Napkollektor? Majd ha fagy!

energia, energiafogyasztás, lakás, ingatlan, napkollektorA mai rezsiköltségek mellett egy-egy ingatlan fenntartási költségét és az esetleges eladáskor a vételárát nagyban befolyásolhatja az ingatlan energiafogyasztása. Cikkünkben megvizsgáltuk, megéri-e napkollektort telepíteni az ingatlanunkra. A válasz mélyen lesújtó: a jelenlegi támogatási rendszer mellett sajnos egyértelműen NEM!

A Nap erejét jelenleg két formában hasznosíthatjuk. Elektromos áram termelésére a napelem való, meleg víz előállítására pedig a napkollektort használhatjuk. Utóbbinak két fajtája van, a régebbi, síkkollektoros és az újabb (és drágább) csöves megoldás. A síkkollektor mellett szól a bizonyítottan 20 év feletti élettartam, a csöves kollektor pedig elméletileg szűrt napfénynél is tud meleg vizet előállítani. Folytatás

Teljes csőd a támogatott lakáshitel! VIDEÓ

Bár elvileg március óta létezik, eddig egyetlen szerződést sem írtak alá a bankok az államilag támogatott lakáshitelre. Az otthonteremtési program keretében bevezetett kölcsön veszteséget jelentene a bankok számára, ezért nem kínálják. Pedig a támogatott lakáshitelre óriási szükség lenne, a bajba került adósok, az ingatlanpiac, sőt a gazdaság egésze szempontjából egyaránt. Nézze meg, és kommentálja videónkat!

Ingatlanosok a gyóntatópadon

lakás, lakáshitel, ingatlan, ingatlanügynök„A baleseti helyszínelők érezhetik így magukat, borzasztó szomorú sorsokra derül fény nap mint nap, a nyomokból ítélve” – talán ez az állítás volt a legmegdöbbentőbb az ingatlanügynökökkel a lakáshitelesek helyzetéről készített beszélgetéseink során. Tanácsokért fordultunk hozzájuk, de a valóságon csak a varázslat tudna segíteni. Ami nincs.

Felhívtunk néhány ismert ingatlanügynökséget, eredetileg azzal a kettős szándékkal, hogy álinterjúk formájában felmérjük felkészültségüket, illetve képet kapjunk a piac állapotáról, a keresleti-kínálati oldali jellemzőkről. Nem reprezentatív felmérésünk célja az volt, hogy megtudjuk, mennyire tudnak konkrét javaslatokkal segíteni azoknak az ügyfeleknek, akik szabadulnának hitellel terhelt ingatlanjuktól, akár kisebbe költözve, akár bérlakást választva. Átlagos ügyfélként csörögtünk rájuk, alaposan kifaggattuk őket a lehetőségekről, a procedúráról. Majd felfedtük kilétünket, és tovább kérdezősködtünk. Mikor kiderült, hogy félóráig teljesen feleslegesen jártatták a szájukat egy álügyfélnek, akkor azt természetesen elsőre nem vették jó néven, de később készségesen beszéltek saját panaszaikról is. Tapasztalatainkat az alábbiakban foglaljuk össze. Folytatás

NET = nyet

NET, eszközkezelő, lakás, lakáshitel, ingatlanMár öt hónapja működik a bedőlt hitelesek megmentésére felállított Nemzeti Eszközkezelő (NET), ám eddig még egy adósnak sem segített a szervezet. Hiába bővítették ki most az igénybe vevők körét, illetve az állam által megvásárolható lakások mennyiségét, a problémás hitelek által terhelt ingatlanok kevesebb, mint tizedének nyújthat megoldást a rendszer.

A bajba került devizahiteleseket hivatott segíteni az állam által öt hónapja életre hívott Nemzeti Eszközkezelő Zrt. (NET), ám a többség számára inkább a megmenekülés hamis illúzióját kelti, és ezzel azt is gátolja, hogy az érintettek esetleg más módon próbálják meg rendezni helyzetüket. A NET elméletben kimondottan azoknak a devizahiteleseknek lenne az utolsó menedéke, akik már legalább három hónapja nem tudják fizetni a részleteket. A konstrukció biztosítaná a számukra az úgynevezett elsétálás jogát, vagyis azt, hogy a lakás elvesztése után tiszta lappal kezdjenek, és ne maradjon a nyakukon a felhalmozódott hitel. A rendszer lényege, hogy az állami cég megveszi a banktól a bedőlt hitellel terhelt lakást, amelyet eztán bérbe ad a lakóknak, hogy ne kerüljön az utcára. A bank pedig az államtól kapott összeg fejében lemond minden további követeléséről. Eredetileg csak azok a hitelesek vehették volna igénybe a NET-et, akiknek már árverésre írták ki az ingatlanjukat. Folytatás

Eltűnt bérlakások nyomában

lakás, bérlakás, ingatlan, bérlakásprogramA bérlakásszektort lényegében a 90-es évek végére felszámolták Magyarországon. Már a 80-as években magánkézbe került 80-100 ezer állami lakás, majd több mint félmillió tanácsi lakás privatizálása következett.  Egy működő bérlakásrendszer kialakításának a legutolsó lehetőséget pedig nemrég szalasztották el, a bebukott devizahitelek mögötti ingatlanok kezelésénél.

A múlt dolgain keseregni nem érdemes, s valószínűleg igazuk is van azoknak a szakértőknek, akik állítják, hogy az erős vagyonszerzési érdekek miatt csak elméletileg voltak alternatívái a bérlakás-privatizációnak. Ráadásul az önkormányzatokká vált tanácsok is örültek, hogy megszabadultak egy anyagi nyűgtől. Azzal pedig, hogy fölszámolták a bérlakásokat, fölszámolták az ide jutó támogatásokat is, legalábbis nagyobb részben. Folytatás

Mi éri meg jobban: bérelni, vagy lakást venni?

lakás, ingatlan, lakáshitel, albérletMagyarországon történelmi okokból az emberek több mint 90%-a saját ingatlanban lakik. Ugyanez az arány az Egyesült Államokban 65% alatti, Hollandiában az 50%-ot sem éri el. Ebben a cikkben megvizsgáljuk az albérlet és a saját lakás előnyeit és hátrányait, illetve anyagi szempontból is megnézzük, hogy a jelenlegi hitelköltségek mellett megéri-e kölcsönből vásárolni.

A magyar gondolkodásmódban milyen érvek szólnak a saját ingatlan mellett? A leggyakrabban hangoztatott okok, hogy az ingatlan értékálló, nem tud elinflálódni, nem vagyunk kiszolgáltatva a főbérlők kénye-kedvének, olyan tapétát teszünk a falra, ami nekünk tetszik.Mivel csak a huszadik században a magyar emberek kétszer is átélték, hogy a pénzük elértéktelenedett (egyszer a koronával az első világháború után, majd a pengővel a második világháború után), valamelyest érthető, hogy az ingatlanra, mint örök értékálló befektetési lehetőségre tekintenek. Folytatás

“Inkább felgyújtom, semmint a banké legyen”

ingatlan, lakás, költözés, lakáshitel, eladósodás, adósságElutasítás, felháborodás, alkudozás, beletörődés és elfogadás. Elizabeth Küler-Ross svájci pszichiáter szerint ezeken a fázisokon megy keresztül a haldokló. Hasonló szakaszokra osztható, míg egy család rászánja magát a kényszerű költözésre. Nézzük, hogy érdemes mindehhez racionálisan hozzáállni, úgy, hogy legtöbb értelme legyen a költözésnek! Folytatás

Szocpol: lehetne ezt jobban is!

ingatlan, lakás, szocpol, szociálpolitikai támogatás, támogatott hitelEgyelőre kevés banknál elérhető, és szigorú feltételeket tartalmaz az új szocpol, amelynek használhatóságát érthetetlen korlátozások is nehezítik. A kormánynak mindenképpen módosítania kell a rendszeren annak érdekében, hogy a támogatás elérje az eredeti szándékát, hogy segítse a családok otthonteremtését, és ezáltal az ingatlanpiacot!

Nehezen elérhető, és egyelőre korlátozottan használható a 2012. január elsején életbe lépett új szociálpolitikai támogatás. A kormány várakozásai szerint mintegy 4-5 ezer család veheti az idén igénybe a támogatást mintegy 5,2 milliárd forint értékben, ám az előbb említett okok következtében ettől elmaradhat a felhasználók tényleges köre, és az első tapasztalatok is ezt erősítik meg. Folytatás

Kinek a felelőssége?

ingatlan lakás, hitel, lakáshitel, svájci frank, árfolyam, szocpolA bankokat divat szidni, hogy rátukmálták az emberekre a lakáshitelt. Az embereket is van miért elmarasztalni, nagyon sokan lukas zsebbel adósodtak el 30 évre. Az ugyanakkor keveseknek fordul meg a fejében, hogy mekkora az állam szerepe a kialakult válságban. Pedig az állam legalább annyira bűnös – sőt! –, mint a másik két szereplője ennek a tragédiának.

A felfokozott keresletet a legkomolyabb mértékben az állami támogatások és kezességvállalások generálták. A megboldogult Fészekrakó program keretében az állam kezességet vállalt a kispénzű állampolgárokra, hogy az egyébként teljesen hitelképtelen tömegek már 10% önrész mellett is megvehessék vágyálmaik otthonát. Sok esetben ezzel a szükséges 10% önerővel sem kellett rendelkezni, ugyanis a “szocpol”, a “félszocpol” és a “megelőlegező szocpol”, azaz az államtól a (leendő) gyerekek után kapott vissza nem téritendő támogatás kiváltotta ezt. Folytatás

Lakásba ragadva

ingatlan, lakás, használt lakás, hitelcsapda, lakáshitel, jelzáloghitelA támogatott lakáshitelezés 2000 körüli beindulásakor mért csúcsérték harmadát érte csak el a statisztikák szerint az utóbbi három évben a lakáspiaci forgalom. Statisztikai becslések szerint évi mintegy 90 ezer tranzakció köttetik, s tavaly csak ezért nem csökkent e szint alá, mert a végtörlesztés hozott néhány ezres plusz adás-vételt.

A súlyos pangást elsősorban a befagyott lakáshitelezéssel hozzák összefüggésbe, amit tovább tetéz a magas forintkamatszint. Sőt a lakáshitelkamat még nőtt is 2011 végén-2012 elején, a bankok növekvő forrásköltsége és csökkenő kockázatvállalási hajlandósága miatt. Tehát ha akadna is olyan bank, amely nyújtana hitelt, nagy terhet vesz a vállára az, aki 5-10 milliós hitellel 12 százalék körüli kamaton adósodik el. Ez kétszer olyan magas hiteldíj, mint amellyel tíz évvel korábban egy használt lakás vételét finanszírozni lehetett. Ezek után elég csupán egy-két bank hitelkalkulátorába betáplálni az igényelt hitelösszeget, máris olyan havi teher jön ki, hogy bárkinek elmegy a kedve a lakáshirdetések olvasgatásától. A Magyar Nemzeti Bank is pesszimista, idén ugyanis az előző évinél mintegy 200 milliárd forinttal kisebb háztartási hitelfelvétellel számol. Folytatás