Telekszomszédok „belátási” pere

per, szomszéd, felperes, háztulajdonos, ingatlan, elsőfokú ítéletAmi kívülállónak telekszomszédok közötti „fülemüle”-pernek látszik, az az érintetteknek mindennapos bosszúság, és akár vagyonuk kézzel fogható értékcsökkenését is jelentheti. Még bosszantóbb, ha a per véget nem érő jogi tortúrává válik, amelynek költsége már-már vetekszik a felperes által elszenvedett kárral.

Télen, lombhullás után jól látható közeli szomszédságunkban egy volt önkormányzati telek, amire úgy építettek nagy lakóházat, hogy a talajt legalább egy méterrel föltöltötték. Így a szomszédos üres telek szinte gödörbe került. Ki lesz az az őrült, aki így megveszi a szomszédos telket? Több éve nincs is érdeklődő.

De mi van, ha a már meglévő házunk mellett tölti föl a telket a szomszéd, s építi magasabbra házát az engedélyezettnél? S ezzel sérti házunk, kertünk intimitását? Túlzottan nagy lesz a belátás, s a szomszéd – szó szerint – elveszi a napot?

A Fővárosi Bíróságnak most éppen harmadszorra kell újra tárgyalnia egy ezzel foglalkozó szomszédsági pert. Ritka és kínos, hogy egy ügyet már harmadszorra tárgyalnak első fokon. A pert indító háztulajdonos szerint az csak hagyján, hogy a szomszéd magasabbra építette házát, mint az építési engedélyben szerepel. De helyenként 80 centivel megemelte a kert, a ház alapjának szintjét is, ami jelentősen megnövelte a belátást a saját kertjére.

Nem fillérekről van szó. Az – első – elsőfokú ítélet szerint mindez 3,5 százalékkal, ebben az esetben 2,3 millió forinttal csökkentette az ingatlan értékét. A kedves szomszéd többek között azzal érvelt, hogy mit számít az a pár centi, amivel megsértette az engedélyeket. Másrészt pedig miről beszél a szomszéd, amikor olyan örökzöld falat növeszt a saját kertjében, ami eleve megakadályozza az átláthatóságot.

Bírósági ügyek dilemmája, hogyan ítéljék meg a betonfal átláthatóságával vetekedő, 5-8 méteresre is megnövő tujafalak napot elfedő hatását. Ha téglafal lenne, nem lenne vitás a bíróság ítélete. Ha örökzöld-fal, akkor a bíróságok ritkán vállalják fel, hogy kimondják, a szomszéd számára átláthatatlan falat növesztenek. Igaz a bírósági gyakorlat átalakulóban van.

A konkrét ügyben négy bírósági ítélet (két-két ítélet született a Fővárosi Törvényszéken és a Fővárosi Ítélőtáblán) után is vitatott, hogy a szomszéd megemelte-e a 80 centivel a talajszintet, vagy csak tíz centi humuszt szórt szét. Rossz és hiteltelen szakértői vélemények születtek a jogi eljárások során. Ezért van szükség immár a harmadik menetre. A perköltségek pedig már több millió forintra rúgnak, s összevethetők a szomszédos ingatlanok esetleges értékcsökkenésével, vagy éppen értéknövekedésével. A felek akár fel is adhatnák, de saját igazuk bizonyítása miatt valószínűleg erre képtelenek. Az indulásnál valószínűleg nem vették számításba, hogy a bíróság nem kellően hatékony munkája legalább annyira eszi a pénzt, mint egy ingatlan-beruházás.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.