Piacképes a panellakás?

A panellakások felépülésükkor sokak számára komoly javulást hoztak a lakhatási körülményeket tekintve, az azóta eltelt évtizedekben azonban minőségükkel együtt imázsuk is megkopott, és a hazai ingatlanpiac mostohagyerekeivé váltak. A legfrissebb előrejelzések azt mutatják, hogy a jövőben nőhet a kereslet az olcsóbb ingatlanok iránt, ami a panellakások árának emelkedését is magával hozhatja. De vajon megalapozott az optimizmus? Déry Attilát, az Otthon Centrum vezető elemzőjét kérdeztük a szegmens piaci helyzetéről.

Lakásfókusz: Mekkora arányt képviselnek a panelok a hazai ingatlankínálatban?

Déry Attila: A KSH összes piaci tranzakciót tartalmazó statisztikái alapján a panellakások részaránya 2007-től folyamatosan 10-13 százalék körül alakult az eladásokban. Bár más besorolások alapján ez az arány akár 15-21 százalék is lehet, a részarány stagnálásához nem fér kétség. Az, hogy a panellakások a folyamatosan zsugorodó piacon is megőrizték korábbi részesedésüket, azt mutatja, hogy népszerűségük nem változott az elmúlt években, és ezt az Otthon Centrum eladásaiból számolt statisztikák is alátámasztják. Folytatás

Hol épülnek lakások?

Tovább csökkent a lakásépítések száma Magyarországon a KSH legfrissebb, idei év első félévére vonatkozó statisztikái alapján. A visszaesés azonban nem egyformán érinti az egyes megyéket, a gazdaságilag prosperáló térségek lakásépítés szempontjából is kiemelkednek az országos átlagból. Az új lakások alacsony száma elemzők szerint pozitív fordulatot is hozhat, az egyre zsugorodó kínálat sok építési vállalkozót csábíthat új projektek indítására.

Magyarországon az idei év első hat hónapjában összesen 2680 lakást adtak át, ami a tavalyi év első félévéhez képest 40 százalékos visszaesést jelez. A legnagyobb mértékben a vidéki, nem megyei jogú városokban csökkent az átadások száma, ezzel szemben Budapesten 12 százalékos növekedés volt megfigyelhető. Nem tűnnek túl rózsásnak a jövőbeli kilátások sem. A kiadott építési engedélyek száma országosan 30 százalékkal csökkent, de ennél nagyobb, 44 százalékos visszaesés van a fővárosban. Budapesten hat hónap alatt 882 lakást adtak át, és további 567 lakás építésére adtak ki engedélyt. Folytatás

Jól jönne a klíma? Alaposan gondold át!

Ma is 40 fok körül alakul a legmagasabb nappali hőmérséklet, ami még az egészséges szervezet számára is megterhelő lehet. Általában meg is ugrik ilyenkor a kereslet a különböző légkondicionáló berendezése iránt, bár jobb idejében felkészülni, és már tavasszal vagy akár ősszel beszerezni a szükséges eszközöket. A kínálatra nem lehet panasz, klímák széles sora áll rendelkezésre és csak a vásárló pénztárcája szabhat határt. De mire érdemes odafigyelni vásárláskor?

Az elmúlt években nem csak a bevásárlóközpontokban és az irodaházakban, de az otthonokban is rohamosan terjednek a klímaberendezések, amely már az energiafogyasztásunkban is jól kimutatható: nyáron már közel annyit fogyasztunk, mint a hideg téli hónapokban. Az fogyasztás mellett a légkondicionálót sokan egészségügyi okokból sem támogatják, hiszen a hideg levegő torokfájást, ízületi gyulladást okozhat az erre érzékenyeknél, a nem megfelelően karban tartott készülék pedig jó táptalaj a különböző baktériumoknak. Éppen ezért érdemes először a már jól bevált klasszikus megoldásokkal, például árnyékolással mérsékelni a benti hőmérsékletet, azonban ha mindenképp a klímaberendezés mellett döntünk, egy kis odafigyeléssel minimalizálni tudjuk a fenti kellemetlen mellékhatásokat. Folytatás

Elhúzódó adósmentés jöhet? – Ez történt a héten

A héten újabb fejezettel bővül a devizahiteles mentőcsomagok története. A kormány bejelentette, hogy a devizahitelek fokozatos kivezetését tervezi, amelyről tárgyalásokat kezdenek a bankokkal. További részletek nem ismertek, de valószínűleg lekerültek a napirendről a legradikálisabb megoldások, és inkább egy több évre elhúzódó program várható.

Devizahiteles csomag: elhúzódó válságkezelés jön?

Szerdán tárgyalt a múlt héten beharangozott újabb mentőcsomagról a kormány, túl sok információ azonban nem került nyilvánosságra. A találkozó után Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter úgy nyilatkozott, a kormány célja a devizahitelek fokozatos kivezetése, amelynek megvalósításáról tárgyalásokat kezdeményeznek a bankokkal. A bejelentés megnyugtatólag hatott a piacokra, hiszen nagy valószínűség szerint lekerültek a napirendről azok a radikális megoldások, amelyek a múlt héten kerültek szóba. Folytatás

Utazás alatt is spórolj!

Javában tombol a nyár, sokan utaznak el ilyenkor és hagyják üresen lakásukat akár több hétre is. Ilyenkor sem szabad azonban megfeledkezni a takarékoskodásról, sőt, így lehet a legkisebb áldozatvállalással pénzt spórolni. De mire figyeljünk oda?

Egy nemzetközi felmérés szerint minden negyedik háztartásban bekapcsolva felejtenek valamilyen elektromos készüléket, vagy éppen égve hagyják a világítást elutazáskor, a feledékenységet pedig a pénztárcájuk bánja. Ha egy kicsit körülnézünk az üresen hagyott lakásban, akár 10 százalékot is megspórolhatunk a számlákon. Folytatás

Nincs önerő? A britek megoldják!

A lakáshitelekkel kapcsolatban visszatérő probléma, hogy sokan nem képesek az önrész felmutatására, így még a legkedvezőbb kamatozású kölcsönöket sem tudják igénybe venni. Ez a jelenség nem csak nálunk, az Egyesült Királyságban is gondot okoz, emiatt sokan kiszorulnak az ingatlanpiacról. A brit kormány idén új támogatási rendszert dolgozott ki ennek orvoslására, azonban a csomag kockázatokkal is járhat.

Ahogy korábbi bejegyzésünkben írtuk, a bankok ma már legalább 25-30 százalékos önerő felmutatását kérik lakáshitel felvételekor, ez pedig sok családot eleve elzár annak lehetőségétől, hogy kölcsönt vegyen fel lakásvásárláshoz. Természetesen ez nem magyar sajátosság, a britek is hasonló problémától szenvednek. A kormány új lakástámogatási rendszer legújabb, Help tu Buy Scheme (HBS) nevű eleme ezen próbál segíteni. Folytatás

Devizahitelek: újabb egyeztetés a bankokkal

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tárgyalásokat kezdeményez az érintett bankokkal a devizahitelek fokozatos kivezetéséről. A legfrissebb információk szerint ennél több döntés nem várható ma az adósmentés kapcsán.

A nemzetgazdasági miniszter az MTI-vel azt közölte, hogy a kormány célja a devizahitelek fokozatos kivezetése a kölcsönök forintosítása révén, amelyről tárgyalássorozatot kezdeményeznek az érintett hitel- és pénzintézetekkel. Varga Mihály szerint a devizahitelekből fakadó helyzet olyan gazdasági és társadalmi kockázatot jelent, amellyel az ország hosszú távon nem tud együtt élni, ugyanakkor a megvalósítás során időbeli, és teherviselési szempontokat is figyelembe kell venni. Nem járhatnak például rosszabbul azok, akik hitelfelvételkor nem a kockázatosabb de olcsóbb deviza, hanem a drágább forinthitelt választották. Folytatás

Mit kell tudni a kamattámogatásról?

A hitelválság 2008-as kitörését követően drasztikusan visszaesett a lakáshitelezés, ami egyben a lakáspiac beszűkülését is magával hozta. A növekedés első jelei csak most, négy év elteltével kezdenek mutatkozni, amiben komoly szerepe lehet a kamattámogatott lakáshiteleknek és a kamatok utóbbi hónapokban megfigyelhető csökkenésének. A kamattámogatásra azért is érdemes odafigyelni, mert a szocpol mellett lényegében ez az egyetlen otthonteremtést segítő állami szubvenció. De mit lehet tudni a kedvezményes hitelekről?

A hitel igénylésének első lépése az önrész előteremtése. Míg a válság előtt még nagyon kicsi önrész esetén is adtak a bankok hitelt, ma már joggal óvatosabbak a pénzintézetek. A hiteligényléshez legalább 25-30 százalék saját erőt kell felmutatni, vagyis valószínűleg még a legolcsóbb lakások esetében is legalább 2-3 milliós kezdőtőkére lesz szükség. Ez sajnos ma sok családnak áthidalhatatlan korlátot jelent, ugyanakkor látni kell, hogy ez az adóst is védi a túlvállalás ellen, hiszen csökkenti annak kockázatát, hogy a hitelt nem tudja majd visszafizetni, ami a lakása elvesztésével is járhat. Folytatás

Újabb mentőcsomag a láthatáron – Ez történt a héten 2013.07.20.

A kormány újabb mentőcsomag ötletét dobta fel a héten, amelynek keretében akár a már meglévő szerződéseket is felül lehetne vizsgálni. A csomag központ eleme az árfolyamváltozás, mint az ügyféltől független tényező lenne. Jövő évtől több változás is érintheti az ingatlantulajdonosokat: egy tervezet szerint módosulna a szomszédjog, és a szennyvízszippantás szabályai is szigorodnának.

Magára talált az építőipar?

Az év első öt hónapjában 7,5 százalékkal nőtt az építőipari termelés az egy évvel korábbihoz képest, májusban pedig a 11,5 százalékot is elérte a bővülés. A bíztató számok ellenére azonban korántsem ilyen fényes az ágazat helyzete. A növekedés elsősorban annak köszönhető, hogy tavaly rendkívül rossz évet zárt a szektor, és a már lekötött szerződések alapján a közeljövőben sem várható érdemi növekedés. Az építőipar válságát jelzi az is, hogy tavaly ebből a szektorból került ki a legtöbb bedőlt vállalkozás. Folytatás

Hol, mit, mennyiért? Indul a verseny az albérletekért

Kevesebb, mint egy hét van hátra a felsőoktatási ponthatárok kihirdetéséig, így lassan el kell gondolkodni azon, hogy hová költözzön majd a gyerek, ha más városban fog tanulni. Mivel kollégiumi férőhely nem jut mindenkinek, a nyár közepe az albérleti szektor csúcsát is jelent. Jövő héten eldördül a startpisztoly, így utánajártunk, mennyiért és milyen lakást lehet szerezni Budapesten.

Becslések szerint a Budapesten tanuló, mintegy 100 ezer hallgatóból 40 ezerre tehető azok száma, akik nem a Fővárosból vagy az agglomerációból érkeznek, így valamilyen lakhatási lehetőség után kell nézniük. Mivel a kollégiumi férőhelyek száma korlátozott, sokan kénytelenek albérlet után nézni. A diákok választását leggyakrabban a lakás elhelyezkedése és a bérleti díj befolyásolja: az olcsóbb lakások népszerűek, elhelyezkedés szempontjából pedig a jó közlekedési kapcsolatok és az egyetemek, főiskolák közelsége a fő szempont. Folytatás