Nagyüzemi ötletelés – Ez történt a héten 2013.08.31.

A héten átadta a Bankszövetség az új devizahiteles mentőcsomagra vonatkozó javaslatait a kormánynak, ráadásul rögtön kettőt is, mivel az egyik a még fizetőképes adósokra, a másik a már bedőlt hitelekre vonatkozik. Ezzel párhuzamosan az MNB is készített egy tervezetet, így jelenleg legalább három javaslat van az illetékes minisztérium asztalán. Varga Mihály szerint további egyeztetések várhatók. Ez történt a héten:

Nőtt a kényszerértékesítésre kijelölhető lakások száma

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ismét közreadta kényszerértékesítésre vonatkozó negyedéves adatait. A legfrissebb információk szerint jelenleg valamivel több, mint 117 ezer adós rendelkezik 90 napot meghaladó tartozással, ami kismértékű növekedést jelent az előző negyedévhez képest. A ténylegesen meghirdetett ingatlanok száma a 2011-ben bevezetett kvótarendszernek köszönhetően ennél jóval kevesebb, ráadásul a pénzintézetek a rendelkezésre álló keretet sem használják ki. A július és szeptember között kijelölésre kerülő 3898 lakásnak várhatóan csak a töredéke cserél ténylegesen gazdát, ugyanis sok esetben nem is érkezik vásárló az ingatlanra. Pozitív változás, hogy egyre több lakást vesz át a Nemzeti Eszközkezelő, így az eredeti tulajdonosoknak nem kell elhagyni otthonukat, mivel az államtól visszabérelhetik azt. A NET Zrt. célja, hogy jövő év végére 45 ezer lakást átvegyen, ez a szám azonban még meglehetősen távol van, július végéig összesen 7500 ingatlan került állami kézbe.

Elkészült a bankszövetség ajánlata

A héten átadta a Bankszövetség a Nemzetgazdasági Minisztériumnak az új devizahiteles mentőcsomagra vonatkozó elképzeléseit. Terveik között két mentőcsomag is szerepel, melyek közül az egyik a még rendben fizető adósokra, a másik pedig a már bedőlt hitelesekre vonatkoznának. Patai Mihály a Bankszövetség elnöke úgy nyilatkozott, hogy az intézkedéseik terheit elsősorban a bankok állnák, és ez több száz milliárdos extra kiadást jelent számukra. Mindkét csomag esetben forintosítás, kamattámogatás illetve egy új típusú árfolyamgát szerepelne, de ezek részletei még nem ismertek. Varga Mihály szerint a pénzintézetek ajánlata jó kiindulási alap, ugyanakkor még további egyeztetések várhatóak a végleges döntés meghozataláig. Sajtóértesülések szerint azonban továbbra is versenyben van a Nemzeti Bank által is bemutatott javaslat, amely a hitelek kedvezményes árfolyamon történő forintosításával, és a terhek állam és bankok közötti megosztásáról szól.

Terjedhet a lakáslízing?

Szakértők az euró alapú lakáslízing fokozatos térnyerésére számítanak. Az érintettek elsősorban a Nyugat-Európában munkát vállalók lehetnek, akik fizetésüket euróban kapják. A jelenlegi árfolyam, az alacsony ingatlanárak, és az egyre alacsonyabb hitelkamatok most jó feltételeket biztosítanak a lakásvásárláshoz. Elsősorban a nyugati határ mentén, valamint a fővárosban lehet az ilyen típusú konstrukciók elterjedésére számítani.

Új szegmens a piacon: minikollégium

Az ingatlanpiaci válság egyik hozadéka lehet az olyan új típusú szolgáltatások megjelenése, mint a minikollégium. A nagy méretű, nehezen kiadható lakásokban, családi házakban egy kis átalakítással diákszállások hozhatók létre, amelyek valamivel kevesebb pénzért, ugyanakkor talán nagyobb eséllyel – és hosszabb távra – kiadhatóvá válnak. Jelenleg mintegy fél tucat hasonló szállás található Budapesten, melyek az állami kollégiumoknál valamivel drágábban, az egyszerű albérleteknél viszont olcsóbban nyújtanak lakhatást az egyetemisták és főiskolások részére. Az üzleti modell még nagyon friss, így várhatóan csak néhány év múlva derül ki, hogy valóban működőképesek-e az ilyen típusú kis kollégiumok.

Előző cikkünk: Bankszövetség ajánlata: több száz milliárdos csomagot adnának

Bankszövetség ajánlata: több száz milliárdos csomagot adnának

Átadta a Bankszövetség a devizahiteles mentőcsomagra vonatkozó elképzeléseit a Nemzetgazdasági Minisztériumnak. Kétféle intézkedés is szerepel terveik között, az egyik a még rendben fizető adósokra, a másik pedig a bedőlt hitelekre vonatkozna.

A mai napon folytatódtak a tárgyalások a kormány és a Bankszövetség képviselői között az új devizahiteles mentőcsomaggal kapcsolatban. Patai Mihály, a pénzintézeteket képviselő szervezet elnöke elmondta, a csomag kialakításakor figyelembe vették a kormány azon kérését, hogy az intézkedés hatására jelentősen csökkenniük kell a törlesztőrészleteknek, ráadásul a terhek nagyobb részét valószínűleg a bankok viselnék. Folytatás

Nőtt a kényszerértékesítésre kijelölhető ingatlanok száma

Kismértékben nőtt a 90 napon túli tartozással rendelkezők száma az idei év harmadik negyedévében, ami egyben azt is jelenti, hogy lakásuk kijelölhető kényszerértékesítésre. A 2011-ben bevezetett kvótarendszernek köszönhetően azonban egyelőre csak az ingatlanok töredéke jut erre a sorsra. Az eladott lakások egyre gyakrabban kerülnek a Nemzeti Eszközkezelőhöz.

Mintegy két százalékkal nőtt a 90 napon túli tartozásokkal rendelkezők száma egy negyedév alatt. A Pénzügyi Szervezetek Állami felügyelete által kiadott legfrissebb statisztika szerint az idei harmadik negyedévben 117 335 hiteles rendelkezik ilyen mértékű tartozással, ami egyben azt is jelenti, hogy lakásuk kijelölhető kényszerértékesítésre. Folytatás

Önkéntes magáncsőd, kötelező mentőcsomag – Ez történt a héten 2013.08.24.

Elkészült a magáncsődre vonatkozó törvénytervezet, amely szerint az eljárást az adósok maguk kezdeményezhetik majd az illetékes kormányhivatalnál. Ezzel szemben kötelező lenne a készülő devizahiteles mentőcsomag, és az abból az adós csak kifejezett kérésére maradhatna ki. Az albérleti piac most pörög igazán, aki még a megfelelő lakást keresi, jobb, ha siet. Ez történt a héten:

Önkéntes lesz a magáncsőd

Elkészült az a törvénytervezet, amely lehetővé tenné a családi csődvédelem bevezetését. A Blikk információi szerint a magáncsőd önkéntes alapon működne, vagyis az adós maga jelentkezhet az eljárásra, és az illetékes kormányhivatal feladata lesz eldönteni, hogy megfelel-e a feltételeknek.  Amennyiben igen, a közjegyző kijelöl egy csődbiztost, akinek az lesz a feladata, hogy felügyelje a család kiadásait, és megnézze, hol tudnak még esetleg további megtakarításokat eszközölni. A csődvédelemről szóló törvényt ősszel tárgyalja a Parlament, és várhatóan jövő év elejétől lépne életbe. Folytatás

Devizahiteles mentőcsomag: Kötelező lesz belépni?

Bár továbbra sem lehet tudni semmi biztosat a készülő devizahiteles mentőcsomagról, a különböző nyilatkozatokból egyre több részlet derül ki. Az ősszel nyilvánosságra kerülő intézkedés várhatóan kötelező lenne az adósokra nézve, és valószínűleg az MNB is részt vesz a megvalósításban. Nem mindegy azonban, hogy kik lesznek jogosultak a segítségre, hiszen a kormánynak nem csak a pénzügyi, hanem a társadalmi kockázatokra is figyelnie kell.

Újabb részletek szivárogtak ki a készülő devizahiteles mentőcsomaggal kapcsolatban, bár a végleges változatig még számos egyeztetés lesz, így a sajtó is csak találgatni tud a lehetséges forgatókönyvekkel kapcsolatban. A legújabb információ szerint az új csomagot minden jogosultnak kötelező lesz igénybe venni, és csak akkor maradhat ki, ha ezt kifejezetten kéri. Ezt Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára mondta egy múlt heti interjúban a Heti Válasznak. Az államtitkár arra is kitért, nem biztos, hogy a devizahitelek kivezetésének kedvezményes árfolyamon kell történnie, és „bár a kormány egyértelműen az adósok oldalán áll, nem kockáztathatja a pénzügyi rendszer stabilitását a devizaadós mentés közepette.” Folytatás

Önkéntes lenne a magáncsőd

Ősszel tárgyalhatja a Parlament a magáncsődről szóló törvénytervezetet. Sajtóértesülések szerint a csődvédelem önkéntes lenne, vagyis az adósnak magának kell jelentkeznie, ha élni kíván ezzel a lehetőséggel.

Elkészült az a törvénytervezet, amely lehetővé tenné a családi csődvédelem bevezetését. A Blikk információi szerint a magáncsőd önkéntes alapon működne, vagyis az adós maga jelentkezhet az eljárásra, és az illetékes kormányhivatal feladata lesz eldönteni, hogy megfelel-e a feltételeknek.  Amennyiben igen, a közjegyző kijelől egy csődbiztost, akinek az lesz a feladata, hogy felügyelje a család kiadásait, és megnézze, hol tudnak még esetleg további megtakarításokat eszközölni. Folytatás

Egyre népszerűbb a megtakarítás

Egyre népszerűbbek a lakástakarék-pénztárak Európában. A lakáscélú megtakarítás 11 országban elérhető, és a pénztárak már közel 42 millió ügyfelet számlálnak. A gyors terjedésben a gazdasági válság is közrejátszhat: sokan a hitelek és az eladósodás helyett inkább a lassabb gyűjtögetést választják.

A lakástakarék-pénztárak működése nagyon leegyszerűsítve így nézne ki: tíz család szeretne magának házat építeni, de egyenként egy év alatt csak a költségek tizedét tudják összegyűjteni. Ha viszont az egy év alatt megtakarított összeget a tíz család összedobja, máris meg tudják építeni az első házat. A második évben aztán összegyűjtik a második, a harmadikban a harmadik házra valót, tíz év alatt pedig felépítik mind a tíz család otthonát. Aki már megszerezte házát, lényegében a lakáshitelét törleszti a befizetéseivel, aki pedig még az építkezés/vásárlás előtt áll, előre befizeti a későbbi vételárat. Természetesen ma a valóságban ennél jóval összetettebb a rendszer, és nem is tíz, hanem több százezer résztvevője van, de az alapelvek továbbra is valahogy így néznek ki. Folytatás

Vihar előtti csend – Ez történt a héten 2013.08.17.

Tovább folytatódott az ingatlanárak csökkenése, és a támogatott lakáshitelek kamatainak mérséklődése. Némi pozitív elmozdulás megfigyelhető meg hitelezés terén, az átütő fordulatra azonban valószínűleg még várni kell. A devizahiteleseknek jó hír, hogy már készül az újabb mentőcsomag terve, és jövő évtől akár a magáncsőd is bevezetésre kerülhet. Ennek ellenére nem érdemes felfüggeszteni a törlesztést az állami segítségben bízva, hiszen az új csomagok részletei egyelőre nem ismertek. Ez történt a héten:

Ennyire még sosem volt olcsó lakáshitel

A kedvezményes lakáshitelek kamatai soha nem látott mélységbe estek az elmúlt hetekben. Az állampapír referenciahozamainak csökkenése miatt a törlesztés első öt évében már 6-7 százalék körüli fix kamaton lehet törleszteni, amit a futamidő fennmaradó éveiben piaci kamatozás követ. Ezzel párhuzamosan tovább estek az ingatlanárak is, az FHB lakásárindexe például már több mint négy éve mérsékelt, de folyamatos csökkenést mutat. A kedvező feltételek miatt ugyan érzékelhető a hitelek iránti érdeklődés növekedése, igazán komoly áttörésre rövidtávon még nem lehet számítani. Folytatás

Biztos, hogy a lakáshiteleseket kell megmenteni?

Tegnap jelent meg a Nemzeti Bank legfrissebb, 2013 második negyedévére vonatkozó, a lakossági hitelezést bemutató statisztikája. Az adatokban kicsit elmélyedve kiderül, korántsem csak a devizahitelek jelentenek problémát, a forint alapú szabad felhasználású hitelek esetében is hasonló a nem teljesítők aránya. De akkor vajon miért beszélünk mindig azok megsegítéséről, akik devizaalapú lakáshitellel rendelkeznek?

Az idei második negyedévben 1,14 millió jelzáloghitel-szerződés van érvényben Magyarországon, melyekhez közel 5 400 milliárd forintnyi összeg kapcsolódik. A szerződésszám jelzi, közel minden harmadik állampolgár érintett lehet kisebb-nagyobb mértékben. Természetesen a jelzáloghitelesek nagyon vegyes csoportot alkotnak, hiszen öt nagy hiteltípus is ide tartozik: a forinthitel rögtön lehet államilag támogatott vagy piaci kamatozású lakáshitel, illetve szabad felhasználású hitel. Ugyanígy a devizahitel esetében is elkülöníthető lakáshitel és szabad felhasználású kölcsön, azt azonban érdemes tudni, hogy leggyakrabban ez utóbbit is lakáscélra használták fel az igénylők. Folytatás

Feléled az eszközkezelő?

A kezdeti döcögés után az elmúlt hónapokban nőni kezdett az eszközkezelőnek felajánlott ingatlanok száma. Ennek hatására a kormány a programot óriási sikernek, az ellenzék inkább kudarcnak tartja. Bárkinek is adunk igazat, az tény, hogy az eszközkezelőre szükség van. De egy eddiginél jóval hatékonyabb formában. 

Júniusban 1200, júliusban pedig 2200 lakást ajánlottak fel a Nemzeti Eszközkezelő (NET) részére, ami kimagasló értéknek számít, tekintve, hogy a szervezet 2011 év végi indulása és idén július vége között összesen 7500 lakás került be a rendszerbe. Ez azt jelenti, hogy két hónap leforgása alatt közel megkétszereződött az érintettek köre. Folytatás