Így adózz az ingatlan után – Illeték lakásvásárlás után

A lakásvásárláskor a vételár mellett számos olyan költség jelentkezik, amellyel első körben sokan nem számolnak, holott komoly pluszkiadást is jelenthet. Ilyen a megvásárolt ingatlan után fizetendő illeték is, amely sokszázezres tétel is lehet. Az lakással kapcsolatos adózással foglalkozó sorozatunk következő elemeként a vásárláskor megfizetendő illetéket vizsgáljuk meg.

Mi az illeték alapja? Az illetéket a lakás vásárlójának kell megfizetni az ingatlan terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után. Abban az esetben, ha a megszerzett ingatlanon haszonélvezeti jog van, akkor annak forgalmi értéke mérséklődik. Az, hogy a haszonélvezet mennyivel csökkenti az ingatlan forgalmi értékét, elsősorban a haszonélvező életkorától függ. Ez leggyakrabban hozzátartozók közötti ingatlan-adásvétel esetében merülhet fel. Folytatás

Diszkriminatív az árfolyamgát?

Az árfolyamgát hétfői meghosszabbításával egyben módosították az igénybevétel lehetséges hosszát. Aki ezt követően lép be, maximum 5 évig törleszthet rögzített árfolyamon. Ezzel szemben az, aki korábban élt a lehetőséggel, legkésőbb 2017 júniusáig fizethet ily módon.

Nem nehéz kiszámolni, hogy annak aki, aki az elmúlt egy évben lépett be, kevesebb idő áll rendelkezésre. Ez pedig diszkriminatív, ráadásul pont azokkal szemben, akik eddig is meggyőzhetőek voltak. Természetesen a törvény ezután is módosítható oly módon, hogy ez a hátrányos megkülönböztetés megszűnjön, ugyanakkor a hiba jól mutatja, hogy mi történik akkor, ha rekord gyorsasággal, és nem kellően átgondoltan hozzák meg a döntéseket. Pont ez az átgondolatlanság az, ami komoly problémát jelent a különböző mentőcsomagok kapcsán. Hiányzik a kiszámíthatóság, ami feltétlenül szükséges ahhoz, hogy egy-egy család meghozzon egy a mindennapjait alapvetően befolyásoló döntést. Folytatás

Százezrek lakhatása bizonytalan Magyarországon

Több százezer családnak bizonytalan a lakhatása ma Magyarországon, amelynek oka az alacsony jövedelem és az eladósodás mellett a széles rétegeket érintő lakhatási programok hiányában keresendő. Ez áll Habitat for Humanity nevű civil szervezet és a Városkutatás Kft. által készített, 2012-es évre vonatkozó lakhatási jelentésben, amelyet ma mutattak be a nagyközönségnek.

A jelentés nem fest túl jó képet a magyar lakosság lakhatási körülményeiről. Nőtt a havi jövedelem lakhatásra fordított hányada, míg 2011-ben a bevételek 25,5 százalékát költötték erre a célra a háztartások, tavaly már 27 százalékra nőtt ez az arány, de a legalacsonyabb jövedelműek esetében már az 50 százalékot is megközelítette. Folytatás

Így hűtsük lakásunkat!

Bár az elmúlt napok időjárása inkább őszi mintsem kora nyári hangulatot hozott, pár héten belül beköszönthet a kánikula. A nyári hőségben otthonunk is felmelegszik, ami sok kellemetlenséget és álmatlan éjszakát okozhat. Akkor is lehet enyhíteni a hőséget, ha nem akarunk költséges és nem túl környezetbarát légkondicionálót beszerezni. Érdemes már most felkészülni.

Az, hogy mennyire melegszik át a lakás nyáron, részben már az építéskor eldől, hiszen nem mindegy, hogy milyen építőanyagokat használunk, és milyen falvastagságot alkalmazunk. Nem véletlenül marad kellemesen hűvös a régi, vastag falú régi épületekben. Természetesen akkor sincs veszve a remény, ha otthonunk nem egy régi parasztházban lett kialakítva. Folytatás

Jöhet az átfogó lakásfelújítási program! Négy év múlva…

Minél közelebb kerülünk 2014 tavaszához, annál intenzívebb a pártok egymásra licitálása. Miután az ellenzéki oldalon felmerült a lakások felújításának és energetikai korszerűsítésének kérdése, a kormánynak is lépnie kellett. A Vidékfejlesztési Minisztérium közleménye szerint egy több mint 2 millió családi ház korszerűsítését lehetővé tevő, EU-s finanszírozású program kezdődik. 2017-ben.

A probléma megoldása tehát a következő kormányra, sőt, még inkább az azt követőre marad. Holott mind ingatlanos, mind pénzügyes körökben egyre többen hangoztatják, hogy az egyik legsürgetőbb kérdés a hazai ingatlanállomány megújítása, és energetikai korszerűsítése lenne. Folytatás

Júliusig 3700 lakást árverezhetnek el

A Pénzügy Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) közzétette a második negyedévre vonatkozó kényszerértékesítések statisztikáját. A legfrissebb adatok alapján tovább nőtt a 90 napon túli tartozással rendelkezők száma, és ezzel párhuzamosan a kényszerértékesítésre kijelölt lakások mennyisége is. A kvótát továbbra sem használják ki teljesen a végrehajtások során, a lehetséges ingatlanoknak csak 72 százaléka kerül kijelölésre.

Az idei év második negyedévében mintegy 115 ezer háztartás rendelkezik kilencven napnál túlnyúló tartozással, így ezek az ingatlanok kijelölhetővé válnak kényszerértékesítésre.  Ez a szám a különböző mentőcsomagok ellenére szinte folyamatosan emelkedett, a tavalyi év elején például még kevesebb, mint 100 ezer lakás tartozott ebbe a körbe. Ez 15 százalékos növekedést jelent. Folytatás

Mégis meghosszabbodik az árfolyamgát? – GYORSHÍR

Rogán Antal szerint a Fidesz képviselőcsoportja javasolni fogja, hogy tegyék folyamatossá az árfolyamgátba való belépés lehetőségét. A frakcióvezető ma délutáni sajtótájékoztatóján közölte, terveik szerint a jövőben bármikor lehetne csatlakozni a konstrukcióhoz annak 2017-es lejártáig.

Számításaink szerint ha minden jogosult élne a lehetőséggel, akkor mintegy 200 milliárd forinttal csökkenne a lakosság devizahitel-adóssága. A változás egyébként egybecseng Pénzügyi Szervezetek Állami felügyeletének korábbi javaslatával, de még a múlt héten is úgy nyilatkoztak a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, hogy nem várható az árfolyamgát határidejének újabb kitolása.

Az árfolyamgátra eddig a jogosultaknak mindössze 38%-a jelentkezett. Bár számításaink szerint valóban lehet nyerni a rögzítéssel, a nyereség mértéke nagyban függ attól, hogy mikor vettük fel a hitelt, és hogy milyen lesz a jövőben a forint frankhoz illetve euróhoz viszonyított árfolyama.

Lezárul egy korszak?

Hiába nőtt a nem fizető hitelesek aránya, a kormány nem tervezi újabb mentőcsomagok bevezetését, vagy az árfolyamgát meghosszabbítását. Hosszabb távon a magáncsőd intézménye jelenthet megoldást az adódok számára.  A Nemzeti Bank stabilitási jelentése szerint azonban már a következő hónapokban döntés jöhet a magáncsődről. Mindeközben az ingatlanpiacon továbbra sincs érdemi változás, csak a nyaralók esetében, és néhány vidéki térségben tapasztalható némi élénkülés.

Tovább nő a nem fizető hitelesek aránya

Az eddigi beavatkozások ellenére tovább nőtt a nem fizető hitelesek aránya. A devizahitelesek esetében a 90 napon túli tartozásokkal rendelkezők aránya 18,9-ről 20,2 százalékra emelkedett, vagyis minden ötödik hiteles ebbe a körbe tartozik. Folytatás

Elszabaduló ingatlanárak Németországban

Németország több városában kritikussá vált a lakáshelyzet, mivel a piac nem tudja követni a folyamatosan növekvő igényeket. Az üresen álló lakások arány mélyponton van, ami a bérleti díjak és az eladási árak rohamos növekedését eredményezte. Különösen az alacsonyabb jövedelmű családnak okozhat komoly gondot az emelkedő lakbér fizetése, de az is előfordulhat, hogy sokan nem találnak maguknak megfelelő lakást. Szakmai szervezetek azonnali beavatkozást sürgetnek.

Németországban egyre égetőbb a lakáshiány, ami elsősorban a nyugati, gazdaságilag prosperáló nagyvárosokban jelentkezik. Ezekbe a központokba folyamatosan emelkedik a Németország más térségeiből illetve külföldről érkező munkavállalók, egyetemisták száma, a növekvő igényekkel azonban sem a privát, sem a szociális lakásszektor nem tudott lépést tartani. Münchenben 2012-ben 23 ezren pályáztak szociális bérlakásra, de csak 1800 állt üresen. A probléma komolyságát jelzi, hogy a lakáspolitika a most kezdődő választási kampány egyik központi témája lehet. Folytatás

Így adózz az ingatlan után – Hitelelengedés

Tegnap járt le a személyi jövedelemadó bevallásának határideje magánszemélyek számára. Ahogy arról már írtunk, az összevont adóalap részét képezi az ingatlaneladásból illetve bérbeadásából származó jövedelem is. Van azonban egy olyan közvetve ingatlanból származó „bevétel” is, amelyre sokan nem is gondolnak, és kellemetlen meglepetésként éri őket, amikor kiderül, sokkal több a fizetendő adó, mint amire számítottunk.

Ez a kvázi bevétel nem más, mint az adósságelengedés. Bármennyire is meglepő, az, ha valaki engedményt kap adóssága után, jövedelemnek számít. Adószakértői oldalról logikusnak is tűnik az érvelés: Például a lakásvásárlásra felvett hitel nem jövedelem, hiszen azt vissza kell fizetni a banknak. Ha azonban ennek az összegnek egy részét elengedik, lényegében a tulajdonunkká válik, így adót is kell utána fizetni. Folytatás