Fészket keresnek a gólyák

albérlet, lakás, egyetemista, főváros, belvárosForró heteket él át a magyarországi, azon belül is különösen a fővárosi albérleti piac, legalábbis az előző hónapok pangásához képest. Ennek oka, hogy szeptember elején sok tízezer egyetemista és főiskolás kezdi meg a tanévet. Többségük ugyan legalább másodéves „visszatérő”, sok elsőéves viszont ezekben a hetekben keres szálláslehetőséget felsőfokú tanulmányainak városában.

Akár lakástulajdonosok vagyunk, akik szívesen tennének szert többlet jövedelemre egyetemista albérlők révén, akár lakást kereső fiatalok, az alábbi szempontokat mindenképpen érdemes figyelembe venni.

Először is, fontos, hogy az egyetemre, főiskolára kerülők lakáskeresése szeptember közepére szinte kivétel nélkül lezárul, így nem érdemes húzni az időt alkudozással vagy a tökéletes lakásra/bérlőre való várakozással. Nem árt tisztában lenni azzal, hogy ennek a rétegnek igencsak szűkre szabottak az anyagi lehetőségei, így az ár elsődleges szempont az albérlet kiválasztásánál. Ez még akkor is igaz, ha baráti társaságok, ismerősök, de sokszor még vadidegenek is közösen bérelnek lakást, így osztván meg nemcsak bérleti díjat, hanem a rezsiköltségeket is.

A második fontos szempont az iskola közelsége, ennyiből tehát a felsőoktatási intézményekhez közeli, általában belvárosi lakások kiadására van a legnagyobb esély. Itt ugyanakkor van némi kettősség, hiszen az igazán felkapott, Dunához közeli, szépen felújított, netán műemlék-jellegű épületekben található lakások ára az egyetemisták nagy része számára túlságosan magas. Esélyesebbek a belvárostól kissé távolabbi, de jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkező lakások, elsősorban Újlipótvárosban, Angyalföldön, Erzsébet- és Józsefvárosban. Igaz, az Orvosi Kar, az ELTE, a Corvinus, a Műszaki Egyetem és a Közép-Európai Egyetem számos külföldi hallgatóval büszkélkedik, és esetükben nem kizárt, hogy a drágább, központibb lakások is szóba jöhetnek.

A harmadik szempont természetesen a lakás komfortfokozata. A kényelem mellett ez a rezsiköltségekre is hatással van, nem mindegy többek között, hogy a tél milyen fűtéssel és szigeteléssel rendelkező lakásban köszön rá az egyetemistákra. Elsősorban a fűtésnél többszörösek lehetnek a különbségek az egyes lakások között, nem véletlen, hogy a jogszabály szerint az idén még csak az adásvételnél bevezetett kötelező jellegű energetikai tanúsítást 2016-tól a bérbe adásnál is megjelenik. Az átalánydíj ilyen esetekben talán előnyösebb, mint az egyedi mérés, utóbbinál ugyanis a korábbi számlák birtokában is nehéz megítélni, hogy a személyes hőmérsékletigény alapján mekkora költséggel érdemes számolni.

Ami pedig a lakáskeresők tényleges számát illeti: Budapesten mintegy 150 ezerre tehető az egyetemisták és főiskolások száma, ebből 50 ezren azonban nem nappali tagozatosak, náluk tehát nem merül fel a lakhatás, mint megoldandó probléma. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kimutatása szerint a fennmaradó százezer fő két harmada fővárosi vagy pest megyei, így közöttük is csekély lehet az albérletet keresők aránya, bár biztosan akadnak ilyenek. A kollégiumok kapacitása a fővárosban és környékén nem éri el a 20 ezrest sem, tehát még így is mintegy 20 ezer olyan egyetemistával, főiskolással lehet számolni, akik ezekben a hetekben keresnek maguknak hajlékot Budapesten.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.