Terjed a lakásbérlés – kényszerből

Hamburg, Budapest, bérlakás, lakáshitel, lakáspiacBudapest és Hamburg lakosainak száma csaknem azonos, mindkét nagyváros mintegy 1,7 milliós lélekszámú. A lakáshelyzet viszont gyökeresen eltér egymástól. Míg Hamburgban 70 százaléknál is többen élnek bérlakásban, addig Budapesten – az országos adatokból becsülve – a városlakók 10 százaléka. A bejelentés nélkül bérbe adott lakások száma miatt azonban ez a szám minden bizonnyal magasabb és az utóbbi években tovább is nőhetett. Az ok a lakásvételhez szükséges hitel hiánya.

Nem ritka eset mostanában, hogy a kisebb lakásból nagyobba való költözést nem eladással és hitellel kiegészített vétellel oldják meg a kényelmesebb otthonba vágyók, hanem inkább kiadják a régi ingatlant és az onnan beszedett bérleti díjat néhány tízezer forinttal kiegészítve bérlik az újat.

A megoldást azonban a kényszer szüli és  nem a prioritások átértékelése. A lakástulajdon vonzereje ugyanis továbbra is nagy, a többség kidobott pénznek érzi a lakbért, szemben egy törlesztő részlettel, amelynek a végén (talán csak 35-40 év után) mégis csak a saját birtokba kerül az ingatlan. A saját lakás iránti vágy szinte beleivódott a vérünkbe. Jóval többet költünk lakhatásra, mint például a kulturális és történelmi örökség alapján rokonnépnek felfogható csehek vagy lengyelek. Holott a minden erővel, sőt erőn felül is önálló lakásra való törekvés sokszor az észérvek ellen van, főként a fiatalabb korosztály esetében. A szülő fészket elhagyva sokan rögtön lakáshitel felvételére és lakásvásárlásra gondolnak, miközben könnyen lehet, hogy egy vagy két év múlva éppen az ország elhagyása és külföldi munkavállalás lesz náluk napirenden. A hitelcsapok elzáródása, a drága forinthitel és a jogszabályban rögzített minimális önerő és kötelező jövedelemvizsgálat azonban érzékelhető fordulatot hozott ezen a téren.

Az új lakáspiac ugyanis leült. Tavaly csak negyedannyi új otthonhoz adtak kulcsot, mint a csúcsévnek számító 2004-ben. Nincs hitel, nincs mire alapozni a lakásvásárlási terveket, s helyette – igaz kényszerből – egyre jobban terjed a bérlés. Ezt a folyamatot csak tapasztalni lehet, a statisztikai adatokból nem lehet kiolvasni, s várhatóan a közeljövőben sem állnak majd rendelkezésre egzakt számok. A lakások jelentős részét ugyanis – a hivatalos bejelentést mellőzve – feketén adják bérbe. Így a különféle lakásstratégiák alkotása előtt várhatóan  jó darabig még a Központi Statisztikai Hivatal brosúráiból idéznek majd. Eszerint például Közép-Magyarországon 2001-től 2005-ig 88,3 százalékról 90,1 százalékra nőtt a tulajdonosok által lakott lakások aránya a lakott lakóingatlanokon belül, ami közvetve azt jelzi, hogy a bérleti szektor még csökkent is ebben a térségben. Az ország egyetlen más szegletében sem volt egyébként ekkora változás, a többi térségben általában ezalatt az öt év alatt alig mozdult a saját lakások 92, 93 vagy éppen 94 százalékos aránya.

Azt persze nehéz felmérni, hogy a rendkívüli mértékben megszigorodott lakáshitel-helyzet hatására elindult változás mennyire formálja majd át hosszabb távon is a gondolkodást. Mennyire lesz meghatározó továbbra is a saját lakástulajdon iránti vágy, illetve mennyire lesz elfogadott egy bizonyos korosztálynál a bérlés a mobilitás és a gyors változtatás, mint például egy adódó külföldi munkalehetőség elfogadása érdekében. Új fejlemény például, hogy a kormány jelentős lakbér-kiegészítést is adna az alacsonyabb jövedelműek számára, ha 100 kilométernél nagyobb távolságban vállalnának munkát.

A bérlés lassú, de érzékelhető terjedése (amelyet piackutatással, nagyobb mintás körkérdésekkel lehetne bizonyítani) ugyanakkor jó apropó lehetne ahhoz, hogy a magánbérlakások piacát meggondolt módon szabályozzák. Fontos lenne ugyanis, hogy a bérlő és a tulajdonos is komfortosan és ne kiszolgáltatottan érezze magát saját szerepében. Egy adókedvezmény, s persze a másik oldalon az ingatlanvagyon adóztatása pedig valószínűleg jó hatással lenne a bérlakás-piac kifehérítésére is.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.