élet a normál kerékvágásba, hiszen az akár évekig is eltartó építkezések befejezéséig is működhetnek a hivatalok, iskolák, üzletek. Folytatás

Amerikai vs. hagyományos – Melyik konyhatípust válasszuk?

Sokáig a lakáson belül határozottan elkülönültek a különböző funkciókat ellátó helyiségek, de a rendszerváltás után Magyarországon is elterjedtek a nappalival egybenyitott amerikai konyhák. Ha a kétezres években épített lakást vásárolunk, már nem is nagyon találkozhatunk olyan konyhával, amely nem ebben a formában épült. A gyors elterjedés ellenére nem mindenki szereti az amerikai konyhát. Mik az előnyei és mik a hátrányai?

Ha a lakás történelmi fejlődését megvizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy a konyha mindig is a mindennapi élet egyik központi tere volt. Ez volt az első helyiség, amely elkülönült a lakás többi részétől, aminek a praktikusság mellett biztonsági okai is voltak: a főzéshez használt tűz veszélyes, és büdös is volt. Folytatás

Lakásméret: Legyen kicsi, de mennyire?

Egy friss felmérés szerint az Egyesült Királyságban a legkisebbek a lakások Nyugat-Európában. Brit civil szervezetek a zsúfoltság káros hatásaira szeretnék felhívni a figyelmet, és szigorúbb szabályozásért lobbiznak. De vajon mi a helyzet Magyarországon? Mekkora minimális élettérre lenne szükségünk, és hogyan lehet kis lakásban növelni a térérzetet?

A Brit Építészek Intézetének (RIBA) egy friss felméréséből kiderült, hogy Nyugat-Európán belül az Egyesült Királyságban a legkisebbek a lakások, és a jövőben további csökkenésre lehet számítani. Az új építésű lakások átlagterülete mindössze 76 négyzetméter, szemben a 30 évvel ezelőtt jellemző 85 négyzetméterrel. Ezzel párhuzamosan az átlagos szobaszám 5,2-ről 4,8-ra csökkent. Egy egyszobás lakás átlagos mérete 49 négyzetméter, ami nagyjából akkora, mint egy metrókocsi, de az országban bőven akadnak jóval kisebb otthonok is. Folytatás

Panelforradalom New Yorkban?

New York, lakás, IKEA, bérházakEgy ma megnyíló múzeumi kiállítás kapcsán jelentették be, hogy Manhattanben 20-25 négyzetméteres, modulárisan kialakítható lakások építésébe fognak. Az amerikaiak felfedezték maguknak a lakótelepeket?

New York polgármestere nagyszabású tervekkel igyekszik igazodni a jelenkor ingatlanpiaci kihívásaihoz: új mottójuk, hogy a miniatürizálódás gyönyörködtet, és van létjogosultsága az apró, egyszemélyes lakásoknak. Amire a magyar ember csak megvonja a vállát, hiszen aki volt kollégista, élt valaha társbérletben, eltartási szerződéssel, vagy fővárosi panelban, az semmi újdonságot nem lát abban, hogy valakik valahol 25 négyzetméternél kisebb terekben fognak élni. Mi ebben az újdonság?

Folytatás

Bolondos építészet

építészet, Hundertwasser, Fővárosi LevéltárAz év végi ereszd el a hajam hangulathoz néhány formabontó épülettel járulunk hozzá. A három találomra kiválasztott házat és a ráadásként bekerült középületet több rangos építészeti szaklap is besorolta a világ legmeghökkentőbb építményei közé.

 

 

Az építészet nemcsak függőleges vonalakat és derékszöget jelent, tapasztalhatta meg bárki, aki már látott Hundertwasser-épületet. Magyarországon is majdnem lett egy, amikor 18 éve felmerült, hogy az építész-művész tervezze meg a Fővárosi Levéltár homlokzatát, aligha meglepő azonban, hogy ebből semmi sem lett a szokásos magyar átok: pénzhiány és jogi viták miatt. Azóta sem született itthon olyan épület, amelyet be lehetne válogatni a vidám vagy éppen örült példák közé. Nem úgy Lengyelországban, ahol immár két világszerte emlegetett fura épülettel is találkozni lehet.

Folytatás

Az építőipar jövője

A magyar építőipar siralmas helyzete mindenki előtt közismert. Az aranyévek után 2008 óta folyamatosan zuhan az építőipari termelés, jelenleg a fele az akkori értékének. A sok éves zuhanás után is képes volt csökkenni az építőipari termelés volumene újabb 11,2%-kal.

Ami csak lehet, hozzájárul az építőipar mélyrepüléséhez. A gazdasági recesszió a vállalati megrendeléseket hiúsítja meg, a lakosság devizahitel problémája a hitelfelvételi kedvet és ezzel párhuzamosan az új lakásra való igényt teszi nullához közelivé, a magas munkanélküliség és a létbizonytalanság sem kedvez az építkezési kedvnek.

Folytatás

Védett homlokzatok, és ami mögöttük van…

Nem könnyű dolog Budapest belvárosában épületeket felújítani, átalakítani – ez a tanulság mindenképpen leszűrhető abból az online interaktív térképből, amely az ötödik kerület valamennyi építésügyi részletét bemutatja.

„Kötelezően megtartandó épület”, valamint „Épület bontása esetén az utcafronti traktus megtartandó” – némi böngészés után kiderül, hogy az ötödik kerületben az épületek többségét az e feltételeket jelölő színkódokkal látták el a már említett térkép készítői. Nem véletlenül: a belvárosban alig akad olyan ház, amelyet minden további nélkül el lehetne bontani vagy át lehetne alakítani. A beruházóknak a leggyakrabban azzal kell szembesülni, hogy az utcára néző frontot, más néven a faszádot mindenképpen kötelesek megőrizni. Akkor is, ha az épület jellege, szerepe, funkciója, belső kialakítása teljesen megváltozik.

Folytatás

Loftkultúra: Budapesten most kezdődik?

loft, ipari létesítmények, Nyugat-Európa, London, értelmiségLoft – nem vennénk rá mérget, hogy Magyarországon széles körben tisztában vannak az emberek e szó jelentésével. Holott az utóbbi évtizedekben az úgynevezett loftlakások kialakítása szinte divattá vált Nyugat-Európa számos nagyvárosában, és ígéretes példák már Budapesten is akadnak.

Kezdjük hát az alapoknál: a loft olyan épületekben elhelyezett tereket takar, amelyek korábban ipari célokat szolgáltak. Ilyenek az üzemek, a szerelő csarnokok, a korábban gépsorok elhelyezésére szolgáló terek. Később azonban ezeket a tereket lakássá, irodává, étteremmé vagy egyéb szolgáltató, szórakoztató létesítményekké alakították át. Közös jellemzőjük, hogy a teret ezekben az épületekben alig tagolják, vagyis nincsenek belső helyiségek, ehelyett a funkciókat vagy a bútorok elhelyezésével, vagy fél falakkal, fülkékkel, esetleg térelválasztó szerkezetekkel különítik el. Ennek köszönhető a levegős, szabadságot sugárzó belső tér. A loft stílus nemhogy nem idegenkedik az ipari jellegre utaló jegyektől (csövek, gépek, oszlopok), hanem egyenesen keresi és kiemeli azokat.

Folytatás

A fővárosi lakáspiac rejtettballasztja

 lakáspiac, útfelújítás, Kolosy tér, csúcsforgalomHa megkérdezzük azokat, akik kiköltöztek vagy költöznének a fővárosból, hogy miért teszik, akkor jó eséllyel a 3 leggyakoribb indok között említenék a dugókat. A dugóról pedig tudjuk, hogy sok esetben egyáltalán nem a kezelhetetlen szintű autóforgalom, hanem a remekül szervezett útfelújítás a kiváltó oka. Vajon mennyit bukunk mindezeken?

Idén egy brutális dugóval marad meg a fővárosiak emlékezetében november 7. A budai oldalon az észak-dél irányú forgalom a délelőtti órákra állt csak helyre, mert az Árpád-hídon a reggeli csúcsforgalom kellős közepén kellett csatornafedél peremet aszfaltozni. Érzékeny organizmus a fővárosi közlekedés, a paraméterek nagyon kis arányú változása is azonnal agóniába taszítja. Elég egy lerobbant kamion valamelyik hídon, egy sávnyi útszűkület a Pók utcánál, kis koccanás az M7 bevezetőjén, villogó lámpák a Hamzsabégi úton, vagy a Szerencs utcai felüljárónál, és kész a félnapos dugó.

Folytatás

Miért romosak a műemléképületek?

műemléképületek, ingatlanfejlesztők, ingatlan, állami szabályozásAz országban járva azt tapasztaljuk, hogy egyrészről számtalan szép régi épület díszíti a városainkat, másrészről rengeteg jobb sorsa érdemes öreg ingatlan borzalmas állapotban csúfítja az utcák összképét. Felmerül a kérdés, miért nincs senki, aki felújítaná ezeket a valaha gyönyörű ingatlanokat, ahelyett, hogy egy újat építenek mellé.

A rejtély megoldásához kérdésünkkel megkerestük az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesületet, amely a legnagyobb magyarországi ingatlanfejlesztők hoztak létre. Reagálásképp megküldték számunkra a sajtóközleményüket, amelyből lehangoló választ kaptunk a felvetésünkre.

Folytatás