Olcsó lakás rászorulóknak? Még várni kell…

A napokban felröppent a hír, hogy a kormány egy rendeletmódosítással lehetővé tenné, hogy a jövőben bárki kérvényezhessen szociális bérlakást, aki szociálisan rászorul vagy hajléktalan, esetleg túlzsúfolt lakásban él. Mint kiderült, a helyzet azért korántsem ilyen rózsás.

A héten változott a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. működéséről szóló kormányrendelet. A módosított szabályok értelmében a NET Zrt. tulajdonában lévő tartalékingatlanok listáját minden hónapban közzé kéne tenni az Eszközkezelő, valamint az illetékes Önkormányzat honlapján. A meghirdetett ingatlanokra jelentkeznek azok, akik a törvény szerint szociálisan rászorulónak minősülnek, vagy nincs hol lakniuk. Vagyis bárki, aki hajléktalan, túlzsúfolt lakásban él, vagy gyermeket nevel és családi pótlékot, valamint szociális segélyt kap. A jelentkezők között előnyt éveznének az eszközkezelő már meglévő bérlői, a családosok és az adott településen élők. Folytatás

Bankszövetség lesöpörve, jöhet a kormány csomagja

A novemberi határidő előtt, már pénteken benyújtotta a bankszövetség az új devizahiteles mentőcsomagra vonatkozó javaslatait a kormány részére. Ahogy arra számítani lehetett, nem is kellett sokat várni a válaszra: Varga Mihály szerint a terv nem felel meg az elvárásoknak, így saját csomagot dolgoznak ki.

Győzött a papírforma, már ma délelőtt kiderült, hogy a kormány nem tartja megfelelőnek a bankok által a devizahitelesek megsegítésére kidolgozott javaslatait. Az, hogy a csomagot pénteken nyújtották be, hétfőn reggel pedig már a válasz is megszületett, arra utal, hogy a kormány tagjai nem sokat gondolkoztak a válaszon. Varga Mihály nem is igen mélyedt el a részletekben, nem tudjuk például, hogy konkrétan mik voltak a javaslatok, milyen számok szerepeltek a tervezetben és kiket érintett volna, de azt sem, hogy mik voltak a hibái a javaslatoknak. Az elutasítás indoklása eddig kimerült abban, hogy a bankok nem módosították szerződéseiket az ügyfelekkel, és nem vezették át a kúria döntéseit. A baj ezzel az, hogy az összes szerződés egyedi felülvizsgálatát akkor sem lehetett volna novemberig lezavarni, ha a bankok teljesen konstruktívan állnak a kérdéshez. Erre egyébként korábban a bankszövetség is felhívta a figyelmet, és a szerződések felülvizsgálatát csak jogszabályi módosítás mellett tartották kivitelezhetőnek. A kúria döntésére azért nem érdemes hivatkozni, mert az egy konkrét szerződéshez köthető, ráadásul a döntés arra nem terjed ki, hogy hogyan kell a banknak és az ügyfélnek elszámolnia, vagyis az ügy még korántsem zárult le. Folytatás

Egy régen várt segítség: Adómentes adósságelengedés

A kormány tervei szerint módosítana a jelenlegi szja-szabályozáson, melynek értelmében 16 százalékos adót kell fizetni az elengedett adósság után. Az intézkedéstől azt várják, hogy a bankok nagyobb arányban engedjék el ügyfeleik adósságát.

A jövő évi adócsomag részét képezné az a módosítás, melynek értelmében adómentessé válna az adósságelengedés minden hiteltípusnál. A korábbi szja-szabályozás élrtelmében ha egy adósnak részben vagy teljesen elengedte a bank a tartozását, akkor az ügyfél – bár gyakorlatilag nem kapott pénzt – jövedelmet szerzett, és ennek megfelelően 16 százalékos személyi jövedelemadót kellett fizetnie. Ez már egy egymilliós összeg esetében is több százezres tételt jelentett, melyet a bajba jutott adósnak be kell fizetni az államkasszába. Folytatás

Most már tényleg jön a mentőcsomag?

November végén, vagy december elején születhet meg a jelzálogalapú devizahitelezés megoldásáról szóló törvény a kormány legújabb bejelentése szerint. A nyilatkozatokból úgy tűnik, a kormány nem igen számol a bakszövetség november 1-ig benyújtandó javaslataival. Bár továbbra sincsenek részletes információk a tervekről, néhány “alapelvet” ismét megosztottak a közvéleménnyel.

November 1-jén jár le az a bankoknak adott határidő, ameddig benyújthatják a kormánynak a devizahiteles kérdés megoldására tett javaslataikat. A Magyar Nemzet már lényegében tényként kezeli, hogy bármi is lesz ennek a tartalma, azt a kormány nem fogja elfogadni, és saját megoldásait terjeszti a kormány az Országgyűlés elé, amit az nagy valószínűséggel meg is fog szavazni. Kérdés, hogy ha előre borítékolható ez a folyamat, akkor miért kellett hónapokig húzni az időt az különböző egyeztetésekkel, miért nem lehetett ezt már akár a nyáron meglépni. Folytatás

Nincs igény a lakhatási támogatásra?

Már-már közhely, hogy a magyarok nem elég mobilak, ha munkavállalásról van szó, és hiába van lehetőség elhelyezkedésre egy távoli településen, sokan nem tudnak, vagy nem akarnak elköltözni megszokott lakóhelyükről. Ehhez még az is hozzájárul, hogy legtöbbször saját lakásban élünk, amit nehezen adunk fel, ráadásul nem is biztos, hogy a vételárért hasonló ingatlant tudunk venni egy nagyvárosban. A kormány ezen nehézségek leküzdésére alakította ki a lakhatási támogatást.

A támogatás az otthonuktól nagy távolságra munkát vállalók számára nyújt segítséget az albérleti költségek finanszírozásában. A legalább három hónapja álláskeresőként nyilvántartottak, a pályakezdő álláskeresők, valamint a csoportos létszámleépítéssel érintettek kérhetik, ha a lakóhelyüktől legalább 100 kilométerre találnak állást, vagy naponta több mint 5 órát kellene munkahelyük és otthonuk között ingázniuk. A támogatás összesen másfél évre szól, és fokozatosan csökkenő mértékű. Az első hat hónapban maximum havi 100, a másodikban fél évben havi 60, míg a harmadik hat hónapban havi 40 ezer forint összegben. Folytatás

Béklyóban az ingatlanosok – megszólalt az egyik nagy közvetítő

Nagy visszhangja volt a múlt hétfőn megjelent bejegyzésünknek, amely arról szólt, hogy egyes nagy ingatlanközvetítő hálózatok milliós kötbérekkel és komoly szankciókkal próbálják visszatartani a távozni szándékozó közvetítőiket. Számtalan visszajelzést, véleményt kaptunk olvasóinktól, sőt, az egyik legnagyobb ingatlanközvetítő-hálózat vezetője is úgy érezte, meg kell szólalnia a témában. Kosztolánczy György, az OTP Ingatlanpont ügyvezetőjének elmondása szerint náluk a leírtakhoz képest teljesen más szemlélet jellemzi az értékesítőkkel való kapcsolatot, nem szerződéses akadályokkal próbálják megtartani dolgozóikat. Reakcióját változtatás nélkül közöljük. Folytatás

Segítség költözünk!

Bár az ember általában pozitív várakozásokkal tekint az új otthonba való költözésre, az ezzel járó munka és idegeskedés még a kötélidegzetűeknek is komoly kihívást jelenthet. Ha időben elkezdjük a tervezést és egy kicsit átgondoljuk, hogy mit, hogyan csináljunk, rengeteg energiát és stresszt megspórolhatunk magunknak.

Az egyik legelső eldöntendő kérdés, hogy kikkel dolgozzunk, kérjük meg ismerőseinket, vagy fogadjunk fel egy erre szakosodott céget? Természetesen ilyenkor hajlamosak vagyunk anyagi lehetőségeink alapján dönteni, de nem árt más szempontokat is figyelembe venni: mennyi bútort kell például elszállítani, és milyen kocsi áll rendelkezésre? Már csak a benzinköltség miatt sem mindegy, hogy hány fordulóval tudjuk megoldani a pakolást. A költözés sajnos általában együtt jár azzal, hogy kisebb-nagyobb károk keletkeznek: egy törött tányér, vagy éppen egy megkarcolt bútor szinte természetes velejárója a pakolásnak. Ha értékesebb holmikat szállítanánk, érdemes a munkát a profikra bízni, már csak azért is, mert az esetlegesen keletkező károkat talán könnyebb behajtani egy cégen, mint a számunkra szívességet tevő ismerősön. Folytatás