Sorvezető lakásperekhez

Kúria, tulajdonos, hangszigetelés, lakás, eladó, perekA Kúria a héten három olyan elvi jelentőségű határozatot hozott nyilvánosságra, amelyek lakások felújításával, műszaki állapotával kapcsolatos perek végére tesz pontot. Az elvi jelentőségi határozatok nem kötelező érvényűek a bíróságok számára, de nagyon markáns sorvezetőnek számítanak. Hasonló formában hozták nyilvánosságra egyébként azt is, hogy a devizahitellel kapcsolatos pert átküldték az Európai Unió bíróságához.

Az egyik esetben az eladó úgy adta el a társasházi lakását, hogy azt – szerződésben foglaltan – előzőleg műszakilag és esztétikailag teljesen felújította. Amikor azonban az új tulajdonos hangszigetelés miatt megbontotta a burkolatot, kiderült, hogy a fal és a padló vizesedik. Hibás teljesítés – kiáltott fel a vevő, amit közölt az eladóval, aki azonban ezt nem ismerte el. Az öt éven át tartó pereskedésben a végül is vesztes eladó perköltségei és a kamatok akár meg is haladhatták a vizesedést okozó hibák kijavításának költségeit. A bíróság 2 millió forint (és járulékai) megfizetésére kötelezte az eladót, aki azonban az első fokú és a jogerős ítélet után is kötötte az ebet a karóhoz, és ügyét a bírósághoz. Vesztére, a Kúria is elmarasztalta.

Az eladó a perben azzal védekezett, hogy a lakás az eladáskor az életkorának és használtsági fokának megfelelő, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban volt. Ez akár igaz is lehet. A Kúria  szerint egy használt dolog (lakás) vásárlásánál tudomásul kell venni a fogyatékosságokat. De ha az eladó szerződésben vállalta, hogy az életkorához és a használtsági fokához képest jobb állapotban adja el a lakást, akkor vállalnia kell a következményeket, és önmagában mit sem számít, hogy a lakás használható volt.

Lakáseladók számára tehát az javasolható, hogy a lakást – szerződésben –  „megtekintett állapotban” adják el. A vásárlóknak pedig az az érdeke, hogy a lehető legtöbb ígéret legyen a szerződésben arról, hogy milyen tökéletes műszaki állapotban van a lakás.

A másik ügyben hét éves vitát zárt le a Kúria. Ebben az esetben a vevő galoppírozta el magát. A 12 millióért vásárolt lakásban a laminált padló felpúposodott, nedvesedett és penészesedett. Hibás teljesítésre hivatkozva 2,7 millió forint árleszállítást követelt, de elsősorban azt, hogy visszacsinálhassák a lakásvásárlást.

A jogerős ítélet 1,1 millió forintot ítélt meg a számára, tehát ekkora árleszállításra kötelezte az eladót, a szerződés „visszacsinálását” azonban alaptalannak mondta ki. Ezt jóváhagyta a Kúria is, az ítéletéből ráadásul kiderült az is, hogy a vásárlók nem teljesítették “karbantartási kötelezettségüket”, magyarán a vizesedés ellenére hagyták lerohadni a lakást. A Kúria szerint szavatossági igényt csak jóhiszeműen és a tisztesség követelményeinek megfelelően lehet érvényesíteni. A vevők azért sem állhatnak el a szerződéstől, mert a lakást az eredeti állapotnál csak lényegesen rosszabb állapotban adták volna vissza.

A harmadik esetben az elkeseredett lakástulajdonos a felújítást végző céget perelte be, 2,4 millió forintos kártérítést követelt. Azonban túlságosan későn, az elévülési idő után. Jobb tehát, ha rögtön lépünk a hiba jelentkezésekor, ill. tájékozódunk az elévülési időről. A történet azonban itt még nem ér véget. A pervesztés után a rossz minőségű felújítás miatt újabb hibák jelentkeztek. A helyzetbe belenyugodni nem tudó megrendelő ezúttal a cég ügyvezetőjét perelte be, mondván az ő szakértelmének a hiánya miatt végeztek rossz munkát.

Ebben akár igaza is lehet, de a Kúria szerint a vállalkozó vezető tisztségviselőjének magatartása, eljárása nincs jelentőséggel magának a vállalkozásnak a cselekménye. A hibás teljesítésért, másnak okozott kárért csak a vállalkozást, a társaságot lehet felelősségre vonni. Akkor is ez a helyzet, ha a kivitelező pl. eltűnik, fölszámolják.

Az építőiparban virágzik leginkább a fekete munka. Aligha akad olyan lakástulajdonos, aki ne fizetett volna már számla nélkül a lakással kapcsolatos munkáért. De a Kúria ítélete arra is fölhívja a figyelmet, hogy ha „feketén” foglalkoztatunk egy vállalkozót, legalább a pénz kifizetéséről, és nagy vonalakban az elvégzett munkákról írassunk egy átvételi elismervényt. Egy ilyen papír birtokában ugyanis eséllyel lehetne perelni a vállalkozót, illetve akár a vezető tisztségviselőt is, ha hibásan teljesít – éppen azért, mert hivatalosan nem a cég végezte el a munkát.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.