Cafeteria lakáshitelre: Itt a végleges rendelet!

Bár csak nemrég jelent meg a részletes szabályozás a munkavállalóknak nyújtható, lakáshitel-törlesztésre fordítható adómentes juttatással kapcsolatban, már most igen komoly érdeklődés mutatkozik az új típusú cafeteria iránt – legalábbis munkavállalói oldalról. Kérdés, hogy vajon hány munkaadó tud, illetve akar majd így segíteni alkalmazottain.

Bár már január 1-je óta érvényben van a cafeteria-szabályzat azon módosítása, mely lehetővé teszi adómentes juttatás nyújtását a munkavállalóknak, számos részkérdés azonban csak pár hete került meghatározásra. Ennek ellenére már most nagy az érdeklődés a juttatás iránt, ami öt év alatt összesen öt millió forinttal, azaz akár havi 83 ezer forinttal járulhat hozzá a dolgozók lakáshitelének törlesztéséhez. Folytatás

Jövedelemarányos törlesztés: Jó lesz nekünk?

Győztes devizahiteles per, közelgő jogegységi döntés, őszre ígért mentőcsomag. Új fejezethez érkezett a devizahiteles mentőcsomagok többéves története, kérdés, hogy végre pontot is teszünk-e a sztori végére. Az új intézkedésekből még ugyan nem sokat lehet tudni, az MNB stabilitási jelentésében mindenesetre utalás van a jövedelemarányos törlesztés bevezetésére. De ez vajon segítséget, vagy a hitelezés befagyasztását jelenti majd?

A választásokkal mérséklődött a kormányra nehezedő nyomás, lehet, hogy éppen ez jelent majd előrelépést a pár hónapja megrekedt, politikai értelemben (is) rendkívül érzékeny devizahiteles kérdésben. A Kúria rövidesen meghozhatja régen várt jogegységi határozatát, és már egy újabb kormányzati mentőcsomagot is meglebegtettek az illetékesek. Az MNB stabilitási jelentésében is utalás van a jövedelemarányos törlesztésre, mint lehetséges mentőcsomagra, melyet akár már az idén is bevezethetnek. Folytatás

Semmis az árfolyamrés: Valóban jön a fordulat?

A Kúria ítéletet hozott a Kásler Árpád vs. OTP ügyben, és kimondta, semmis az árfolyamrés, azaz a devizavételi és a devizaeladási árfolyam alkalmazását előíró szerződés feltétel, a bankok csak a Nemzeti Bank középárfolyamát alkalmazhatják átváltáskor. A döntés sokakat érint, és komoly hatással lehet egy új devizahiteles mentőcsomagra, ugyanakkor kérdés, hogy mekkora segítséget jelent a bajban lévő devizahiteleseknek.

Ma hozta meg az ítéletet a Kúria a Kásler Árpád által indított, és már az Európai Bíróságot is megjárt perben, melyben arról kellett dönteni, hogy a bank tisztességesen járt-e el akkor, amikor árfolyamrést alkalmazott, azaz a törlesztőrészleteket eladási árfolyamon, a folyósítást viszont vételi árfolyamon számolta ki. Folytatás

Még 8000 ingatlant vehet át az eszközkezelő

Folyamatosan nő a Nemzeti Eszközkezelőnek felajánlott ingatlanok száma, már több mint 16 ezer lakás került be programba. Az idei év végéig még mintegy 8000 ingatlan átvételére lehet számítani, ami összesen 100-120 ezer embernek jelenthet segítséget.

Tovább nőtt azoknak az ingatlanoknak a száma, melyek valamilyen adósság – pl. devizahitel, közműtartozás – miatt a Nemzeti Eszközkezelő tulajdonába kerülnek. A szervezet szóvivője szerint eddig 16 650 lakást vettek át, és a cél, hogy ezt a számot év végéig 15 ezerre emeljék. Folytatás

Fontos hét a devizahitelesek előtt

Mozgalmas hét elé néznek a devizahitelesek, ugyanis az Alkotmánybíróság akár már ma állást foglalhat a kormány által benyújtott kérdésekről, szerdán pedig nyilvánosságra hozzák Luxembourgban a főtanácsnok véleményét a Kásler-per kapcsán.

Akár már ma is nyilvánosságra hozhatja az Alkotmánybíroság állásfoglalását a devizahiteles kérdésben a Magyar Nemzet információi szerint. A kormány még novemberben kereste meg a bírói testületet azzal, hogy állapítsa meg, alaptörvénybe ütközik-e az egyoldalú kamat-emelés, az árfolyam-rés megállapítása, illetve az, hogy a kockázatot az ügyfelekre hárítják a bankok. Folytatás

Gyengélkedő forint: jól jön az árfolyamgát?

Az elmúlt napok eseményei újabb mélységekbe lökték a forintot. Egy euróért jelenleg már 314, a svájci frankért 257 forintot kell fizetni. Ez természetesen tovább emeli a devizahitelesek által fizetendő törlesztőrészleteket. Ilyenkor jöhet jól az árfolyamgát.

Az elmúlt napok árfolyamgyengülése, valamint az oly nagyon várt, átfogó devizahiteles mentőcsomag elmaradása ismét az árfolyamgátra irányíthatja a figyelmet. A 2012 áprilisában bevezetett konstrukciónak ugyanis éppen az a lényege, hogy egy öt éves, átmeneti időszakra mentesíti az adósokat az árfolyamváltozásból származó kockázatok alól. Bár a jelentkezés határidejét többször módosították, majd el is törölték, a vártnál jóval kevesebben jelentkeztek, és máig is csak a jogosultaknak mintegy 40 százaléka vette igénybe az árfolyamgátat. Folytatás

Végleg becsődölt az ócsai projekt?

A ma megjelent hírek szerint már a kormány is lemondott az Ócsai lakóparkról, és nem tervezi újabb pályázat kiírását. A még üres lakások az Eszközkezelő tartalékalapjába kerülnek, és például a katasztrófa sújtotta területeken élők átmeneti szállása lehet belőlük.

Úgy tűnik, már a kormány sem bízik az Ócsai lakópark sikerében. Bár még tavaly év közepén is a folytatásról nyilatkoztak, decemberben lejárt a jelentkezés utolsó határideje, és újabb pályázatot már nem is írnak ki a lakásokra. Az üres épületek a Nemzeti Eszközkezelő tartalék ingatlanjaivá váltak, de az még nem világos, hogy konkrétan hogyan fogják őket a jövőben hasznosítani. A tartalékingatlanokat a NET Zrt.-nek minden hónap 15-ig meg kell hirdetnie bérbeadásra szociálisan rászorulók részére, vagy tartalékolhatja esetleges katasztrófák idejére. Folytatás

Jogegységi határozat: Jogszerű a devizahitel

Ismét csalódniuk kell azoknak, akik a devizahitelek egy tollvonással való megszüntetését várták, a Kúria állásfoglalása szerint ugyanis a devizahitelek jogszerűek, és a szerződés egy pontjának érvénytelensége még nem jelenti a teljes szerződés semmisségét. A legfelsőbb bírói testület szerint a devizahiteles probléma megoldását nem lehet kizárólag a bíróságoktól várni.

Felfokozott várakozás kísérte a Kúria mai jogegységi döntését, mely a devizahitelek érvényességét, jogszerűségét vizsgáltam valamint arra kereste a választ, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások jogszabályba ütköztek-e, és hogy ezek alapján kimondható-e a devizahiteles szerződések semmissége. Folytatás

A valóban rászorulóknak kell segíteni!

A magyarok többsége elsősorban egy olyan mentőcsomagot támogatna, amely a leginkább rászorulóknak segítene, ugyanakkor az ezzel járó terheket megosztaná minden szereplő, az állam, a bank és az adós között – derül ki a Bankmonitor.hu által készített felmérésből.

A Bankmonitor.hu ma megjelent kutatása arra kereste a választ, hogy hogyan ítéli meg a lakosság az eddigi mentőcsomagokat, illetve hogy milyen típusú segítséget támogatna a jövőben. A válaszokból kiderül, az eddigi intézkedéseket kevésbé tartja sikeresnek a többség, mégpedig azért nem, mert azok sok esetben nem tudtak választ adni a legnehezebb helyzetben lévő adósok problémáira. Folytatás

Devizahiteles perek: megéri kivárni?

A devizahiteles mentőcsomagok helyét egyre inkább a perek veszik át, a kormány és az adósok is jogegységi döntésre várnak. Ez azonban korántsem olyan egyszerű, mint azt gondolnánk, a perek nagyon eltérő tartalmúak és célúak lehetnek, ráadásul egy ilyen döntés sem fogja garantálni az adós számára kedvező ítéletet. Annak, aki most fontolgatja a per indítását, érdemes lehet pár hónapot várni.

Az elmúlt hetekben-hónapokban a kormány egyre inkább a jogi megoldás felé mozdult el a devizahiteles ügyben, amit az is jelez, hogy november elseje után csak egy még általuk is átmenetinek tartott árfolyamgát-bővítést fogadtak el. Az eddigi tapasztalatok azonban azt mutatják, a perek egyáltalán nem jelentenek garanciát a sikerre. Jelenleg mintegy 2600-2800 peres ügy van folyamatban, de egyelőre 10 alatti azon eljárások száma, mely a bank számára kedvezőtlen módon zárult, olyan ítélet pedig még nem született, mely a devizahiteles szerződés semmisségét jelentette volna ki. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy mivel hazánkban nincs precedensjog, az egyes bíróságok hasonló ügyekben akár egymásnak ellentmondó ítéleteket hozhatnak.

Folytatás