Béklyóban az ingatlanosok – milliós kötbér, szankciók a távozni akaróknak

Etikátlan eszközök használatától sem riadnak vissza a nagy ingatlanközvetítői hálózatok, ha saját érdekeik megvédéséről van szó. Milliós kötbérekkel, drasztikus szankciókkal igyekeznek röghöz kötni értékesítőiket, akik emiatt nem ritkán az egzisztenciális ellehetetlenülést kockáztatják egy esetleges váltással. A Lakásfókusz blog a hazai ingatlanközvetítői piac egy elhallgatott drámájának járt utána.

Ildikó immáron több mint három éve értékesítő az egyik hazai ingatlanközvetítői hálózatnál. A szakmán belüli váltáson csaknem egy évig gondolkodott, mire rászánta magát, hogy lépjen. Ám a hálózat kilépési feltételei hidegzuhanyként érték, amikor kielemezte aláírt megbízási szerződését. Fél évig egyáltalán nem dolgozhat értékesítőként, további fél évig pedig nem helyezkedhet el olyan ingatlanos cégnél, amelynek kettőnél több irodája van. Amennyiben megsérti ezeket az előírásokat, sokmilliós kötbér vár rá. Ildikó számára azóta minden nap őrlő dilemma, hiszen egyik oldalról szeretne váltani, a másik oldalról viszont olyan egzisztenciális kockázatot hordozna az újrakezdés, amelyet családanyaként felelősen nem vállalhat fel. Folytatás

Válság hatása: vissza a városba?

Egyre inkább veszít a népszerűségéből az agglomeráció, az elmúlt húsz évben lezajló gyors szuburbanizációnak elfogyott a lendülete, sőt, 2007-től kezdődően elindult a visszaáramlás a városba. Bár ebben több tényező is szerepet játszik, az ingatlanpiaci válság és a hitelek bedőlése felerősítette a már meglévő tendenciát: sokan nem tudják fizetni a vidéki lakásra felvett hitelüket, és egyre kevesebben engedhetik meg a családi ház luxusát.

Már a rendszerváltást megelőző néhány évben megkezdődött a fővárosiak kiköltözése a környező kisebb településekre, de igazán nagy lendületet a kilencvenes évek közepén vett a szuburbanizáció. A vidéki hangulat, a friss levegő, és az elérhető áron megszerezhető családi ház vonzó alternatívát jelentett a koszos, zsúfolt nagyvárossal, és a felújításra szoruló panelekkel, bérházakkal szemben. Míg a kilencvenes években elsősorban a privatizált önkormányzati lakások továbbadása, addig az ezredfordulót követően az egyre olcsóbbá váló lakáshitelek – mind nagyobb hányadban devizahitelek – jelentették a forrást a családi házak megvásárlásához. Folytatás

Fordulat: A bankszövetség az adósok segítségét kéri – Ez történt a héten

A bankoknak kiadott ultimátum óta, elcsendesedett a devizahitelekkel kapcsolatos vita, egyedül a Bankszövetség kommunikál a kormány és az adósok felé, egyben konzultációt kezdeményezett az hiteleseket képviselő civil szervezetekkel. Egyre többen csatlakoznak az Eszközkezelőhöz, indul a fűtési szezon. Ez történt a héten:

Elindulhat a párbeszéd?

A Rogán Antal által kiadott ultimátum óta, ahogy arra számítani lehetett, valóban elcsendesedett a devizahiteles mentőcsomag körüli vita, a kormányoldalnak elvileg nem kell megszólalnia az általuk szabott határidőig, november 1-ig. A bankszövetség azonban továbbra is kommunikál. Patai Mihály például kijelentette, a kormánynak is meg kell hajolnia  realitások előtt, több száz ezer egyedi szerződést nem lehet másfél hónap alatt módosítani úgy, hogy az minden érdekelt fél számára megfelelő legyen, hiszen ha ez lehetséges lenne, akkor azt már rég megtették volna. A kormány részvétele tehát elengedhetetlen a helyzet megoldása érdekében. Folytatás

Hol fogynak a lakások?

Továbbra is Győr-Moson-Sopron megyében a legaktívabb az ingatlanpiac a lakások forgási sebessége alapján – derül ki az OTP Jelzálogbank által készített Lakóingatlan Értéktérképből. A fővároson belül Erzsébetváros került a lista élére, a peremkerületekben viszont továbbra is csekély forgalom jellemző.

A korábbi évekhez hasonlóan 2012-ben is Győr-Moson-Sopronban volt a legdinamikusabb az ingatlanpiac, a megyék közül csak itt haladta meg a 2 százalékot a forgási sebesség. Ez a mutató azt mutatja meg,hogy az adott területen lévő lakások hány százaléka cserélt gazdát egy év alatt. A lista végén sem történt komolyabb átrendeződés, ismét Nógrád megye van a legrosszabb helyzetben, ahol az ingatlanoknak mindössze 0,5 százaléka kelt el tavaly. A legnagyobb változás 2011-hez képest Veszprém megyében történt, ahol 1,3 százalékról 1 százalékra esett a mutató értéke. Folytatás

Ön kinek segítene?

Továbbra sem lehet tudni, hogy kiknek készül az új devizahiteles mentőcsomag: míg korábban arról szóltak a nyilatkozatok, hogy csak a lakáshiteleseken segítenének, az is elhangzott,  hogy a devizahiteleket végérvényesen ki kell vezetni a piacról. A bizonytalanság hatására több hírportál is közvéleménykutatásba kezdett, és azt kérdezte olvsóitól, kiknek segítene a legújabb mentőcsomag kapcsán. Meglepő eredmények születtek.

Az eco.hu hírportál olvasóinak 48 százaléka például egyáltalán nem nyújtana mentőcsomagot a hiteleseknek, további 22 százalékuk pedig csak a leginkább rászorulókon segítene, függetlenül attól, hogy forintban vagy devizában adósodtak el. A válaszadóknak mindössze 9 százaléka gondolja úgy, hogy minden devizahitelesnek – még az autóhiteleseknek is – jár a segítség. Folytatás

Továbbra is népszerűek a bankok

Bár a válság kitörése, és különösen a devizahitelek bedőlése óta egyre hangosabbak a bankellenes hangok, a magyarok többsége továbbra is megvan elégedve a pénzintézetekkel, és kiegyensúlyozott viszonyt tart kívánatosnak az állam és a bankok között – legalábbis a Bankmonitor.hu által készített felmérés szerint. De vajon mi állhat a meglepő számok hátterében?

A magyarok többsége elégedett a magyarországi bankokkal, és azt mondja, többnyire korrekt, jó színvonalú szolgáltatásokat nyújt. A banki költségeket továbbra sem tartják túlságosan magasnak: minden negyedik válaszadó olcsónak találja a pénzintézeteket, további 34 százalék szerint pedig elfogadható szinten vannak a banki szolgáltatásokért fizetendő díjak. Folytatás

Egyre kevesebb a lakástámogatás

Bár továbbra is pang az ingatlanpiac, és az érintettek akár komolyabb állami beavatkozást is elképzelhetőnek tartanának a szektor élénkítéséhez, a legfrissebb adatok szerint a lakáscélú állami támogatások összege nemhogy nőtt volna, inkább tovább csökkent a tavalyi évben. A kifizetések nagy része ráadásul még a válság előtti lakásvásárlásokhoz jár.

Csökkentek a lakástámogatásra fordított állami kiadások 2012-ben a múlt héten benyújtott zárszámadás alapján. Összesen 124 milliárd forintot költöttek lakáscélra tavaly, ami 3,9 százalékkal kevesebb, mint 2011-ben. A legnagyobb tételt, a támogatások közel 70 százalékát a már 2009-ben megszüntetett kamattámogatásra fordította a kormány. Ez egészen a program kifutásáig meg fog jelenni a költségvetésben, igaz fokozatosan csökkenő összegként. Folytatás

Ultimátum a bankoknak – újabb időhúzás?

Ha a bankok november 1-ig nem módosítják ügyfeleik javára a devizahiteles szerződéseket, a parlamenti döntés iránya egyértelmű lesz, a kormány a devizahitelek kivezetését fogja végrehajtani, ami egyet jelent a hitelek forintosításával.

Rogán Antal ezt a visegrádi kihelyezett kormányülésen nyilatkozta, ahol többek között a devizahiteles mentőcsomagról tárgyaltak. A frakcióvezető szerint a bankoknak november 1-ig van idejük arra, hogy kijavítsák a devizahitelek hibáit és módosítsák a szerződéseket. Folytatás

Több bérlakást Magyarországra!

Az Egyesült Államokban a munkavállalók egy jó munka miatt elköltöznek, Magyarországon az emberek elköltöznek, majd a környéken keresnek munkahelyet. Ki ne ismerné az örök sirámot? A magyar munkaerő nem elég rugalmas, részben azért sem elég mobilis, mert nincs megfelelő bérlakáspiac. Ha lenne mobil lakáspiac, illetve élő bérlakáspiac mindezen sokat segítene.

Nem feltétlenül ott hiányzik a piac, amikor valaki Győrből Szegedre költözik, és Szegeden ne találna kiadó lakást. A gond az, hogy a sajátját nem tudja jól eladni, vagy főleg nem tudja jól kiadni, ha esetleg csak határozott időre vállalna munkát az idegen városban. De ne ragadjunk le a probléma magyar vonatkozásainál! Egyre több és több adat mutat arra, hogy honfitársaink százezerszámra mennek el dolgozni külföldre, ma már az egyetemisták többsége legalábbis szívesen kipróbálná magát idegen környezetben, de sokan akár életük végéig is szívesen kint maradnának. Folytatás

Tovább csökkennek a lakásárak

Már évek óta attól hangos a sajtó, hogy most éri meg lakást venni, mert az árak soha nem látott mélységben vannak. A csökkenés azonban úgy tűnik, megállíthatatlan. Az Otthon Centrum statisztikái szerint idén további 1-2 százalékkal estek az árak az egy évvel korábbiakhoz képest.

Az ingatlanközvetítő hálózat szerint az első félévben mintegy 42 ezer ingatlan cserélt gazdát, és ez alapján éves szinten megközelítőleg 90 ezer tranzakciót várnak 2013-ra, ami nagyjából megegyezik a tavalyi számoknak. Ezzel párhuzamosan azonban tovább csökkentek az árak. A legnépszerűbbek az 50-60 négyzetméter körüli téglalakások voltak. Az átlagos értékesítési idő tovább nőtt az Otthon Centrum Információi szerint: használt téglalakásnál 120-ról 140, a panellakásoknál pedig 74-ről 96 napra, de a családi házakat már átlagosan 216 napig, azaz mintegy 7 hónapig kell hirdetni.

Kérdés, hogy mitől is jönne a fordulat az ingatlanpiacon. Az egyetlen pozitív fejlemény a támogatott lakáshitelek kamatainak folyamatos csökkenése, ami már érezteti is hatását a hitelezésben. Az elmúlt hónapokban folyamatosan nőtt az új kölcsönszerződések száma. A hitelhez azonban önerő is kell – legalább a vételár 25 százaléka – az ezek előteremtését segítő szocpol bővítéséről, illetve használt lakásokra való kiterjesztéséről azonban továbbra sem lehet semmilyen konkrétumot tudni.

Előző cikkünk: Nagyüzemi ötletelés – Ez történt a héten 2013.08.31.