Gyengélkedő forint: jól jön az árfolyamgát?

Az elmúlt napok eseményei újabb mélységekbe lökték a forintot. Egy euróért jelenleg már 314, a svájci frankért 257 forintot kell fizetni. Ez természetesen tovább emeli a devizahitelesek által fizetendő törlesztőrészleteket. Ilyenkor jöhet jól az árfolyamgát.

Az elmúlt napok árfolyamgyengülése, valamint az oly nagyon várt, átfogó devizahiteles mentőcsomag elmaradása ismét az árfolyamgátra irányíthatja a figyelmet. A 2012 áprilisában bevezetett konstrukciónak ugyanis éppen az a lényege, hogy egy öt éves, átmeneti időszakra mentesíti az adósokat az árfolyamváltozásból származó kockázatok alól. Bár a jelentkezés határidejét többször módosították, majd el is törölték, a vártnál jóval kevesebben jelentkeztek, és máig is csak a jogosultaknak mintegy 40 százaléka vette igénybe az árfolyamgátat. Folytatás

Árfolyamgát: Hitelelengedéssel komoly segítség lehet

Hétfőn benyújtották, kedden pedig már el is fogadták a devizahiteles mentőcsomag legújabb elemét, mely nem más, mint az árfolyamgát kiterjesztése a 90 napon túli tartozást halmozókra. Ők azonban csak akkor vehetik igénybe az állami kezességvállalást, ha a bank enged tartozásukból. Sokan az árfolyamrögzítést már eddig is látszatintézkedésnek tartották, holott van, akinek tényleg megéri csatlakozni. Utánanéztünk, hogy egy átlagos svájci frank alapú hitel esetében mennyit lehet megtakarítani a konstrukció segítségével.

Első látásra nem sok újdonságot hozott a még a kormány által is átmenetinek tartott új devizahiteles mentőcsomag, mely lényegében az árfolyamgát igénybevételére jogosultak körének kiszélesítését jelenti. A módosítás értelmében ezentúl a 90 napon túli, de 180 napot nem meghaladó tartozást felhalmozók, valamint a 20 millió forintnál magasabb hitelösszeget felvevők is igényelhetik a rögzített árfolyamon való törlesztést. A konstrukció részleteihez nem is igen nyúlt a kormány, az egyetlen lényeges módosítás, hogy a legalább három hónapja tartozók esetében a gyűjtőszámlához kapcsolódó állami kezesség csak akkor igényelhető, ha a bankok elengedik az ügyfelek adósságának egy részét úgy, hogy a tartozás legfeljebb az fedezetül szolgáló ingatlan értékének legfeljebb 95 százaléka legyen. Az intézkedés célja ezzel, hogy a bankokat a hitel részbeni elengedésére ösztönözzék, és elősegítsék a nem teljesítő hitelek arányának csökkenését. Folytatás

Elkészült a Fidesz javaslata: marad az árfolyamgát

Bár Varga Mihály a múlt héten még úgy nyilatkozott, hogy a jogi helyzet rendezetlensége miatt csúszhat a devizahiteles mentőcsomag, most a Fidesz mégis benyújtott egy javaslatot. Ennek tartalma azonban arra utal, hogy továbbra sincsenek konkrét elképzelések a helyzet hosszabb távú kezelésére.

Mert mit is tartalmaz a mostani tervezet? Lényegében a már működő árfolyamgát kiterjesztését néhány olyan adósra, akik eddig nem éltek ezzel a lehetőséggel. A módosítás értelmében például igénybe vehetnék a rögzített törlesztést azok, akiknek 90 napon túli tartozásuk van, és azok is, akik 20 millió forintot meghaladó hitelt vettek fel. Az árfolyamgát konstrukciójához tehát nem nyúlnak, holott eddig sem volt túl népszerű megoldás az adósok körében, a jogosultak kevesebb, mint fele vette eddig igénybe. Folytatás

Obamának sincs jobb ötlete az árfolyamgátnál?

Míg a hazai árfolyamgáttal és annak újbóli meghosszabbításával kapcsolatban itthon inkább a kritikus hangok jellemzőek – mondván az a stratégia hiányára utal – addig az USA-ban az újabb és újabb határidő-kitolásokat egy kényelmes kompromisszumként értékelik. Persze ez a két koncepció közötti különbségből is adódik.

A múlt héten megszavazták a magyar árfolyamgát rendszer határidejének kitolását, így 2017-ig marad idő, hogy kihasználjuk a rögzített árfolyammal való törlesztés, és a halasztott kamatkockázat kombinációjából álló konstrukciót.

Azonban az óceán túlpartján is hasonló témában történt bejelentés: az amerikaiak HAMP (Home Affordable Modification Program) névre hallgató adósmentő programjának is kitolták a határidejét. Folytatás

Diszkriminatív az árfolyamgát?

Az árfolyamgát hétfői meghosszabbításával egyben módosították az igénybevétel lehetséges hosszát. Aki ezt követően lép be, maximum 5 évig törleszthet rögzített árfolyamon. Ezzel szemben az, aki korábban élt a lehetőséggel, legkésőbb 2017 júniusáig fizethet ily módon.

Nem nehéz kiszámolni, hogy annak aki, aki az elmúlt egy évben lépett be, kevesebb idő áll rendelkezésre. Ez pedig diszkriminatív, ráadásul pont azokkal szemben, akik eddig is meggyőzhetőek voltak. Természetesen a törvény ezután is módosítható oly módon, hogy ez a hátrányos megkülönböztetés megszűnjön, ugyanakkor a hiba jól mutatja, hogy mi történik akkor, ha rekord gyorsasággal, és nem kellően átgondoltan hozzák meg a döntéseket. Pont ez az átgondolatlanság az, ami komoly problémát jelent a különböző mentőcsomagok kapcsán. Hiányzik a kiszámíthatóság, ami feltétlenül szükséges ahhoz, hogy egy-egy család meghozzon egy a mindennapjait alapvetően befolyásoló döntést. Folytatás

Mégis meghosszabbodik az árfolyamgát? – GYORSHÍR

Rogán Antal szerint a Fidesz képviselőcsoportja javasolni fogja, hogy tegyék folyamatossá az árfolyamgátba való belépés lehetőségét. A frakcióvezető ma délutáni sajtótájékoztatóján közölte, terveik szerint a jövőben bármikor lehetne csatlakozni a konstrukcióhoz annak 2017-es lejártáig.

Számításaink szerint ha minden jogosult élne a lehetőséggel, akkor mintegy 200 milliárd forinttal csökkenne a lakosság devizahitel-adóssága. A változás egyébként egybecseng Pénzügyi Szervezetek Állami felügyeletének korábbi javaslatával, de még a múlt héten is úgy nyilatkoztak a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, hogy nem várható az árfolyamgát határidejének újabb kitolása.

Az árfolyamgátra eddig a jogosultaknak mindössze 38%-a jelentkezett. Bár számításaink szerint valóban lehet nyerni a rögzítéssel, a nyereség mértéke nagyban függ attól, hogy mikor vettük fel a hitelt, és hogy milyen lesz a jövőben a forint frankhoz illetve euróhoz viszonyított árfolyama.

Még két hét az árfolyamrögzítésből

Még két hétig lehet jelentkezni az árfolyamgátra, mivel annak határideje – többszöri módosítás után május 31-én lejár. Ahogy egy korábbi bejegyzésünkben megírtuk, az árfolyamgát a legtöbb esetben valóban megtakarítást jelent az adósoknak, de érdemes utánaszámolni, hogy mennyit is lehet megtakarítani a konstrukcióval. Ezt több tényező is befolyásolja: a hitel felvételének időpontja, a gyűjtőszámla-hitel futamideje, és természetesen a valós és a rögzített árfolyam közötti különbség.

Annak ellenére, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami felügyelete támogatná a határidő további kitolását, a Nemzetgazdasági Minisztérium a múlt héten úgy nyilatkozott, hogy ezúttal nem várható hosszabbítás, és a kormány nem tervez újabb adósmentő intézkedéseket. Az árfolyamgátra eddig mintegy 150 ezren, a jogosultak körülbelül harmada jelentkezett. Folytatás

Nincs több eszköz a devizahitelesek megsegítésére?

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára ma reggel úgy nyilatkozott a TV2 Mokka című műsorában, hogy nincsenek új eszközök a devizahitelesek megsegítésére, mivel az eddigi intézkedések kimerítették a kormány lehetőségeit. Ennek ellenére még több százezren vannak nehéz helyzetben a lakáshitelek miatt. Ők vajon miben reménykedhetnek?

Az államtitkárral készített interjú ide kattintva megtekinthető. A mentőcsomagokról szóló rész 6:15-től hallható. Folytatás

Megéri az árfolyamgát?

Sokan úgy gondolják, hogy az árfolyamgát nem igazi megoldás a devizahitelesek gondjaira, csak a problémák időbeli eltolását jelenti. Ennek ellenére van olyan, aki jól járna ezzel a konstrukcióval, csak egy kis számolást igényel, hogy megtudjuk, mennyit is nyerhetünk a belépéssel. A hitelfelvétel időpontja, az árfolyam, és a gyűjtőszámlahitel futamideje egyaránt befolyásolja a megtakarítás mértékét.

Korábbi bejegyzésünkben írtunk arról, hogy a forint 2008 októbere óta tartó gyengülése jelentősen megnehezítette a devizahitelesek életét, a törlesztőrészletek akkor is jelentősen megemelkedtek volna, ha a bankok nem változtatnak a kamatokon, illetve ha nem vesszük figyelembe a különböző banki költségeket. A 2012 áprilisában bevezetett új árfolyamgát a forint ingadozásából eredő kockázatokat mérsékelné ötéves átmeneti időszakra. Bár a jelentkezés határidejét 2013. május 31-ig kitolták, a jogosultaknak mindössze harmada élt a lehetőséggel. Az alacsony érdeklődés oka lehet, hogy sokan nem ismerik a konstrukció részleteit, illetve nem látják az abban rejlő lehetőségeket. A leggyakoribb ellenérv, hogy lényegében csak a probléma elodázásáról van szó, mivel a rögzítést követően még magasabbak lesznek a törlesztőrészletek Ettől függetlenül van, aki jól járna ezzel a konstrukcióval, csak egy kis számolást igényel, hogy megtudjuk, valójában mennyi lesz a nyereség. Folytatás

Gyenge forintba olvadnak a milliók

árfolyam, devizahitel, lakáshitel, árfolyamgátAz euró és a frank árfolyama ismét rekord közeli magasságokban mozgott márciusban, és az elmúlt napokban is csak néhány forintos erősödés volt tapasztalható. Ez rossz hír a devizahiteleseknek, hiszen a gyenge forint a törlesztőrészletek további növekedését is magával hozhatja. Az árfolyamváltozás viszonylag ritkán kerül szóba a hitelválságot kiváltó tényezőként, holott ez az elsődleges oka annak, hogy ma is családok százezrei szembesülnek fizetési nehézségekkel. De mi áll a forintgyengülés hátterében? Vajon lehetne ellene tenni?

Hosszú hónapok óta folyamatos viták tárgyát képezik a különböző, devizahiteleseknek nyújtott mentőcsomagok és intézkedések. Mennyire hatékonyak, kinek tudtak eddig segíteni, mennyire veszélyezteti a bankrendszer stabilitását és ezzel hosszútávon a gazdaság versenyképességét. Míg a ezek kapcsán sokszor késhegyre menő viták folynak, addig viszonylag kevés szó esik magáról a főbűnösről: az árfolyamról.

Folytatás