Elbukik a távmunka forradalma?

 távmunka, lakásiroda, Yahoo, személyiségi jogok

Felkavarta a tengerentúli gazdasági sajtót a Yahoo-tól kiszivárgó új szervezeti megszorítás: ennek értelmében nincs tovább távmunka. Ezzel minden főnök titkos álma teljesült: végre van hivatkozási alap a kiváltságos otthoni dolgozók rövidebb pórázon tartására! De hova tegyük ezt a sok embert az irodában?

Marissa Mayer nagy fába vágta a fejszéjét, mikor elvállalta tavaly, hogy ledörzsöli a patinát az egykoron jobbhírű, mára kifejezetten ciki Yahoo márkájáról. A Google vagy a Facebook árnyékában szép lassan megpenészedő informatikai és tartalomipari óriásnál úgy döntöttek, hogy júniustól mindenkinek ismét be kell járnia az irodába. Az érvek jogosnak tűnnek: a változékony, kihívásokkal teli, és fiatalos vállalati kultúrában nem elhanyagolható a szerepe a folyosói szóváltásoknak, a kantinban tartott ötletbörzéknek, a személyes viszonyok fenntartásának. Legyenek bármennyire is technológiai geekek a dolgozók, a puszta virtualitás sokat elvesz ezekből.

A távmunka szkeptikusai örömmel konstatálták a retrográd lépést, nem csupán informatikai cégek, hanem minden szektorban bátorságot merítettek az eddig konzervatívnak bélyegezett menedzserek: „Na ugye!” – lélegeztek fel, és Mayer érveit lobogtatva rohantak a trendi HR-eseknek: aki otthon dolgozik, annak elkallódik a figyelme, elveszti motivációját, visszaél a szabadságával, vagy olyan szintű beszámolási és adminisztrációs kényszert kell rászabadítani, ami vagy nem éri meg, vagy már súrolja a személyiségi jogok határait.

Persze a Yahoo gyorsan sietett megnyugtatni mindenkit: nem iparági trendfordulót szeretett volna kirobbantani, egészen egyszerűen a Yahoo esetében a számos drasztikus változtatásnak részét kell ez is képezze, legalábbis átmeneti időre. A részletekből kiderült, hogy komplett osztályokat találtak üresen, anélkül hogy utol lehetett volna érni bárkit, vagy fel lehetett volna mutatni bármiféle eredményt a munkájukat illetően. A potyautasok elszaporodása ellen szolgálnak a megszorítások.

Egyelőre itthon nem kell attól tartani, hogy begyűrűznének a Yahoo keltette hullámok. Főleg azért, mert nincs honnan visszakozni: a távmunkások aránya sokkal alacsonyabb, mint a nemzetközi átlag. Annak ellenére így van ez, hogy sok cég kifejezetten kockázatot vállal azzal, hogy íróasztalt és telefont ad dolgozóinak, akik egyébként nincsenek is feltétlenül bejelentve, vagy éppen olyan alvállalkozói státuszban mozognak, amit egy kezdő adóellenőr is leleplez, és azonnal rejtett foglalkoztatásnak vélelmezhet.

Emellett az irodapiaci kultúrában is mutatkozik némi elmaradás: a kihasználtság annak ellenére csökken, hogy friss irodaátadások alig vannak. Nyilván a cégek száma és létszáma is egyre csökken, emellett tettenérhető egy friss trend is. Miközben az elmúlt években megfigyelhető volt, hogy az A-kategóriás irodákból a B-kategóriásokba kezdtek átmozogni a bérlők, további költségcsökkentésként ismét reneszánszukat élik a lakásirodák. Az egykor kiadási céllal vásárolt lakásokba mikro- és kisvállalkozások költöznek. Pedig egy lakásirodának számos hátránya van, illetve sok olyan tulajdonsága, amire az olcsóbb bérleti díj illúziójától elbódulva nem gondolnak a költségcsökkentésben érdekelt bérlők:

1. A lakásirodák kialakítása korántsem olyan rugalmas, mint a kifejezetten irodapiaci céllal épült béringatlanok. Nehezen alakíthatóak, beosztásuk nem ideális, a tárgyalók, közös terek, illetve a dolgozói munkahelyek kialakítása minden erőlködés ellenére sem érheti el az ideálist egy lakásirodában.

2. Az üzemeltetés sokkal nehézkesebb: fűtés, légkondicionálás, takarítás tekintetében egy lakást sokkal nehezebb vinni, mint egy irodaházi bérleményt.

3. Sokkal gyakoribbak a viták mind a lakókkal, mind az ingatlan eredeti tulajdonosával. A lakókat a megnövekvő forgalom, a körfolyosón dohányzó kollégák és az elfoglalt parkolók zavarják, a tulajdonos pedig nehezen birkózik meg azzal a ténnyel, hogy sokkal gyorsabban amortizálódik egy irodaként használt lakás, mint egy lakócélú.

4. Biztonsági szempontból is jelentős a hátrány. Portaszolgálat hiányában sokkal több a hibalehetőség: elkallódhatnak levelek, eltévedhetnek az érkező ügyfelek, munkaidőn kívül pedig sokkal nagyobb eséllyel törhetik fel a lakásirodát könnyen megszerezhető számítógép vagy akár készpénz reményében.

5. Ezernyi más praktikus nyavalya is felmerül: lakásirodákban több kábellel kell megbirkózni, ritkán van kihasználható álmennyezet vagy duplapadló a kábeleknek. Lakásirodában a vécére járás is gondot okozhat: az, ami otthon természetes és tolerálható távolságnak tűnik egy mosdó és egy nappali között, az egy teli irodában kényelmetlenül közelinek tűnik: irodában sokkal jobban felértékelődik a sértetlen intimszféra.

Általánosan elmondható az is, hogy egy cég megítélését rontja, ha lakásirodában van, és nem pedig egy rendes irodaházban – kivéve a jogi irodákat, a magánorvosi vagy rekreációs célú szolgáltatókat.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.