Garázs, mint befektetés

Mind örömmel fogadjuk, hogy szeretett négykerekűnk zárható, biztonságos és mindemellett ingyenes helyen pihen. A garázsokat és parkolóhelyeket azonban akár befektetési céllal is megvásárolhatjuk, a későbbi bérbe adás reményében. Mint alább kiderül, nem elhanyagolható hozammal.

A garázs bérbe adás elsősorban Budapesten és a nagyobb városokban szóba jöhető lehetőség. Budapesten tavaly átlagosan mintegy 1,8 millió forintba került egy garázs (beleszámítva a teremgarázsi helyeket is), ez közel 200 ezer forinttal alacsonyabb, mint öt évvel korábban. A kisebb pénzű befektetők tehát valamivel könnyebben labdába rúghatnak a gazdasági válság következtében.

Más kérdés, hogy ugyanezek a folyamatok a garázsok iránti keresletet, és így a bérleti díjakat is érintették. Meglepő módon a fővárosban tárolt személygépkocsik száma már a válság előtt csökkenni kezdett, ami valószínűleg a környező településekre történő kiköltözéssel függ össze. 2008 óta pedig még meredekebben mérséklődik az üzemben lévő fővárosi autók száma. Összességében tehát mind a vásárlás, mind a bérlés olcsóbbá vált, vagyis az adott befektetéssel elérhető hozam nagyjából szinten maradt.

Említettük már az 1,8 millió forintos fővárosi garázs-átlagárat, ez azonban jelentős szóródásokat takar: természetesen a belvárosban a legmagasabbak az árak, az V. kerület átlaga a 3,2 millió forintot is meghaladja, Budán pedig az 1,8 millió forintos ársáv inkább a város széléhez közel eső helyeken érhető el. Külsőbb pesti kerületekben azonban már úgy is érdemes garázs után nézni, ha az erre fordítható keret egy millió forint körül van.

A garázzsal elérhető hozam ugyanakkor meglehetősen hasonló képet mutat Budapest minden részén, hiszen ahol alacsonyabb az ingatlan ára, ott kevesebb lesz a havi bérleti díj is. Az átlagos mutató 8-10 százalék közötti, és itt különösebb szórások sem mutatkoznak. Ez azt jelenti, hogy egy drágább budai vagy belvárosi garázst havi 20-25 ezer forintért, egy kül- vagy kertvárosi tárolóhelyet pedig havi 10-15 ezer forintért lehet bérbe adni. A forgalmasabb területeken lévő parkolóházakban ugyan magasabbak lehetnek a havi bérleti díjak, de itt fontos szempont lehet a cégek számára nyújtott költségelszámolási lehetőség és a magánszemély bérbeadóknál nagyobb rugalmasság. Az egyszeri garázs-bérbeadó jobban teszi, ha nem a Lipótgarázs havi 79 ezer forintos díjához lövi be személyes elvárását.

A bérleti díjak összességében párhuzamosan mozognak a közterületi parkolási díjakkal, valamint a parkolás nehézségeivel is. A zsúfolt, majd a sikeres leparkolást óránként 400 forintos díjjal honoráló belvárosban ezért aranyat érhet egy saját tárolóhely.

Kissé meglepő módon a garázs- és teremgarázs-árak között nincs jelentős különbség, a felszíni nyílt parkolók azonban természetesen alacsonyabb bérleti díjakat kínálnak. Legalábbis ha havidjról van szó, a belvárosban ugyanis, az általában a szabadon maradt telkeken kialakított parkolók szinte ugyanazt az árat képviselik, mint a közterületi díjköteles parkolás.

A felszíni parkolóhelyekkel elérhető hozamot nehéz megbecsülni, ilyen vállalkozásba ugyanis inkább csak a cégek vágják fejszéjüket. Egy több, netán több tucat autó befogadására alkalmas telek megvásárlása ugyanis tíz-, akár százmilliós tétel is lehet. Az is igaz viszont, hogy a parkolóként való működtetés után a terület fejleszthető vagy értékesíthető egy építkezni szándékozó vállalkozásnak. És addig is termeli a havi több százezer forintra rúgó bevételt.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.