Cafeteria lakáshitelre: Itt a végleges rendelet!

Bár csak nemrég jelent meg a részletes szabályozás a munkavállalóknak nyújtható, lakáshitel-törlesztésre fordítható adómentes juttatással kapcsolatban, már most igen komoly érdeklődés mutatkozik az új típusú cafeteria iránt – legalábbis munkavállalói oldalról. Kérdés, hogy vajon hány munkaadó tud, illetve akar majd így segíteni alkalmazottain.

Bár már január 1-je óta érvényben van a cafeteria-szabályzat azon módosítása, mely lehetővé teszi adómentes juttatás nyújtását a munkavállalóknak, számos részkérdés azonban csak pár hete került meghatározásra. Ennek ellenére már most nagy az érdeklődés a juttatás iránt, ami öt év alatt összesen öt millió forinttal, azaz akár havi 83 ezer forinttal járulhat hozzá a dolgozók lakáshitelének törlesztéséhez. Folytatás

Mennyi az annyi? Avagy hogy mérjük az alapterületet?

Az ingatlanhirdetéseket böngészve gyakran találkozhatunk kreatív megoldásokkal, ha a lakásméret megadásáról van szó. Az erkély vagy a lodzsa például gyakran kritikus pontnak számít, de van, aki a falak alapterületét is alapul veszi, de még olyanra is volt példa, hogy a lépcsőház tulajdoni hányadnak megfelelő része is becsúszott a lakás alapterületébe. Bár az ilyen jellegű turpisságok nagy eséllyel előbb-utóbb kiderülnek, nem árt, ha körültekintően járunk el, és adott esetben mi magunk is átszámoljuk, mennyi is az annyi.

Okozhat meglepetéseket a jóhiszemű vásárlónak, ha összehasonlítja az ingatlan hirdetésben szereplő alapterületét a tulajdoni lapon szereplővel, és pláne, ha azt a maga fizikai valójában akkurátusan le is méri. Persze nem mindig a vásárló megrövidítése a cél, sokszor több évtizedes adminisztrációs hibák állnak az eltérés hátterében, vagy egy rossz mérési módszer okozza a hibát. Ettől függetlenül az sem ritka, hogy valóban a tulaj akarja megnövelni az eladásra kínált teret. Folytatás

Itt a panel reneszánsza?

Bár a panellakások megítélése nem a legjobb Magyarországon, több közép-európai országban is úgy tűnik, elindult az ilyen lakások felértékelődése. Egy nemrégiben publikált felmérés szerint például a csehek 40 százaléka úgy gondolja, a panel ideális lakóhely lehet. De vajon valóban ilyen rózsás a helyzet?

Szűk terek, hangos szomszédok, magas fűtésszámla, és rosszul szigetelő ablakok; hosszan lehet sorolni a panellakások hátrányait. Mégsem lehet megkerülni ezt az épülettípust, hiszen a hetvenes-nyolcvanas években Európa-szerte (bár különösen a keleti blokkban) építették őket a tömeges lakásigény kielégítésére. Magyarországon közel 800 ezer panellakás található, ahol a lakosság ötöde él, de Csehországban például minden harmadik, Prágában pedig minden második embernek a „panelák” az otthona. Folytatás