Mi éri meg jobban: bérelni, vagy lakást venni?

lakás, ingatlan, lakáshitel, albérletMagyarországon történelmi okokból az emberek több mint 90%-a saját ingatlanban lakik. Ugyanez az arány az Egyesült Államokban 65% alatti, Hollandiában az 50%-ot sem éri el. Ebben a cikkben megvizsgáljuk az albérlet és a saját lakás előnyeit és hátrányait, illetve anyagi szempontból is megnézzük, hogy a jelenlegi hitelköltségek mellett megéri-e kölcsönből vásárolni.

A magyar gondolkodásmódban milyen érvek szólnak a saját ingatlan mellett? A leggyakrabban hangoztatott okok, hogy az ingatlan értékálló, nem tud elinflálódni, nem vagyunk kiszolgáltatva a főbérlők kénye-kedvének, olyan tapétát teszünk a falra, ami nekünk tetszik.Mivel csak a huszadik században a magyar emberek kétszer is átélték, hogy a pénzük elértéktelenedett (egyszer a koronával az első világháború után, majd a pengővel a második világháború után), valamelyest érthető, hogy az ingatlanra, mint örök értékálló befektetési lehetőségre tekintenek.Azonban a 2007-ben kialakult pénzügyi válság hatására egyértelmű lett sokaknak, hogy az ingatlanba fektetés nem egyirányú, biztos nyerő lehetőség. Az eltelt öt évben az ingatlanok értéke reálértelemben több mint 30%-ot esett, és a gazdasági folyamatokat figyelve belátható időn belül nem is várható gyökeres fordulat a piacon. A magas munkanélküliség, a több százezer problémás lakáshitel és az emberek rossz tapasztalatai az eladósodással kapcsolatban a további stagnálást vetíti előre a lakásárak tekintetében.

Azzal, hogy a saját ingatlanunkban a magunk urai vagyunk, nem lehet vitatkozni.

Milyen előnyei vannak az albérletnek? A legelső nyilvánvaló előnye, hogy nem kell erőn felül eladósodni a lakhatásunk miatt, így a hitelek miatti problémával sem kell szembesülnünk. A másik előny a mobilitásunk megőrzése. Ez jelenti azt is, ha egy másik városban, vagy mostanában már másik országban találunk munkát, a költözés azonnal megvalósítható, nem kell fél évet-évet várni az ingatlan eladása miatt. Ugyanígy mindenkor az élethelyzetünknek megfelelő ingatlanban lakhatunk, a gyerekek érkezése miatti megnövekedett helyigény egy egyszerű költözéssel megoldható, ahogy a gyerekek elköltözése után is egyszerűen kisebb lakásba költözhetünk. Ha a társasházban egy alkoholista pár költözik a szomszédunkba, akik egész nap veszekednek, a gondot egy albérletcsere megoldja a számunkra. De ha csak egy nagyobb, kisebb, igényesebb, olcsóbb, csendesebb, vagy éppen frekventáltabb helyen lévő lakásba szeretnénk költözni, egy-két hónap alatt megtehetjük.

Amennyiben albérletben lakunk, nem lesz kézzelfogható érték (tudniillik a lakás) a kezünkben, amit esetleg szükség esetén eladhatunk, vagy a gyerekeinkre hagyhatunk.

Nézzük meg, érdemes-e hitelt felvennünk a jelenlegi magas kamatok mellett ingatlanvásárlásra!

Először egy negatív jövőképet elemezünk: egy 20 éves periódust vizsgálunk, és azt feltételezzük, hogy a lakáspiaci negatív hangulat és a bankok magas kamatszintjei 10 évig fennállnak, így tíz évig a lakásárak és az albérleti árak 5%-os infláció mellett csak átlag 2%-kal nőnek, a hitelkamat pedig a jelenlegi 13%-on marad, a tizedik év végén viszont a helyzet javul az országban, és továbbra is 5% infláció mellett a lakásárak és az albérleti árak 4%-kal nőnek, a kamatok pedig 9%-ra esnek.

Az „A” szereplőnk egy 12 milliós lakást albérletbe vesz ki, 70 ezres díj ellenében, míg a „B” szereplőnk hitelt vesz fel 20 évre. Őt a kezdeti költségek is terhelik (illetékfizetés, ügyvédi díj, berendezés költsége), így 14,5 milliós összeggel számolunk (az egyszerűsítés miatt az egész vásárlás hitelből valósul meg). Eltekintünk a lakástulajdonost terhelő költségektől (például lakásfelújítás költségei.)

Az „A” szereplő az albérleti díj és a hiteldíj közötti különbséget elteszi 7%-os kamatozású bankbetétbe, TBSZ számlára, kamatadó-mentesen.

Vizsgáljuk meg 20 év távlatából, ki járt jobban anyagilag?

Azt találjuk a táblázat alapján, hogy amennyiben helyesek voltak a feltételezéseink, 20 év múlva az albérletben lakó személynek van akkori 34 millió forint megtakarítása, míg a lakásvásárlónak van egy tehermentes 23,4 millió forint értékű ingatlana.

Most nézzük meg, ha az albérlet kezdeti díja 75 ezer forint, az ingatlanok és az albérletek értéknövekedése először 3%, majd már hét év múlva eléri az infláció értékét. A lakáshitelek kamatai is a hetedik év után leesnek 9%-ra.

Tehát ha egy kicsit pozitívabban tekintünk a jövőbe, anyagi szempontból még a mai magas hitelkamatok mellett is megérheti lakásvásárlásba fogni, mert még viszonylag magasabb betéti kamatokat feltételezve is jobban járunk a mostani hitelfelvétellel és lakásvásárlással, mint az albérleti díjak fizetésével. (A cikk első felében említett egyéb nem számszerűsíthető szubjektív tényektől most eltekintünk.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.