Életminőségünk múlik a lakóhely alapos megválasztásán

 lakóhely, ingatlan, életminőség, ingázó, áremelésAz ár, az ingatlan állapota és elhelyezkedése – jellemzően ezeket a tényezőket vesszük figyelembe egy-egy lakás vagy ház vásárlásakor. Ezek mellett azonban több olyan szempontot is érdemes már előre figyelembe vennünk, amelyek meghatározzák egy-egy lakóhelyen elérhető életminőségünket.

Érdekes kutatást végeztek a Zürichi Egyetem szakemberei az ingázás időtartamának és az emberek életminőségének és boldogságának összefüggéséről. Az adatok szerint a napi 46 percet meghaladó ingázási idő már akkora feszültséget okoz, hogy az ingázónak 19 százalékos fizetésemelésre lenne szüksége a nem ingázó kollégája számára adott életminőség eléréséhez. Vagyis amikor házat vagy lakást vásárolunk, vagy éppen munkahelyet váltunk, nagyon is érdemes figyelembe venni a naponta ránk váró távolságot, pontosabban az ennek megtételéhez szükséges időt. Könnyen lehet ugyanis, hogy egy ötödével jobban fizető, ám távolabb lévő munkahely melletti döntés végül jó esetben is csak „nullszaldósnak” bizonyul.

Az otthon és a munkahely közötti távolság más összefüggésekben is fontos tényező lehet. Holland kutatók szerint például kimutatható párhuzamosság az ingatlantulajdonlás és a munkanélküliség között: akinek ugyanis van egy szeretett háza vagy lakása, inkább csak annak környékén keres munkalehetőségeket. Míg az, aki mobilisabb, sokkal széles körben nézhet számára megfelelő munkahely után. Az, hogy Magyarországon az emberek túlnyomó része saját lakásában lakik és nemzetközi összehasonlításban nagyon alacsony az albérletek és albérlők aránya, ezek szerint összefügghet az alacsony foglalkoztatottsággal és a magas munkanélküliséggel is.

A család és a barátok könnyű elérhetőségének jelentőségéről az angolok végeztek kutatást. E szerint önmagában az a tény, hogy a családunkat és a barátainkat minden gond nélkül akár a hét minden napján felkereshetjük, lévén csak néhány utca választ el minket tőlük, egy évi 18 ezer eurós fizetésemeléssel egyenértékű életminőség-javulást eredményez.

Egyre hangsúlyosabb kérdéssé válnak a közlekedési költségek is: bár Magyarországon a helyi és helyközi közösségi közlekedés az utóbbi időben nem, vagy csak szerény mértékben drágult, ez csak az állami támogatásokkal és a beruházások, fejlesztések elmaradásával tartható fenn. Előbb-utóbb tehát jönni fog a jelentős áremelés, az autózók pedig már évek óta a zsebükön érzik az üzemanyagárak elszállását. Nem mellékes tehát, hogy a lakóhelyünkről gyalog, vagy akár kerékpárral elérhető-e minden, ami fontos az életben: munkahely, iskola, bevásárlóközpont.

Ezek mellett az általános érvényű tanácsok mellett Budapesten érdemes figyelembe venni a friss statisztikákat is. Például azt, hogy a gépkocsi feltörésének vagy ellopásának esélye a IV., XIX. és XX. kerületekben a legmagasabb, míg a betöréses lopások, rablások terén a II., V., X. és XIX. kerület az éllovas.

Nem árulunk el titkot, csupán megemlítjük: kiemelkedő jelentősége van a zöldterületek arányának is a lakóhely megválasztásában. Budapesten e tekintetben a II. és a XII. kerület a befutó, de kitűnő választás lehet a III. kerület hegyvidéki, a Bécsi úttól nyugatra eső része is.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.