Agglomerációba költözne? Most érdemes lépni!

A válság érzékenyen érintette a Budapesti Agglomeráció lakáspiacát, ami az árakon is megérezteti hatását, így most olcsón juthat családi házhoz az, aki itt keres magának új otthont. Nem mindegy azonban, hogy hol keresünk: jelentős különbségek vannak az egyes települések között árak tekintetében.

Bár a Budapesti Agglomerációt sem kerülte el az ingatlanpiac válsága, a visszaesés nem azonos mértékben érintette az egyes településeket, és jelentős különbségek figyelhetők meg az árak alapján. A Duna House legfrissebb elemzése szerint a nyugati és az észeknyugati szektor településein kellett legtöbbet fizetni egy lakásért, az átlagárak itt elérték a 25 millió forintot is, egy négyzetméterért pedig 230-250 ezer forintot kellett kifizetni. A legolcsóbb a délkeleti szektor (Vecsés, Gyál, Üllő), ahol már 154 ezer forintos négyzetméteráron is lakáshoz juthatunk, egy ingatlan pedig átlagosan 13,9 millióba kerül. Folytatás

Devizahiteles perek: megéri kivárni?

A devizahiteles mentőcsomagok helyét egyre inkább a perek veszik át, a kormány és az adósok is jogegységi döntésre várnak. Ez azonban korántsem olyan egyszerű, mint azt gondolnánk, a perek nagyon eltérő tartalmúak és célúak lehetnek, ráadásul egy ilyen döntés sem fogja garantálni az adós számára kedvező ítéletet. Annak, aki most fontolgatja a per indítását, érdemes lehet pár hónapot várni.

Az elmúlt hetekben-hónapokban a kormány egyre inkább a jogi megoldás felé mozdult el a devizahiteles ügyben, amit az is jelez, hogy november elseje után csak egy még általuk is átmenetinek tartott árfolyamgát-bővítést fogadtak el. Az eddigi tapasztalatok azonban azt mutatják, a perek egyáltalán nem jelentenek garanciát a sikerre. Jelenleg mintegy 2600-2800 peres ügy van folyamatban, de egyelőre 10 alatti azon eljárások száma, mely a bank számára kedvezőtlen módon zárult, olyan ítélet pedig még nem született, mely a devizahiteles szerződés semmisségét jelentette volna ki. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy mivel hazánkban nincs precedensjog, az egyes bíróságok hasonló ügyekben akár egymásnak ellentmondó ítéleteket hozhatnak.

Folytatás

Szocpol helyett „ingyenhitel”?

Varga Mihály egy tegnapi sajtótájékoztatón azt nyilatkozta, megfontolandónak tartaná az MNB által indított Növekedési Hitelprogram lakossági kiterjesztését, ahol a kölcsönt lakásépítésre lehetne felhasználni. Kacsa, jól irányzott kampányfogás, vagy éppen valós segítség lesz vajon az elejtett félmondatból?

A nemzetgazdasági miniszter szerint örvendetes lenne, ha az építőipart a magánerős építkezések hajtanák, és ennek érdekében megfontolandó lenne a korábban indult hitelprogram kiszélesítése oly módon, hogy azt nem csak a vállalkozások, hanem magánemberek is igénybe vehessék. A példaként felhozott program nem más, mint az NHP, melynek keretében rendkívül alacsony, 2,5 százalékos kamat mellett igényelhető hitel, amihez ráadásul semmilyen más banki költség nem kapcsolódhat. Bár a miniszter ma már sietve ki is jelentette, csak magánvéleményt fogalmazott meg, a bogarat mégis beleültette a lakáspiac szereplőinek fülébe. Folytatás

Lakáspiac: nincs új a nap alatt

Tovább esik az ingatlanpiac, az építések mellett az eladott ingatlanok száma, és átlagára is tovább csökkent az év első felében. Egyre kevesebbet kell dolgoznunk egy lakás megszerzéséért és a hitelek is kedvezőbbé válnak, mégsem indul be a kereslet: a bizonytalan gazdasági helyzet és az állami támogatások visszavágása többet nyom a latba.

A KSH múlt héten adta ki a negyedéves lakásépítésekre vonatkozó adatokat, melyek az ingatlanszektor további lejtmenetéről tanúskodtak. Nem ez volt azonban az egyetlen most publikált információ: október végén jelent meg az idei év első félévére vonatkozó lakásárindex is, mely az árak mellett az értékesített ingatlanok számát is összesíti. Folytatás

Árfolyamgát: Hitelelengedéssel komoly segítség lehet

Hétfőn benyújtották, kedden pedig már el is fogadták a devizahiteles mentőcsomag legújabb elemét, mely nem más, mint az árfolyamgát kiterjesztése a 90 napon túli tartozást halmozókra. Ők azonban csak akkor vehetik igénybe az állami kezességvállalást, ha a bank enged tartozásukból. Sokan az árfolyamrögzítést már eddig is látszatintézkedésnek tartották, holott van, akinek tényleg megéri csatlakozni. Utánanéztünk, hogy egy átlagos svájci frank alapú hitel esetében mennyit lehet megtakarítani a konstrukció segítségével.

Első látásra nem sok újdonságot hozott a még a kormány által is átmenetinek tartott új devizahiteles mentőcsomag, mely lényegében az árfolyamgát igénybevételére jogosultak körének kiszélesítését jelenti. A módosítás értelmében ezentúl a 90 napon túli, de 180 napot nem meghaladó tartozást felhalmozók, valamint a 20 millió forintnál magasabb hitelösszeget felvevők is igényelhetik a rögzített árfolyamon való törlesztést. A konstrukció részleteihez nem is igen nyúlt a kormány, az egyetlen lényeges módosítás, hogy a legalább három hónapja tartozók esetében a gyűjtőszámlához kapcsolódó állami kezesség csak akkor igényelhető, ha a bankok elengedik az ügyfelek adósságának egy részét úgy, hogy a tartozás legfeljebb az fedezetül szolgáló ingatlan értékének legfeljebb 95 százaléka legyen. Az intézkedés célja ezzel, hogy a bankokat a hitel részbeni elengedésére ösztönözzék, és elősegítsék a nem teljesítő hitelek arányának csökkenését. Folytatás

Tovább zuhan a lakásépítés: Mindig van lejjebb?

Megjelent a KSH legfrissebb, harmadik negyedévre vonatkozó lakásépítési statisztikája. Az eredmények még a korábbi rossz adatokat is alulmúlják. De vajon meddig tarthat még a visszaesés? Mi kell a folyamat megállításához?

Kiadta a Központi Statisztikai Hivatal a lakásépítésekre vonatkozó harmadik negyedéves adatait. Az eredmények lesújtóak: az év első 9 hónapjában mindössze 4077 lakás épült, ami a tavalyi évhez képest 37 százalékos visszaesést jelent. Ez különösen annak fényében rossz eredmény, hogy tudjuk, már tavaly ilyenkor is negatív rekordokat döntögettünk. Ráadásul a jövőben sem számíthatunk sok jóra: a kiadott építési engedélyek száma is 32 százalékos visszaesést mutat. Folytatás

Elkészült a Fidesz javaslata: marad az árfolyamgát

Bár Varga Mihály a múlt héten még úgy nyilatkozott, hogy a jogi helyzet rendezetlensége miatt csúszhat a devizahiteles mentőcsomag, most a Fidesz mégis benyújtott egy javaslatot. Ennek tartalma azonban arra utal, hogy továbbra sincsenek konkrét elképzelések a helyzet hosszabb távú kezelésére.

Mert mit is tartalmaz a mostani tervezet? Lényegében a már működő árfolyamgát kiterjesztését néhány olyan adósra, akik eddig nem éltek ezzel a lehetőséggel. A módosítás értelmében például igénybe vehetnék a rögzített törlesztést azok, akiknek 90 napon túli tartozásuk van, és azok is, akik 20 millió forintot meghaladó hitelt vettek fel. Az árfolyamgát konstrukciójához tehát nem nyúlnak, holott eddig sem volt túl népszerű megoldás az adósok körében, a jogosultak kevesebb, mint fele vette eddig igénybe. Folytatás