Gyenge forintba olvadnak a milliók

árfolyam, devizahitel, lakáshitel, árfolyamgátAz euró és a frank árfolyama ismét rekord közeli magasságokban mozgott márciusban, és az elmúlt napokban is csak néhány forintos erősödés volt tapasztalható. Ez rossz hír a devizahiteleseknek, hiszen a gyenge forint a törlesztőrészletek további növekedését is magával hozhatja. Az árfolyamváltozás viszonylag ritkán kerül szóba a hitelválságot kiváltó tényezőként, holott ez az elsődleges oka annak, hogy ma is családok százezrei szembesülnek fizetési nehézségekkel. De mi áll a forintgyengülés hátterében? Vajon lehetne ellene tenni?

Hosszú hónapok óta folyamatos viták tárgyát képezik a különböző, devizahiteleseknek nyújtott mentőcsomagok és intézkedések. Mennyire hatékonyak, kinek tudtak eddig segíteni, mennyire veszélyezteti a bankrendszer stabilitását és ezzel hosszútávon a gazdaság versenyképességét. Míg a ezek kapcsán sokszor késhegyre menő viták folynak, addig viszonylag kevés szó esik magáról a főbűnösről: az árfolyamról.

Folytatás

Megéri lakásbiztosítás nélkül?

 lakásbiztosítás, kockázat, termeszeti katasztrofa, káresetEgyre többen mondanak le lakásbiztosításukról, hogy ezzel is csökkentsék kiadásaikat. Ez azonban megbosszulhatja magát. Egy vihar vagy betörés is komoly terhet ró a családi költségvetésre, de egy-egy nagyobb katasztrófa, akár egy egész élet munkáját is tönkreteheti anélkül, hogy a károsultak bármiféle kártérítést kapnának. A lakásbiztosítás ma már nagyon gyorsan, akár interneten keresztül is igényelhető, ahol különböző szolgáltatók ajánlatait könnyedén összehasonlíthatjuk. Érdemes a felkínált csomagokat alaposan áttanulmányozni, ugyanis jelentős eltérések lehetnek a biztosított káresetek kapcsán.

A válság a lakásbiztosítások piacát sem kímélte. Egy friss felmérés azt mutatja, hogy az elmúlt két évben mintegy 100 ezer lakás biztosítását mondták fel. Olyan, egyébként természeti katasztrófák által gyakran sújtott megyékben, mint Szabolcs-Szatmár-Bereg vagy Borsod-Abaúj-Zemplén, a lakások közel 40%-a nem rendelkezik biztosítással. Az ok legtöbbször a költségmegtakarítás, bár lehet, hogy a tulajdonosok így sokkal rosszabbul járnak hosszú távon. Folytatás

Új élet külföldön? Mi lesz a lakással?

migráció, lakásbérlés, kiadas, eladásFogy a magyar! Nem is annyira lélekszámban, hanem a Magyarországon tartózkodók mennyiségét tekintve. Egyre több fiatal, sőt, akár idősebb is a külföldi munkavállalás mellett dönt. Természetesen az elvándorlásnak is vannak ingatlanpiaci következményei. A költözőnek el kell döntenie, hogy mit kezd hátrahagyott lakásával, és az új országban is a biztos lakóhely megszerzése az egyik legelső kihívás amivel meg kell küzdeni.

„Külföldi tartózkodásunk idejére kiadnánk, vagy megfelelő ajánlat esetén eladnánk…” – egyre több ilyen hirdetést, vagy Facebook üzenetet találunk manapság. A szebb – vagy akár csak élhetőbb – jövő reményében ideiglenesen, vagy véglegesen külföldre távozók lassan elérhetnek egy olyan mértéket, ahol már ingatlanpiaci hatása is van az így keletkező kínálatnak. Az egyébként is alacsony keresleti és fizetőképességi viszonyok között ez a plusz 10 vagy 100 ezer ingatlan sokkal nehezebben szívódik fel a piacon. Persze különböző szegmentumokra tagolható az így keletkező kínálat.
Folytatás

Ki látta a svájci frankot?

devizahitel, svájci frank, árfolyam, deviza, lakashitelVolt deviza a lakáshitelek mögött? Az elmúlt hetekben megszaporodtak az ezt a kérdést boncolgató megszólalások, cikkek, bejegyzések. Nagyon sok téves információ kering a sajtóban, sőt még szakemberek nyilatkozataiban is, ami sokszor félrevezető lehet a pénzügyekben kevésbé járatosak számára, és valószínűleg nem segít a probléma gyors és hatékony megoldásában. Az, hogy tényleg deviza volt a hitelek mögött, nagyon egyszerűen igazolható, és kis utánajárással az is megtudható, hogy milyen forrásból származott.

Mielőtt elmerülnénk a részletekben, nagyon fontos tisztázni: a devizahitel és a devizaalapú hitel korántsem ugyanaz. Előbbi esetében az igénylő eurót, svájci frankot vagy éppen japán jent kap kézhez, és a törlesztéskor is ezt kell visszafizetni. Ez elsősorban azoknak lehetett hasznos, akik jövedelmüket devizában kapták. Ha például egy soproni családapa Ausztriába ingázik naponta dolgozni, logikus döntés a jóval kedvezőbb kamatozású euróban eladósodni, mint forintban, a törlesztőit pedig közvetlenül a fizetéséből tudja visszafizetni, nincs átváltás, nincs árfolyamkockázat. Ez a konstrukció azonban nem terjedt el nagyon, mivel eleve kevés embert érintett volna.
Folytatás

A telekválasztás fortélyai

kistelepülések, ipari parkok, zöldmezős beruházások, telekválasztásBár egy korábbi bejegyzésünkben már leszögeztük, hogy jelenleg senkinek sem ajánljuk, hogy építkezésbe kezdjen, annak relatíve magas és nem megtérülő költségei miatt, mégis összegyűjtöttük, hogy miként válasszon telket, aki mindennek ellenére erre adja a fejét.

Először is találjuk ki, hogy mihez veszünk telket? Befektetéshez, vagy építkezni? Ha befektetési céllal vesszük, akkor ne feltétlenül csak arra gondoljunk, hogy mi magunk laknánk-e ott, hanem arra is, hogy a befektetésünk ápolása nekünk mennyibe kerül, és látszik-e olyan demográfiai igény, vagy környezeti változás, ami felhajthatja az árát a jövőben. Egy időben a vidéki városok környékén levő kistelepülések számítottak jó spekulációs célnak, hiszen az ipari parkok, zöldmezős beruházások következtében megerősödött a középosztály, vagy akár betelepülő külföldi munkavállalók ingatlanvásárlására is lehetett számítani.

Folytatás

Adósmentés: az összefogás mellett a lakosság

Lakásfókusz Elemzési Központ, adósmentés, devizahitelesek, felmérésA lakosság közel háromnegyede olyan kormányzati adósmentő intézkedéseket támogatna, amelyek az érintettek összefogására építve egyszerre szolgálják a bajba jutott családok megsegítésének, illetve a pénzügyi stabilitás és a gazdaság megerősítésének célját – derül ki a Lakásfókusz Elemzési Központ 500 fő körében frissen végzett reprezentatív felméréséből. Az adósmentés kapcsán az egyik legfontosabb szempont a lakosság számára, hogy a programok minél szélesebb körhöz eljussanak. Az eddigi intézkedések kiterjesztése és vonzóbbá tétele lehet a megoldás.

Tízből kilenc magyar támogatja a bajba jutott devizahitelesek valamilyen formában történő megsegítését, ám a nagy többség olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek egyszerre szolgálják a bajba jutott családok megsegítésének, illetve a pénzügyi stabilitás és a gazdaság megerősítésének célját – derül ki a Lakásfókusz Elemzési Központ 500 fő körében frissen végzett reprezentatív felméréséből.

Folytatás

Változó szocpol – igazodás az igényekhez

szocpol, építőipar, lakástámogatási rendszerJelentősen módosulhatnak áprilistól a lakásépítési támogatás, vagyis a szocpol feltételei a kormány tervei szerint. A változások értelmében már egy gyerek vállalása is elegendő lehet a jogosultsághoz, és növekedne az igénybe vehető támogatás összege is. Használt lakások vásárlására ismét bevezetnék a félszocpolt, de a kettő, vagy több gyermeket nevelők akár meglévő lakásuk bővítésére is fordíthatnák ezt az összeget. A lakáspiac számai azt mutatják, hogy ezekkel a változásokkal a szocpol jobban közelít majd a valós igényekhez, és nagymértékben növelheti a használt lakások iránti keresletet.

2011 őszén hirdette meg a szocpol újraindítását a kormány, amely a korábbiakhoz képest jóval szűkebb körben és csak új lakás építésére vagy vásárlására volt használható. A szigorú feltételek oka részben a költségcsökkentés, részben pedig az újlakáspiac, és ezen keresztül a stagnáló építőipar élénkítése volt.

Folytatás

Bérlakás rövid távra Ausztriában

bérlakás, hotelszoba, lakáskiadásÖt lakással indította el egy vállalkozó Ausztriában a rövid távra – de többnyire minimum egy hétre – bérelhető lakásokat hirdető honlapját, s ma már a kurzzeitwohnen.com oldalon országszerte több mint 500 lakást találhat az, aki például munka vagy bármely más okból huzamosabb időt tölt el egy adott városban. Ez a lehetőség jól jöhet annak is, aki bár hosszabb időre bérelne, de az új otthon kiválasztásáig sem akar drága hotelszobára költeni. A rövid távú bérlemények hirdetésére magyar honlapok is szakosodtak, de árban néha az osztrák ajánlatok versenyképesebbek.

Ha egy hétnél tovább kell tartózkodnunk egy idegen városban a hotelszoba már nem megoldás. „Több helyet és komfortot, kedvezőbb árat és otthonosabb érzést igénylünk”- vallja a 2010-ben indított osztrák internetes platform gazdája. A hotelek nemcsak kelet-európai pénztárcával drágák ilyen esetben, aki pénzzel jobban el van eresztve, az sem szívesen tölt el több hetet egy szállodában. Nemcsak a tetemes szobaárak miatt, sokak számára zavaró lehet az is, hogy nem tudnak maguknak főzni.

Folytatás

Menni vagy maradni?

Budapest, agglomeráció, fenntartási költség, keresletMegtört az agglomerációba kiköltözők lendülete, 2007 óta már többen jönnek vissza Budapestre. A motivációk között a változatlan infrastruktúra, a hosszú és drága menetidő, valamint az ingatlanok drágább fenntartása kiemelt helyen szerepel. A váltásnak azonban ára van. A válság és a visszaeső kereslet miatt a korábbiaknál jóval kevesebbet kapnak a tulajdonosok, így a majdani lakhely kiválasztásában is kompromisszumokra kényszerülnek.

Mostanra nem csak egy rövid fellángolásnak, hanem visszavonhatatlan ténynek bizonyul az, hogy Budapest ismét vonzóbb a fővárost körülvevő agglomerációval szemben. A rendszerváltást követően 16 éven át alapvetésnek számított, hogy többen költöznek ki a sok esetben falusias környezettel csábító kisebb településekre, míg ezzel szemben a Budapestet lakóhelyükéül választók száma mindig kevesebb volt. Ez a tendencia egészen 2007-ig tartott, amikor is első ízben fordult elő, hogy többen költöztek Budapestre, mint amennyien kiköltöztek a környező településekre. Abban az évben pontosan 70 332 fő költözött Budapestre, míg az agglomerációt választók száma „csupán” 67 501 fő volt. Onnantól kezdve mindig több volt a Budapestre vándorlók száma: 2008-ban 6 632, 2009-ben 10 681, 2010-ben már 14 842, míg 2011-ben 7 349 volt a különbség a beköltözők javára.

Folytatás

Elbukik a távmunka forradalma?

 távmunka, lakásiroda, Yahoo, személyiségi jogok

Felkavarta a tengerentúli gazdasági sajtót a Yahoo-tól kiszivárgó új szervezeti megszorítás: ennek értelmében nincs tovább távmunka. Ezzel minden főnök titkos álma teljesült: végre van hivatkozási alap a kiváltságos otthoni dolgozók rövidebb pórázon tartására! De hova tegyük ezt a sok embert az irodában?

Marissa Mayer nagy fába vágta a fejszéjét, mikor elvállalta tavaly, hogy ledörzsöli a patinát az egykoron jobbhírű, mára kifejezetten ciki Yahoo márkájáról. A Google vagy a Facebook árnyékában szép lassan megpenészedő informatikai és tartalomipari óriásnál úgy döntöttek, hogy júniustól mindenkinek ismét be kell járnia az irodába. Az érvek jogosnak tűnnek: a változékony, kihívásokkal teli, és fiatalos vállalati kultúrában nem elhanyagolható a szerepe a folyosói szóváltásoknak, a kantinban tartott ötletbörzéknek, a személyes viszonyok fenntartásának. Legyenek bármennyire is technológiai geekek a dolgozók, a puszta virtualitás sokat elvesz ezekből.

Folytatás