Lakáshitelezés takaréklángon

Az elmúlt 12 évben nagymértékben átalakult a hazai lakáshitelezés, a válság hatására jelentősen visszaesett a lakosságnak nyújtott kölcsönök összege, és a KSH 2012-re vonatkozó adatai azt mutatják, hogy továbbra sincs érdemi változás ezen a téren. Az ingatlanszektor felpörgetéséhez azonban fontos lenne a kiszámítható és fenntartható lakáshitelezés beindítása. A  támogatott hitelek, a kamatok csökkenése, és a szocpol bővítése eredményezhet elmozdulást ezen a téren. 

A lakáshitelek a 2000-es évek elején kezdtek el terjedni, amikor az első Orbán-kormány otthonteremtő programja keretében kedvező kamatozású, támogatott lakáshiteleket vezetett be. Ennek köszönhetően 2003-ban már közel 200 ezer lakáshitel-szerződést kötöttek összesen több mint 800 milliárd forintért, amely összegnek 90 százaléka támogatott hitel volt. Folytatás

Változik a szocpol, de mikortól?

Mind a lakosság, mind az ingatlanos szakma bizakodva tekint a szocpol kibővítésére, és azt várja, hogy az serkentőleg hat az ingatlanszektorra. A folyamatosan csökkenő kamatok, a támogatott lakáshitelek, és a használt lakásokra is felhasználható félszocpol már valóban komoly segítséget jelenthetnek abban, hogy az évek óta visszatartott kereslet ismét megjelenjen a lakáspiacon. Továbbra sincsenek azonban hírek arról, hogy mikortól várható a lakásépítési támogatás módosított szabályainak életbe lépése.

Már március elején megjelentek a hírek arról, hogy áprilistól jelentős átalakulások várhatóak a lakásépítési támogatás, közismertebb nevén, a szocpol területén. A legfontosabb változás, hogy ismét bevezetésre kerülne a félszocpol, ami használt lakások vásárlására is felhasználható lenne, emellett pedig jelentősen kibővülne a jogosultak köre azzal, hogy az egy gyerekkel rendelkezők is igénybe vehetnék a támogatást. Figyelembe véve, hogy a tavalyi évben az új lakások mindössze 3 százalékkal részesültek az eladásokból, ez mindenképp a valós piaci igényekhez való igazodást jelentené. A kezdeti lendület azonban megtört: bár már lassan egy hónapja érvényben kellene lennie a módosított szabályoknak, nincs hír arról, hogy mikorra várható a változások életbe lépése. Folytatás

NET: Kinek jár?

A várakozásoknak megfelelően az Országgyűlés elfogadta a Nemzeti Eszközkezelő működésére vonatkozó módosításokat, így lazítottak a hiteleseket megsegítő programba történő belépés feltételein. Bár a változtatások oka, hogy még többen tudjanak élni a lehetőséggel, a célként kitűzött 25 ezer megvásárolt ingatlan még nagyon távolinak tűnik.

NET program lényege, hogy a súlyosan eladósodott családok otthonait a Magyar Állam megvásárolja, az adós ezzel lemond tulajdonjogáról, ugyanakkor bérlőként továbbra is otthonában maradhat. Az eljárás során a hitelező elengedi a tartozás ingatlanértékesítés után fennmaradó részét. Fontos kitétel, hogy az értékesítéshez a hitelező pénzintézetnek is hozzá kell járulnia. Mivel az állam a legtöbb esetben csak a tartozás egy részét téríti meg a banknak, a hitelintézeteknek nagyobb összegű tartozás esetén nem éri meg csatlakozni a programba. Annak, aki ezen az első rostán továbbjut, még viszonylag sok feltételt kell teljesíteni a jogosultsághoz, amelyek a hitelre, az ingatlanra és az adós szociális helyzetére egyaránt vonatkoznak. Folytatás

Irodai költségek: mindenre gondoltunk?

iroda, munkahely, bérlés, vállalkozásMennyibe kerül egy iroda fenntartása? A válasz kézenfekvőnek tűnik: amennyi a bérleti díja. Ja, meg a rezsi. Ennél azonban ez sokkal bonyolultabb, sok tétel jön még mindehhez. Sok kezdő vállalkozás követi el azt a hibát, hogy irodája költségét a bérleti díj mértékére lövi be. Amennyi az üzleti tervben szerepel irodaköltségként, azt pont forint fillérre ki is töltik a bérleti díjjal, jó esetben számítanak rá, hogy rezsit is kell fizetni: vizet, villanyt és közös költséget akkor is fizet az ember, ha az irodában van. Azonban egy iroda zökkenőmentes élete még sok mindentől függ. Nézzük ezeket szépen sorjában.

Kiindulásként rögtön meg kell vásárolni egy csomó mindent, ha azt akarjuk, hogy a kollégák dolgozzanak is. Egyfelől van a teljes informatikai rendszer, amit nem szokás irodaköltséghez sorolni, hiszen laptopok, mobilok, szerverek, és szolgáltatások nem az iroda miatt kellenek, hanem egyébként is. De például a helyi wifi router, a biztonsági mentést végző szerver szobájának légkondicionálása, vagy a vezetékek és csatlakozók elrendezése már eléggé irodaspecifikus beruházás.

Folytatás

Bérlakás vagy saját tulajdon – mi éri meg jobban?

albérlet, lakástámogatás, lakáshitel, Mivel Magyarországon európai viszonylatban rendkívül alacsony a bérlakások száma, az önkormányzati bérlakásokból pedig egyre kevesebb van, és rendkívül nehéz bejutni, annak, akinek nem áll rendelkezésre a kezdőtőke, két lehetőséggel élhet: Vagy a privát piacról bérel lakást, vagy belevág a vásárlásba egy hitellel. Kiszámoltuk, hogy melyikkel jár jobban.

A vizsgálathoz megnéztük az aktuális ingatlanhirdetésekben, mennyibe kerül egy kisebb (45m2), és egy közepes méretű (69m2) lakás vételára, és mennyibe kerül egy ezekhez hasonló adottságú lakás bérlése. Annak érdekében, hogy az árakat a méret és a minőség mellett az elhelyezkedés se befolyásolja, mind a négy esetben a Főváros XI. kerületében található ingatlanokat vizsgáltunk meg.

Folytatás

Munka másik városban – Lakhatási támogatás a mobilitásért

lakhatási támogatásNagyon kevesen hagynák el otthonukat egy új munka érdekében, amelynek legtöbbször az az oka, hogy a munkavállalók nem, vagy csak nagyon drágán tudnák biztosítani a szállást az új településen. 2012. október 1-től vezették be a lakhatási támogatást, amely a lakóhelyüktől távol munkát vállalók lakhatási költségein segítene. Bár a kezdeményezés céljai támogatandók, eddig nagyon kevesen éltek a lehetőséggel, ami valószínűleg a szigorú feltételeknek is köszönhető. A kormány most ezek lazításával igyekszik még több embert bevonni a programba.

A magas munkanélküliség ellenére a magyarok mobilitása legendásan alacsony, sokan akkor sem vállalják a költözést, ha egy távoli városban esetleg biztos munkahelyük lenne. Az okok általában kézenfekvőek: nem biztosított a lakhatás, és míg jelenlegi lakhelyén saját otthonában él a munkavállaló, addig az új városban albérletbe kényszerülne, ami elvinné a kereset egy jelentős részét.

Folytatás

Veszélyes vizeken: védelmi tippek otthonra

Aki nem ártéren lakik, azt is érhetik kellemetlen meglepetések a tavaszi olvadáskor, vagy a hosszú esős időszakban, amilyen az elmúlt napokban köszöntött ránk. Ezzel még nincs vége, sokszor a levonuló ár idején is követhetünk el baklövéseket.

Három irányból jöhet a víz ingatlanunkra, felülről, oldalról, alulról. Mindegyik ellen más és más a védekezés hatékony módja. Néha pedig nincs más teendő: együtt kell élni a vízzel, mert azzal okozhatjuk a nagyobb gondot, ha nem látjuk be, hogy nem tudjuk teljesen kívül tartani. Folytatás

Megéri az árfolyamgát?

Sokan úgy gondolják, hogy az árfolyamgát nem igazi megoldás a devizahitelesek gondjaira, csak a problémák időbeli eltolását jelenti. Ennek ellenére van olyan, aki jól járna ezzel a konstrukcióval, csak egy kis számolást igényel, hogy megtudjuk, mennyit is nyerhetünk a belépéssel. A hitelfelvétel időpontja, az árfolyam, és a gyűjtőszámlahitel futamideje egyaránt befolyásolja a megtakarítás mértékét.

Korábbi bejegyzésünkben írtunk arról, hogy a forint 2008 októbere óta tartó gyengülése jelentősen megnehezítette a devizahitelesek életét, a törlesztőrészletek akkor is jelentősen megemelkedtek volna, ha a bankok nem változtatnak a kamatokon, illetve ha nem vesszük figyelembe a különböző banki költségeket. A 2012 áprilisában bevezetett új árfolyamgát a forint ingadozásából eredő kockázatokat mérsékelné ötéves átmeneti időszakra. Bár a jelentkezés határidejét 2013. május 31-ig kitolták, a jogosultaknak mindössze harmada élt a lehetőséggel. Az alacsony érdeklődés oka lehet, hogy sokan nem ismerik a konstrukció részleteit, illetve nem látják az abban rejlő lehetőségeket. A leggyakoribb ellenérv, hogy lényegében csak a probléma elodázásáról van szó, mivel a rögzítést követően még magasabbak lesznek a törlesztőrészletek Ettől függetlenül van, aki jól járna ezzel a konstrukcióval, csak egy kis számolást igényel, hogy megtudjuk, valójában mennyi lesz a nyereség. Folytatás

Kevesebb bérlakás, növekvő igény

Magyarországon európai összehasonlításban is rendkívül magas a magántulajdonban lévő lakások aránya, és elenyésző az önkormányzati bérlakások száma. Bár a növekvő lakhatási költségek és a devizahitelek bedőlése miatt egyre nagyobb lenne az igény rájuk, a rendszerváltás óta eltelt időszak éppen a bérlakásrendszer leépítéséről szólt. A válság egyik hozadéka lehet, hogy a figyelem ismét a szociális bérlakásokra terelődik.

Korábbi bejegyzésünkben bemutattuk, hogy európai viszonylatban rendkívül magas Magyarországon a saját tulajdonú lakások aránya. Míg Németországban csak a lakosság 53 százaléka él saját ingatlanában, hazánkban ez a szám 90 százalék. Az önkormányzati bérlakások aránya mindössze 3 százalék annak ellenére, hogy a rendszerváltás óta folyamatosan nőttek  a lakhatás költségei, és mára a társadalmi egyenlőtlenségek egyik fő tényezőjévé vált. Az elmúlt húsz év lakástámogatási rendszere is elsősorban a tulajdonszerzést támogatta, a szociális célok viszont csak korlátozottan érvényesíthetők a magántulajdon ilyen magas aránya mellett. Folytatás

Folytatódó lejtmenet a lakáspiacon

Az elmúlt héten megjelent a KSH 2012-re vonatkozó lakásárindexe, és a legtöbb ingatlanközvetítő is kiadta tavalyi évet lezáró jelentéseit. Az anyagok jól tükrözik a lakáspiac főbb trendjeit: tovább csökken az építések és eladások száma, ami az árak visszaesését eredményezte. A kereslet egyre inkább a kisebb és olcsóbb lakások irányába tolódik el. A piac ennek ellenére optimista, és a változó lakástámogatási rendszertől a kereslet növekedését várja.

Bár a 2011-hez képest kisebb volt a visszaesés mértéke, 2012-ben újabb mélypontot ért el az lakásépítés. Mindössze 10 560 új lakóingatlant adtak át hazánkban, ami 2011-hez képest 17 százalékos csökkenést jelent. 2010-ben kétszer, 2004-ben pedig négyszer ennyi ingatlan készült el Magyarországon. A legnagyobb csökkenés Budapesten és Veszprém megyében, legnagyobb növekedés pedig Hajdú-Bihar és Csongrád megyében volt megfigyelhető. Ha településtípusokat vizsgálunk, láthatjuk, hogy egyedül a megyei jogú városok esetében lehet növekedésről beszélni. Várhatóan jövőre sem változik számottevően ez a tendencia, mivel a kiadott építési engedélyek száma is visszaesést mutat. Folytatás