Jön a kibővített szocpol? – Ez történt a héten 2013.06.29.

Továbbra sincs döntés a nagy sajtóvisszhangot kiváltó devizahiteles perben, ugyanis a Kúria július 4-re napolta el az ülést. Eközben a kormány újabb hangulatjavító intézkedéseket jelentett be, várhatóan a nyáron véglegesítik a szocpolbővítést is tartalmazó demográfiai intézkedéseket, nem biztos azonban, hogy valóban bevezetésre kerül-e a használt lakásokra felhasználható félszocpol. A támogatott lakáshitelek kamata viszont tovább csökken, és családi házhoz is viszonylag olcsón lehet jutni.

Devizahiteles per: döntés elnapolva

Kedden kezdte el tárgyalni a Kúria az egyik bank és devizahiteles ügyfele közötti ügyet. Az adós azért indította a pert a bank ellen, mert a szerződésében nem tüntették fel a devizahiteleknél általános alkalmazott vételi és eladási árfolyamokat. A pert rendkívül nagy sajtóvisszhang kíséri, a múlt héten pedig nyilvánosságra került a Kúria és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete közötti levelezés, amelyben a PSZÁF arra hívja fel a figyelmet, hogy a szerződések tömeges semmissé nyilvánításának komoly hatásai lehetnek. A kúria végül elnapolta a tárgyalást, döntés július 4-én várható. Folytatás

Használt lakásra kéne a szocpol

A szocpolt igénylők 80 százaléka használt lakásra költené a támogatást – ha lenne rá lehetőség. A Lakásfókusz által készített online felmérés szerint a megkérdezettek fele használt lakást vásárolna, 30 százaléka pedig a már meglévő ingatlanát bővítené. Csak minden ötödik válaszadó venne vagy építene új lakást. A jelenlegi szocpol szabályok viszont csak utóbbit teszik lehetővé, és elképzelhető hogy a tervezett módosítások után sem vezetnék be a félszocpolt.

A kormány szombaton tárgyal arról a demográfiai intézkedéscsomagról, amelynek célja egy a mainál rugalmasabb családtámogatási rendszer kialakítása. Várhatóan a csomag részeként kerülne elfogadásra a már márciusban beharangozott szocpolbővítés is, amely akár a támogatási összegek megduplázásával is járhat. A tavasszal nyilvánosságra került tervezetben szerepelt a használt lakásokra felhasználható félszocpol ismételt bevezetése is, de sajtóértesülések szerint ez most mégis lekerült a napirendről. Folytatás

100 lakásos passzívház Angyalföldön

Lerakták annak a 100 lakásos passzívháznak az alapkövét, amelyet a XIII. kerület építtet önkormányzati bérlakásnak. A városrész által meghirdetett bérlakásprogram következő állomásaként felhúzott épület olyan egyedi technikai megoldásokat tartalmaz, amellyel alacsony szinten tarthatók a fűtési költségek.

Az előzetes becslések szerint évente (!) mindössze 15 ezer forint  lesz a fűtési költsége egy 50 négyzetméteres lakásnak abban a társasházban, amelynek ma tették le az alapkövét a Főváros XIII. kerületében. A passzívház lényege, hogy az épületet egy jó hőszigetelésű burok veszi körül, ami se ki, se be nem engedi a hőt. Az egyetlen hátrány, hogy a technológia miatt a szellőztetést csak gépekkel lehet megoldani. A fűtéshez szükséges energiát talajszondás hőszivattyúval nyerik, vagyis a rendszer teljesen mértékben megújuló energián alapszik. Folytatás

Kettészakadt a hazai lakáspiac?

Az olcsó, kisméretű, felújítandó lakások, valamint a nagyobb méretű, újszerű, új építésű lakásokra van elsősorban ma kereslet a hazai ingatlanpiacon – derül ki az OTP Ingatlanpont új piaci felméréséből. Átlagos eladási árat tekintve viszonylag nagy különbségek figyelhetők meg az országon belül. A legdrágább lakások Budán, a legolcsóbbak pedig Nógrád megyében találhatók.

Tavaly 15,5 millió volt egy családi ház átlagos ára Magyarországon, a szám mögött azonban nagy területi különbségek figyelhetők meg. Míg a legolcsóbb Nógrádban már 6,5 millióért ingatlanhoz jutunk, addig a Veszprémben 18,6 millió egy ház átlagára. Budapesten ennél is jóval magasabbak az költségek, tavaly átlagosan 30 milliót kellett fizetni egy családi házért. Nem meglepő módon továbbra is a budai kerületek a legdrágábbak. Folytatás

Akár 30 ezret is fizethet, aki nem engedi be a kéményseprőt

Bár a hagyomány szerint a kéményseprő szerencsét hoz, ma már viszonylag ritkán lehet összefutni velük, ráadásul legtöbbször nem is szerencsét, hanem befizetendő csekket osztanak. Tavaly év végén módosította a kormány a kéményseprők által nyújtott szolgáltatást szabályozó törvényt, amely már a lakástulajdonosokat is szankcióval fenyegeti, ha nem engedik be a kéményseprőt otthonukba, így akár büntetésre is számíthat az, aki munkából hazaérve kis figyelmeztető cetlit talál ajtaján. A Fővárosi Kéményseprőipari Kft.-t (FŐKÉTÜSZ) kérdeztük a változásokról.

Valószínűleg már sokan kerültek olyan helyzetbe, hogy hazaérve kis cédulát találtak az ajtón, amely arról szólt, hogy a kéményseprő nem tudott bejutni az ingatlanba, de egy megadott időpontban ismét felkeresi a lakást. Egy tavaly decemberi törvénymódosítás értelmében már büntetésre is számíthat az a lakástulajdonos, aki egyik megadott alkalommal sincs otthon. Folytatás

Tartsunk a devizahiteles perektől? – Ez történt a héten 2013.06.22

Nagy vihart kavart a PSZÁF elnöke által a Kúriának írt levél, amely a devizahiteles perek lehetséges következményiről szólt. Az ügyben várhatóan jövő héten hoz döntést a legfőbb bírói testület, így nem csoda, hogy a döntést felfokozott várakozás előzi meg. A lakáspiac egyes szegmensei relatíve jól teljesítenek, azt viszont nem lehet tudni, hogy hogyan hat majd az árvíz a Duna-parti ingatlanok iránti keresletre. Ez történt a héten:

Mire számítsunk a devizahiteles pereknél?

Nyilvánosságra került a PSZÁF és a Kúria közötti, devizahiteles perekre vonatkozó levelezés. A felügyeleti szerv szerint a különböző, hitelesek által indított pereknek össztársadalmi hatásai lehetnek, mivel a szerződések tömeges megsemmisítése veszélyeztetné a pénzügyi stabilitást, ráadásul nagy valószínűség szerint az adósra is további terhek hárulnának. Egy ilyen helyzetben mind a perek indítói, mind a bíróságok részéről megfontoltságra lesz szükség. Folytatás

PSZÁF: Nem volt cél a bírói kar befolyásolása

A héten nagy vihart kavart a Pénzügyi Felügyeletek Állami Felügyeletének Kúriának címzett levele, amelyben többek között a devizahiteles perek várható hatásairól írtak. A PSZÁF most kiadott közleménye szerint nem volt céljuk a független bírói kar befolyásolja, csak a Kúria által feltett szakmai kérdésekre küldték meg válaszukat.

A szervezet honlapján megjelent közleményben a PSZÁF sajnálatosnak nevezte, hogy levelét a média félreértelmezte, és azt a független bírói kar befolyásolásának tekintette. Mint írják, a Felügyeletet a Kúria kereste meg abból a célból, hogy bizonyos kérdésekben adjon szakmai véleményt a devizahiteles perekkel foglalkozó bíráknak. A Felügyelet ezen kúriai megkeresés alapján, és nem belső indítékból fogalmazta meg szakmai álláspontját a feltett kérdésekben. Folytatás

Lakás, mint életstílus – A loft

Sokak számára a lakás már nem csak szükségletként, élettérként jelenik meg, hanem az az értékrend, életstílus kifejezése is. Ezek a valós – vagy sok esetben divat által diktált – igények egy sor új lakástípust, kategóriát hívtak életre, amelyekkel ugyan lakáshirdetésekben sokszor találkozhatunk, de egy átlagos pénztárcájú vásárló talán kevésbé engedheti meg magának. Sorozatunk első állomásaként a loft lakásokat vesszük górcső alá.

A loft lakások a hetvenes években, Anglia, és Észak-Amerika nagyvárosaiban jelent meg, jellemzően használaton kívüli raktár- illetve gyárépületekben. Létrejöttükben komoly szerepet játszott a városok gazdaságának átalakulása, és ebből adódóan a régi, sok esetben a századfordulón épült ingatlanok megüresedése. A loft lakások fő jellemzője és egyben népszerűségének oka, hogy nagy, egybefüggő, tágas és világos terekkel rendelkezik. Folytatás

Devizahiteles perek: Az adós mindenképp rosszul jár?

Nyilvánosságra került a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a Kúria közötti, devizahiteles perekre vonatkozó levelezés. A felügyeleti szerv szerint a különböző, hitelesek által indított pereknek össztársadalmi hatásai lehetnek, mivel a szerződések tömeges megsemmisítése veszélyeztetné a pénzügyi stabilitást, ráadásul nagy valószínűség szerint az adósra is további terhek hárulnának. Egy ilyen helyzetben mind a perek indítói, mind a bíróságok részéről megfontoltságra lesz szükség.

Egyre nagyobb azon devizahitelesek száma, akik a megoldást perek indításában, és a hitelszerződések semmissé tételében látják. Ez különösen érdekes annak fényében, hogy azt sem lehet tudni, mi lenne egy nyertes per következménye. Olyannyira nem, hogy a PSZÁF és a Kúria levelezésében is három, egymástól jelentősen eltérő alternatíva szerepel. Folytatás

Határ a csillagos ég – van kereslet a hazai luxusingatlanokra

A luxusingatlanok piaca a családi házaknál a 300 millió forint, lakások esetében pedig a 100 millió forint feletti ingatlanokat jelenti. Elsősorban Budapesten és környékén találkozhatunk ilyen ingatlanokkal. A nyomott áraknak köszönhetően továbbra is van kereslet a szegmens iránt.

A luxusingatlanok piaca a teljes kínlatnak mindössze 1,5 százalékát teszi ki, és főleg a Fővárosra és az agglomerációra koncentrálódik. A családi házak elsősorban a II. és a XII. kerületben találhatók, míg lakások már a pesti oldalon is nagyobb számban megjelennek. Néhány 300 milliónál drágább ingatlannal vidéken, például a Balaton térségében is találkozhatunk. Ezek jelentős része egykori kúria vagy villa. Folytatás