AirBnB és társai: áldás vagy átok?

Hihetetlen mértékben nő a magánlakások turistáknak való kiadását segítő honlapok népszerűsége, és ma már sokszor a tehetősebb utazók is inkább ezt a módszert választják a hotelek helyett. A hirtelen jött sikernek azonban nem mindenki örül. Nyugat-Európa és Amerika nagyobb városaiban a szállodák a kieső vendégforgalomra, az önkormányzatok a csökkenő adóbevételekre, a lakást bérlők pedig az emelkedő árakra panaszkodnak.

Egyre nagyobb szeletet hasítanak ki az idegenforgalomból származó bevételekből az olyan „közösségi szálláslehetőséget” kínáló honlapok, mint az AirBnB, a Homeaway vagy a Wimdu. Az ötlet pofonegyszerű: ha van egy szabad szobád, jobb esetben egy egész lakásod, amit kiadnál pár napra turistáknak, csak regisztrálni kell a honlapra, melyen keresztül az érdeklődők kapcsolatba léphetnek veled. A honlap természetesen lecsíp valamennyi közvetítői díjat, de még így is egy alapvetően mindenkinek előnyös üzletet lehet kötni.A gyors térhódítás nem véletlen. Sok esetben jóval olcsóbban jutunk így szálláshoz, mint egy hotelben, vagy panzióban, és ez különösen igaz akkor, ha nagyobb társasággal utazunk, és meg lehet osztani a költségeket. A pénzért cserébe pedig egy teljes lakást kapunk, például felszerelt konyhával, ahol akár főzni is lehet, tovább csökkentve az utazással járó költségeket.

A népszerűséghez az is hozzájárulhat, hogy mindehhez egyfajta divatos életérzés is társul, melyet az oldalakon sem győznek hangsúlyozni: a regisztrációval egy „nemzetközi közösség” részévé válasz, új emberekkel ismerkedhetsz meg, és közvetlenül az ott élőktől kaphatsz bennfentes információkat egy adott városról.

Nem mindenki örül

A fenti honlapok Nyugat-Európa és Észak-Amerika nagyobb városaiban alapvetően átalakították a szálláskiadást, amit természetesen nem mindenki fogadott kitörő lelkesedéssel. A változás fő kárvallottjai nem meglepő módon a hotelek, panziók és hostelek, akik jelentős forgalomtól esnek így el, ami ráadásul hosszabb távon a foglalkoztatásra is hatással lehet (kevesebb felszolgálóra, takarítóra lesz szükség).

Azonban nem csak őket, a kormányzatot és a helyi önkormányzatokat is hátrány éri, elsősorban az adóbevételek visszaesése révén. Míg a hotelek ÁFA-t, idegenforgalmi adót fizetnek, addig a magántulajdonosoknak – egyelőre – nincs ilyen kötelezettsége. Ugyancsak érdekes kérdés a lakáskiadásból származó bevételek után fizetendő jövedelemadó behajtása, így az adóhatóságok már előszeretettel böngészik a megjelenő hirdetéseket.

Hogyan hat mindez az ingatlanpiacra?

Az online szálláskiadás sok nagyváros ingatlanpiacát átalakította, hiszen egy teljesen új üzleti szegmenst hozott létre: a rövid távú bérbeadást. Ennek különösen azokban a városokban van komolyabb hatása a piaci folyamatokra, ahol eleve magas a bérlakások aránya, és a többség nem saját tulajdonú, hanem bérelt lakásban él. A turisták számára népszerű városokban az ingatlantulajdonosoknak egy idő után jobban megéri a lakást rövidebb időre kiadni, mint hosszabb távra az ott élőknek, hiszen pár nap alatt ugyanannyi bérleti díj szedhető be egy turistáról, mint egy diáktól egy hónap alatt.

Kiadó lakások Amszterdamban. Minél világosabb a szín, annál több a turisztikai hasznosítású ingatlan. (forrás: travelnext.nl)

Az amúgy is meglehetősen magas ingatlanárakkal rendelkező Amszterdamban például már komoly vita folyik az ilyen jellegű szolgáltatások valamilyen szintű szabályozásával kapcsolatban. Az adóelkerülés mellett ugyanis egyre komolyabbnak látják annak veszélyét, hogy az alacsonyabb jövedelműek, vagy éppen az egyetemisták számára is megfizethető lakások száma drasztikusan visszaesik, így ők a város központi részéről teljesen kiszorulhatnak.

Persze a kérdést másik oldalról is meg lehet közelíteni. A szálláskereső oldalak csak egy a kor technikai feltételeihez igazodó, valós igényeit kielégítő szolgáltatást nyújtanak, melynek szabályozására a helyi önkormányzatok, vagy éppen konkurensként a hotelek nincsenek kellőképpen felkészülve, a gyors változásokra nem tudnak elég gyors választ adni. A vita tehát még koránt sincs lezárva, így az online cégek és a városok között még további pengeváltások várhatók. Valamilyen szabályozás valószínűleg előbb vagy utóbb lesz a legtöbb városban, de azt, hogy mikor, és az mit fog tartalmazni, még a jövő zenéje.

Előző bejegyzésünk: CES 2014: Eljött az okos lakások ideje?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.